Gaia űrtávcső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaia űrtávcső
Maquette de Gaia salon du Bourget 2013 DSC 0191.JPG
Űrügynökség Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Gyártó Astrium
E2v
Típus Csillagászati műhold
Küldetés
Indítás dátuma 2013. december 19. [1]
Indítás helye ELS
Hordozórakéta Szojuz-Fregat [1]
Tömeg 2030 kg
Energiaellátás Napelem, 1910 W
Pályaelemek
Pálya Nap-Föld L2 Lagrange-pont körül [1]
Hivatalos weboldal
A Tejútrendszer Gaia űrtávcső által megfigyelhető tartománya

A Gaia űrtávcső (Global Astrometric Interferometer for Astrophysics) az Európai Űrügynökség Horizon 2000 programja keretében épült asztrometriai műhold, a Hipparcos utódja.

2013. december 19-én egy Szojuz–Fregat (Szojuz–FG) hordozórakéta segítségével emelkedett a magasba. [2]

Induló tömege 2030 kilogramm, hasznos teher 710 kilogramm, műszerezettségének súlya 920 kilogramm, pályára állást segítő, illetve korrekciós manőverekhez szükséges üzemanyagának súlya 400 kilogramm. Pályakorrekciókat mikrófúvókák üzemeltetésével biztosítják. A műhold kinyitott napelemtáblával, üzemkész állapotban 10 méter átmérőjű. Lissajous típusú zárt pályán kering az L2 Lagrange-pont körül.

2014. január 7-én kritikus manőverre került sor. A hajtóművek begyújtása után 263 000 × 707 000 × 370 000 km adatokkal jellemezhető pályára állt az L2 pont körül, 180 napos keringési idővel.[3]

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gaia nagyon pontos méréseket fog végezni mintegy 1 milliárd csillag esetében. Ennek során feltérképezi a pontos pozíciót, megméri a mozgásokat, a felszíni hőmérsékletet, a fényességet és a kémiai összetevőket.

Az öt éves működése során minden csillagra 70-szer kerül sor. Összesen egy millió gigabájt adatról van szó.

Az adatok alapján készülő csillagkatalógus segítségével előállítható a Tejútrendszer háromdimenziós (3D) modellje.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feladata égboltfelmérés, a 20 magnitúdónál fényesebb csillagok katalógusának összeállítása:

  1. Asztrometria: a csillagok koordinátáinak megállapítása: 7 mikroívmásodperc 10 magnitúdónál fényesebb, 20 mikroívmásodperc a 15 magnitúdónál fényesebb, 200 mikroívmásodperc a 20 magnitúdónál fényesebb csillagok esetén.
  2. Az összes észlelt objektum színképének felvétele.
  3. Radiális sebesség mérések.

Legfőbb mérőműszerei:

  1. Astro – kettő azonos felépítésű távcső és képalkotó rendszer,
  2. BP/RP – kék és piros fotométer. Nagyon gyors fotometriai méréseket végez, hogy megállapíthassa az égitestek színképét és polaritását (meleg, hideg). A bolygó gravitációs vonzása által kismértékben rángatott csillag egyszer közeledik a Földhöz, utána pedig távolodik tőle, a Doppler-hatáson keresztül az objektum színképvonalait váltakozva a kék illetve a vörös hullámhossz-tartomány felé tolja el. Az apró elmozdulások pontos ismeretében megbecsülhető a bolygó tömegének alsó határa.
  3. Radial Velocity Spectrometer (RVS) – színképelemzés végzése,
  4. Data Processing and Analysis Consortium (DPAC) – a nyers adatok feldolgozása és elemzése

Az ESA további felfedezések vár:

  1. Naprendszerünkben több százezer aszteroida és üstökös feltérképezésével,
  2. a Naprendszeren túl közel hétezer bolygó adatainak mérésével,
  3. több tízezer "nem" csillag, úgynevezett barna törpék megismerésével,
  4. húszezernél több felrobbanó csillag, úgynevezett szupernóvák helyének meghatározásával,
  5. százezernél több távoli aktív galaxisok és kvazárok adatainak pontosításával.

Gaia jellemző adatai

  1. 5,5 éves működési ideje alatt mintegy 70 alkalommal figyelhetjük meg a közel egymilliárd csillagot. Ez átlagosan 40 millió megfigyelés egy nap alatt!
  2. a tejútrendszer csillagainak mintegy 1 százalékát tudja vizsgálni,
  3. az egymilliárd csillag mintegy 99 százaléka soha nem volt mérhető műszereinek pontosságával,
  4. a legnagyobb digitális fényképezőgépet viszi az űrbe, közel egymilliárd pixel képfeldolgozással. Az okos-telefon kamerák mintegy 10 millió pixelre képesek.
  5. felismeri a szabad szemmel nem látható, milliószor halványabb égi objektumokat, a
  6. a szabad szemmel nem látható, 4000-szer halványabb égi objektumokat 24 mikroszekundum pontossággal meghatározza. A Hipparcos az emberi hajat 20 kilométer távolságból is behatárolta. A Gaia érzékenységére jellemző, hogy az emberi hajat 1000 kilométer távolságból behatárolja.
  7. a legközelebbi csillagok távolságát 0,001% pontossággal méri. A mintegy 30 000 fényévre elhelyezkedő központi galaxis objektumait 20%-os pontossággal méri,
  8. adatainak feldolgozásán, elemzésén a DPAC közreműködésével, több mint 400 személy, kiegészítőként további 2000 személy dolgozik,
  9. a program végeztével az archivált adatok mennyisége meghaladja az 1 petabytet (1 millió gigabytet), ami körülbelül 200 000 DVD értékű adat.

Szolgálati idejét 5,5 évre (2019) tervezték, beleértve a 0,5 éves tesztüzemét.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaia űrtávcső témájú médiaállományokat.
  • GAIA (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]