Beluga
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Delphinapterus leucas (Pallas, 1776) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beluga témájú médiaállományokat. |
A beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjéhez, ezen belül a narválfélék (Monodontidae) családjához tartozó Delphinapterus nem egyetlen faja. (Nem tévesztendő össze a beluga néven ismert, a Volga folyóban és az Azovi-tengerben honos tokhallal (lat. Acipenser huso Linnaeus).)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Északi-sark környéki tengerekben honos. Amikor Grönland, Észak-Szibéria vagy Alaszka partvidékei jégmentesek, a belugák csapatokban, több kilométerre felúsznak a Jeges-tengerbe ömlő folyamokon. Ezzel magyarázható az is, hogy egy eltévedt példány 1966. május 15-én a Rajnánál bukkant fel, 400 kilométert felúszott rajta az áramlattal szemben, majd megfordult, és június 16-án elhagyta a folyót.
[szerkesztés] Megjelenése
A beluga cet testhossza 370–430 centiméter, ritkán 5 méter fölött is lehet. A szemek kivételével egész teste tejfehér, így semmilyen más cetfélével nem téveszthető össze. A borjak eleinte szürkék, később foltosak. Homloka hólyagszerűen tornyosodik felfelé, „csőre” nincs. Mellúszója széles és lekerekített. Efölött rövid nyaktájékot lehet megkülönböztetni, háta abból emelkedik ki laposan. Hátúszója hiányzik, vagy csak kisebb duzzanatot képez a hát közepén. A széles farokúszó közepe mélyen bemetszett, az állat ferdén oldalra tartja. Minden állkapocsfélben 8–10 kúp formájú, körülbelül 6 centiméteres fog található. Torka szűk. A hímek nagyobbak a nőstényeknél.
[szerkesztés] Életmódja
Néha nagy csapatokban vadászik és halakkal táplálkozik, melyeket maga előtt hajt. A beluga cetek lassan úsznak, a 10 km/h sebességet is alig érik el. Csak sekély vizekbe merülnek. Hanglokátorrendszerük nagyon fejlett, és igen jó a hallásuk is, így zsákmányuk helyét a zavaros vízben is pontosan meg tudják állapítani. Többnyire kis csapatokban úszkálnak, a sarkvidéki part menti vizekben fehér testükkel úgy hatnak, mintha csak olvadó jégtáblák lennének. Az északi lakók vadásszák, mert húsa, habár feketés színű, élvezhető, bőréből szíjat vágnak és felvágva hálókat készítenek. Egy kis halzsírt is szolgáltat. A szamojédek az állat fejét póznára tűzve áldozatul használják. A halászok pedig – mint a nagy cetek előhírnökét – szívesen látják. Élettartama körülbelül 20 év.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 5–6 éves korában éri el. A párzási időszak tavasszal van, a borjak 14 hónapnyi vemhesség után nyár közepén születnek meg. A tehenek 6 hónapig szoptatják kicsinyeiket.
[szerkesztés] Rokon fajok
A beluga ma is élő rokona a narvál (Monodon monoceros), azonban ez a cetféle, nem a legközelebbi rokona, hanem a miocén korban élt Denebola brachycephala, amellyel megosztja a Delphinapterinae alcsaládot.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14300105 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
[szerkesztés] Külső hivatkozás
