Narvál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Narvál
Narwhals breach.jpg
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
(Flower, 1869)
Család: Narválfélék (Monodontidae)
(Gray, 1821)
Alcsalád: Monodontinae
Nem: Monodon
Faj: M. monoceros
Tudományos név
Monodon monoceros
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Monodon microcephalus (Lacépède, 1804)
  • Monodon monodon (Pallas, 1811)
  • Monodon narhval Blumenbach, 1788
  • Monodon vulgaris (Lacépède, 1804)
Elterjedés
A narvál elterjedési területeA narvál elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Narvál témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Narvál témájú kategóriát.

A narvál (Monodon monoceros) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a narválfélék vagy fehérdelfinfélék (Monodontidae) családjába tartozó faj.

A Monodon nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi-sarki vizekben, Észak-Oroszország, Észak-Alaszka és Észak-Kanada partjai előtt, valamint Grönland és a Spitzbergák közelében található meg, a Davis-szorosban, a Novaja Zemlja környékén. Állományát 25 000-40 000 egyedre becsülik, ennek fele Grönlandnál él. A narvál elterjedését tekintve tehát a legészakibb cetfaj. Ritkán merészkedik az északi szélesség nyolcvanadik fokánál délebbre.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ritka, két agyarral rendelkező narválkoponya.

A hím narvál hossza 5-6,6 méter, míg a nőstény hossza 4-4,5 méter. A hím súlya 800-1800 kilogramm, a nőstény súlya maximum 900 kilogramm lehet. Homloka magasra tornyosul; „csőre” nincs. A hím állat felső állcsontjából két fog nő ki vízszintesen előre. A bal oldali fog agyarrá fejlődött, mely akár három méter hosszú is lehet. Agyarral nem kizárólag az ivarérett hímek rendelkeznek, de a nőstényeké satnyább az övékénél, s kifejlődésük felettébb ritka. Szintén ritkán, de találnak két agyarral rendelkező példányt is. Az agyar jelentősége az érzékelésben van. Az agyar közepén végigfutó idegpályából tízmillió idegvégződés tör a fog felszínére. Ezek segítségével érzékelik a víz hőfokát, sótartalmát, a halrajok jelenlétére utaló szerves maradványokat. A narvál torpedó alakú, áramvonalas törzse a vízben lehetővé teszi a gyors mozgást. Hátán a bőr feketén pettyezett, hasa fehér; a pettyek a fejtájékon összesűrűsödnek. Az idősödő hímek sötét foltjai gyakran elhalványodnak; gyakran csak egy sötét csík marad a háton. A lekerekített mellúszók (átalakult mellső végtagok) vége a növekvő életkorral egyre inkább felfelé kunkorodik. A mellúszók sötétebbek, mint a test színe. A test vonala az alig elkülönülő hátúszóig meglehetősen egyenes, a széles farokúszó előtt csapott. Az egyetlen utód születéskor sötét kékesszürke, de ahogy idősebbé válik, színezete a kifejlett állatok „sóbors” színét veszi fel. Születéskor a borjú nagyjából másfél méter hosszú, átlagosan 80 kilogramm súlyú.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A narvál társas állat, a fiatal hímek külön csapatokat alkotnak, de vannak vegyes csapatok is. A narválok a velük egy élőhelyen előforduló belugával szemben gyorsan és fordulékonyan úsznak. Minden más cetfélénél mélyebben hatol be a sarkvidéki vizekbe, a 80. szélességi fokon is túlmehet. Ott néha nagy csapatokat alkot a lékek környékén, melyeket rendszeres felszínre bukásuk révén tartanak fenn, légzőnyílásként használva azokat. A hímek nem a jég áttörésére használják agyarukat, amint azt korábban gondolták. E szervüknek a táplálkozásban sincs szerepe, vagy legalábbis jelentéktelen, hiszen az agyartalan nőstények gyomortartalma semmiben sem különbözik a hímekétől. Egyes légi megfigyelések és az agyarakon lévő karcolások arra utalnak, hogy a hímek megvívnak egymással rangsorbeli helyükért és a nőstényekért. A bikák ilyenkor félig kiemelkednek a vízből, keresztezik agyaraikat, és megpróbálják egymást odébb taszítani. Tápláléka halakból, tintahalakból és rákokból áll. A táplálékát a hanghullámok segítségével szerzi meg. Táplálékáért 370-400 méterig is lemerül, és egy félóránál is tovább maradhat a víz alatt. Általában 30-40 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím az ivarérettségét 6 évesen, míg a nőstény 5 évesen éri el. A párzási időszak március-május között van. A vemhességi idő 15 hónapig tart, ezután a nőstény egy borjat hoz a világra. Két ellés között többnyire három év nyugalmi idő telik el.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család másik tagja és közeli rokona a narválnak, a beluga (Delphinapterus leucas), avagy a fehérdelfin. Ez a két faj tartozik a narválfélék családjába.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az eszkimók igen nagyra értékelik a narvál agyarát, még mindig vadásznak rá. A Jeges-tenger kanadai területén évente körülbelül ezer narválra szól a vadászkvóta. Korábban jóval több narválbikát ejtettek el, mivel az „egyszarvú” agyarnak csodatevő erőt tulajdonítottak, és a középkorban ezért értéke felért az aranyéval. A szász választófejedelem egy alkalommal 100 000 tallért fizetett egyetlen narválagyarért. Ezeket a fogakat már az ókorban is ismerték és megbecsülték. Zegzugos utakon jutottak el közép- és dél-európai térségbe, ahol aztán táptalajt adtak az egyszarvú mondájának. Később minden egyes természetrajzi gyűjtemény narválagyarral kívánt büszkélkedni. Azt még ma sem tudjuk, mi az oka, hogy gyakorlatilag mindig csak a bal oldali fog nő meg agyarrá.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]