Albert A. Michelson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albert Abraham Michelson
Albert Abraham Michelson2.jpg
Albert Abraham Michelson
Életrajzi adatok
Született
1852. december 19.
Strzelno Porosz Királyság
Elhunyt
1931. május 9. (78 évesen)
Pasadena Kalifornia Amerikai Egyesült Államok
Nemzetiség amerikai amerikai
Állampolgárság amerikai amerikai
Házastárs Edna Stanton
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Chicagói Egyetem
Pályafutása
Szakterület Fizika
Kutatási terület a fény sebessége,
a Michelson–Morley-kísérlet
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj 1907,
Henry Draper-érem 1916,
Copley-érem 1907

Albert Abraham Michelson (Strelno, 1852. december 19.Pasadena, 1931. május 9.) amerikai fizikus, 1907-ben első amerikaiként kapott Nobel-díjat a Michelson–Morley-kísérletért.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michelson a Porosz Királyság területén, Strzelnóban (ma Lengyelország) született zsidó családban.[1] Szüleivel 1855-ben kétéves korában az Amerikai Egyesült Államokba költözött. A kaliforniai Murphys bányavárosban nőtt fel, ahol szülei kereskedéssel foglalkoztak. Habár származásánál fogva zsidó volt, szülei nem voltak vallásosak. Michelson később azt vallotta magáról, hogy világéletében agnosztikus volt.[2] Középiskolás éveit San Franciscóban nagynénje, Henriette Levy (született Michelson) otthonában töltötte, aki mellesleg Harriet Lane Levy írónő édesanyja volt.[3] 17 éves korában 1869-ben felvették az Egyesült Államok annapolisi (Maryland) Tengerészeti Akadémiájára.[4] ahol jobban kitűnt a tudományokban (optika, termodinamika, klimatológia és rajz), mint a tengerészeti ismereteivel. 1873-ban az akadémia elvégzése után két évet töltött a tengeren, majd 1875-ben visszatért a Tengerészeti Akadémiára, ahol fizikát és kémiát tanított egészen 1879-ig. A következő évben távozási engedélyt kapott az egyetemtől, hogy Európában folytathassa tanulmányait. Megáltogatta a berlini, heidelbergi egyetemeket és a párizsi Collège de France-ot és École Polytechnique-ot. Michelsont lenyűgözték a tudományok, különösképpen a fény sebességének mérése. Még 1877-ben Annapolisban, az akadémián ő végezte az első kísérleteket egy osztályban tartott bemutató keretei közt a fény sebességének mérésével kapcsolatosan. Az annapolisi kísérletén finomított és 1879-ben megmérte a fény sebességét a levegőben, a mérés eredménye 299 864 ± 51 kilométer másodpercenként lett és úgy becsülte, hogy a fény sebessége vákuumban 299 940 km/s.[5][6][7] Két, Európában eltöltött tanulmányi év után 1881-ben kilépett a haditengerészettől. 1883-ben elfogadta a fizika professzori állást a clevelandi (Ohio) Alkalmazott Tudományok Iskolájában és egy jobb interferométer kifejlesztésére összpontosított.

1887-ben ő és Edward Morley elvégezete a híres Michelson-Morley kísérletet, amely úgy tűnt, hogy kizárja az éter mérésekre gyakorolt hatását. Később kezdte használni a csillagászati ​​interferométert a csillagok átmérőjének és a kettős csillagok elkülönülésének mérésére.

1889 Michelson a worcesteri (Massachusetts) Clark Egyetem professzora lett, majd 1892-ben az újonnan szervezett Chicagói Egyetem fizikai tanszékvezető professzorának nevezték ki.

1899-ban feleségül vette Edna Stantont, akitől egy fia és három lánya született.

1907-ben Michelsont érte az a megtiszteltetés, hogy az első amerikaiként kapjon Nobel-díjat „optikai precíziós műszereiért és az azokkal elvégzett spektroszkópiai és méréstani vizsgálatokért”. 1907-ben elnyerte a Copley-érmet, 1916-ban Henry Draper-érmet, majd 1923-ban a Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét. A Holdon krátert neveztek el róla.

Michelson 78 éves korában hunyt el a kaliforniai Pasadenában.

A fény sebessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzetes mérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Speed of light (Michelson).SVG

Már 1877-ben, amikor tiszti szolgálatban állt az Egyesült Államok Haditengerészetében, Michelson elkezdte tervezni a fény sebességének mérésére kidolgozott Léon Foucault forgó tükrös-módszerén alapuló mérési módszer finomítását jobb optikai rendszer és hosszabb alapvonal használatával. Ő 1878-ban néhány előzetes mérést végzett nagyrészt rögtönzött berendezések használatával.

Körülbelül ugyanebben az időben munkája tudomására jutott Simon Newcombnak, a Tengerészeti Csillagvizsgáló Évkönyv Irodája igazgatójának, akinek kutatása már előrehaladott volt. Michelson közzétette vizsgálati eredményeit a fény sebességét illetőleg (299 910 ±50 km/s), még mielőtt Newcombbal Washington 1879-ben találkozott volna. A két fizikus között hosszú szakmai együttműködés és barátság kezdődött.

Simon Newcomb, a jobban finanszírozott projektjével kapott érték 299 860 ± 30 km/s volt, amely csak a határértékein volt összhangban a Michelson által kapott értékekkel. Michelson tovább finomította a módszerét és 1883-ban kiadta mérési eredményét: 299 853 ± 60 km/s, amely a valós értékhez közelebbi érték volt mint a barátjáé.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.aip.org/history/gap/Michelson/Michelson.html
  2. Łódzkie Towarzystwo Naukowe. Série, Recherches sur les déformations, Volumes 39-42. Société des sciences et des lettres de Łódź (2003). Hozzáférés ideje: 2012. április 16. „Michelson életrajzírója aláhúzza, hogy Michelson nem tűnt ki vallásosságával. Apja szabad gondolkodó volt és Michelson nem vallásos családba nőt fel, és nem volt ahol ősei hitét elsajátítsa. Teljes életében agnosztikus volt.” 
  3. Levy, 920 O'Farrell Street, 47.
  4. http://www.usna.edu/LibExhibits/collections/michelson/
  5. http://www.raman-scattering.eu/raman/texts/009_menu_vitesse.php
  6. http://www.opticsinfobase.org/on/abstract.cfm?uri=on-4-4-14
  7. http://sas.uwaterloo.ca/~rwoldfor/papers/sci-method/paperrev/node6.html

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]