Léon Foucault

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean Bernard Léon Foucault
Foucault.jpg
Életrajzi adatok
Született 1819. szeptember 18.
Párizs
Elhunyt 1868. február 11. (48 évesen)
Párizs
Ismeretes mint Fizikus
Nemzetiség francia
Házastárs (nem nősült meg)
Pályafutása
Jelentős munkái Fénysebesség megmérése, Foucault-inga, giroszkóp
Foucault-inga gyorsított animációja

Jean Bernard Léon Foucault (Párizs, 1819. szeptember 18. – Párizs, 1868. február 11. ) francia fizikus. Leginkább a róla elnevezett ingáról híres, amely segítségével a Föld tengely körüli forgása kimutatható volt. Jelentős még a fénysebesség meghatározására végzett munkássága is.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Léon Foucault 1819. szeptember 18-án született Párizsban. Apja, Jean Léon Fortuné Foucault könyvkiadással foglalkozott. Széles körben elismert volt a francia történelemről szóló könyvsorozata. Apja megrendült egészsége miatt a család még Léon Foucault gyermekkorában Nantes-ba költözött, de ez sem segített apja állapotán, aki 1829-ben elhunyt. Ezután a család visszaköltözött Párizsba. Anyja a Collège Stanislas-ba íratta, de tanulási problémái miatt hamarosan magántanuló lett.

Már fiatal korában érdekelte a modern technika, mint például a gőzgép és a távíró. A tudomány iránti tehetségét látva anyja 1839-ben orvosi iskolába küldte fiát. Kezdetben kiváló tanulónak bizonyult és ígéretesnek tűnt orvosi előremenetele, de az első kórházi gyakorlat alkalmával a vér látványától rosszul lett és elájult. Kezdetben igyekezett felülkerekedni ezen a problémán, de be kellett látnia, hogy így esélytelen az orvosi pályára. Professzora, Alfred Donné ezért felajánlott tehetséges tanítványának egy asszisztensi állást. Ekkor érdeklődni kezdett Louis Daguerre fotózási eljárása iránt, és egy barátjával fejleszteni kezdte. Ezután Donné mikroszkóp munkáival összekapcsolta kutatását, és kidolgozta a mikroszkóppal való fotózás eljárását. Az eredményeit 1845-ben publikálta, mikroszkóppal készült 80 fénykép kíséretében.

Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a fényt és a hőt tanulmányozták. Elsőként sikerült közösen dagerrotípiát készíteniük a Napról, amiből megállapították, hogy a Nap külső rétege gáz állapotú (nem folyékony vagy szilárd). A Párizsi Obszervatórium akkori igazgatója, François Arago a saját fotometrikus észlelései alapján úgy vélte, hogy a Nap külső rétege folyékony.

1850-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben - forgótükrök segítségével - megmérte a fény sebességét, eredménye 1%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel. A mérés eredménye révén a Nap-Föld távolság értékét is sikerült pontosabban meghatározni.

Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására. Ehhez egy 67 méter hosszú dróton lengő, nehéz vasgömb mozgását elemezte a Panthéonban. Az ilyen „Foucault-inga” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga földrajzi szélességétől függő mértékben és irányban. A kísérlet nagy nyilvánosságot kapott, 1851-ben III. Napóleon francia császár is meglátogatta. Foucault 1855-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, (az általa 1852-ben feltalált) giroszkóppal végzett kísérletéért megkapta a londoni Royal Society Copley-érmét, és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett.

Felfedezte az örvényáramokat (a „Foucault-áramokat”), amelyek erős mágneses térben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl.

Tökéletesítette a tükrös távcsövet az üveg felületéhez ezüstréteget adva, amitől javult a képminőség és tartósabb lett a tükör; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére (Foucault-féle késélpróba).

1867 októberében Foucault keze zsibbadni kezdett és rohamosan romlott az állapota, ami megakadályozta munkája folytatását. Nem ismert betegségének pontos oka. Egyes felételezések szerint a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek okozhattak megbetegedést, ugyanakkor nem kizárt, hogy apja betegségre való hajlamát örökölve gyors lefolyású sclerosis multiplex miatt hunyt el 1868. február 11-én. Testét a Cimetière de Montmartre-ben helyezték örök nyugalomba.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Róla nevezték el az 5668 Foucault kisbolygót.[1] Egyike annak a 72 embernek, akiknek a nevét feltüntették az Eiffel-tornyon.

2013. szeptember 18-án egy Google doodle emlékeztetett 194. születésnapjára.[2]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Schmadel, Lutz D.. Dictionary of minor planet names. Berlin; New York: Springer-Verlag (2003). ISBN 978-3-540-00238-3. Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 9. 
  2. http://www.google.com/doodles/leon-foucaults-194th-birthday
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Léon Foucault témájú médiaállományokat.