William Lawrence Bragg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Lawrence Bragg 1915-ben

William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31.Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adelaidei egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg, professzor volt. 1909-ben Angliába költöztek, ahol a cambridgei Trinity College-ben folytatta tanulmányait. A cambridgei Cavendish Laboratory-ban kezdett kutatómunkával foglalkozni. A National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratory professzora, 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Max von Laue felfedezte a röntgensugarak kristályokon való elhajlását, apjával együtt a kristályok szerkezetét derítették fel röntgensugarak segítségével, megalapították a röntgenkrisztallográfiát. Vizsgálataikhoz röntgenspektrométert szerkesztettek, mellyel a röntgensugarak hullámhosszát mérték meg. Kidolgozta a matematikai modelleket , megfogalmazta a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1915-ben apjával közösen fizikai Nobel-díjat kapott, a röntgenkrisztallográfiai kutatásaik eredményéért. A Nobel-díjak történetében ez az egyetlen eset, amikor apa és fia együtt részesült a díjban. A Nobel-díjasok közül ő kapta meg a díjat legfiatalabb korában.
  • 1941-ban lovaggá ütötték
  • számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]