Chandra űrtávcső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chandra űrtávcső
Chandra X-ray Observatory inside the Space Shuttle payload bay.jpg
A Chandra űrtávcső elhelyezése az űrrepülőgépben

Ország  Egyesült Államok
Űrügynökség NASA, SAO
Típus csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma 1999. július 23.
Indítás helye Kennedy Űrközpont
Hordozórakéta Columbia, STS–93
Tömeg 4800 kg
Pályaelemek
Periódus 64 óra 18 perc
COSPAR azonosító 1999-040B
SCN 25867

A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja. Nevét a csillagász Subrahmanyan Chandrasekhar-ról kapta. A tervezési szakaszban AXAF-nak nevezték (Adavanced X-ray Astrophysics Facility). 1999. július 23-án bocsátották fel az STS–93 küldetés során a Columbia űrrepülőgéppel. Eddig ez a legnagyobb műhold, amelyet űrrepülőgéppel indítottak.

A Chandra a harmadik abban a négytagú sorozatban, amelyet a NASA a „Nagy Obszervatóriumok” program keretében tervezett. Az először felbocsátott objektum a Hubble űrtávcső (látható fény tartománya), a második a Compton űrtávcső (gamma tartomány) volt. A Spitzer űrtávcsővel (infravörös tartomány) lett teljes a program. A műhold üzemeltetése és vezérlése a Smithsonian Astrophysical Observatory feladata.

A Chandra műszerei:

A Chandra távcsöveinek felbontása 0,5 ívmásodperc, amely jelentősen nagyobb, mint az eddigi misszióké. Összehasonlításképpen a tudományosan nagyon sikeresen működő ROSAT röntgenműhold felbontása 4 ívmásodperc volt.

A Chandra pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellipszis pályán kering a Föld körül, melynek földtávolpontja 133 ezer kilométer magasan van a földfelszín felett (több mint egyharmad Föld-Hold távolságnyira. A földközelpontja 16 ezer km magasan van. Egy keringést 64 óra és 18 perc alatt tesz meg.

Aktuális helyzete megnézhető itt: http://chandra.harvard.edu/about/whereis.html

A műhold felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chandra műhold felépítése jól megérthető az alábbi oldalról elérhető Flash animációval (Chandra Interactive Feature link).

A Chandra energiaellátása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műhold energiáját két napelemtábla szolgáltatja, melyek 2 kilowatt energiát termelnek. A napelemekkel együtt a műhold 19,5 méter széles.

A műhold eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megfigyelhetőek a Rák-köd pulzára körüli gyűrűk, gomolyagok és jetek rövid időtartamú változásai az alábbi mozgóképeken. Összevethetőek a Chandra (röntgen) és a Hubble űrtávcső (optikai) képei.

Felfedezte a műhold, hogy az NGC 6240 galaxis magjában nem egy fekete lyuk található, hanem kettő kering egymás körül egymástól 3000 fényévre. Ezek néhány százmillió év múlva egyesülnek majd, amit a galaxis túl fog élni (fotók).

Vizsgálja továbbá a galaxisunk középpontjában elhelyezkedő nagy tömegű fekete lyukat, a Sagittarius A-t; a galaxisunk jeteket kibocsátó csillagméretű fekete lyukját, az XTE J1550-et; a Mars felső légkörében keletkező röntgen-sugárzást; Tycho Brahe szupernóvájának maradványát és sok egyebet.

A Chandra képei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]