Olaj (egyértelműsítő lap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Olajnak nevezünk szobahőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotú szerves vegyületeket.

Ásványkincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes eredetű cseppfolyós szénvegyületek:

  • kőolaj, ásványkincs; a belőle finomítással nyert termékek:
    • benzin
    • petróleum, lámpaolaj, alacsony oktánszámú üzemanyag;
    • világító olaj
    • dizelolaj, vagy gázolaj dízelmotoros járművek üzemanyaga;
    • hidraulikaolaj, hidraulikus berendezések nyomásközvetítő anyaga;
    • fékolaj, a hidraulikus fékberendezések erőközvetítő anyaga volt. A ma használt fékfolyadékok már nem olajok!
    • kenőolaj, súrlódási ártalmak ellen használatos gépi kenőanyag (pl. motorolaj);
    • kerozin, jellemzően a repülőgépek üzemanyaga;
    • pakura, olajiszap;
    • bitumen
    • aszfalt, burkolási célokra használt szilárdított bitumen

Olajtartalmú kőzetek:

Gliceridek, v. zsíros olajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gliceridek olyan szerves vegyületek, amelyek a glicerinnek, főként telítetlen zsírsavakkal alkotott észterei.

Étkezési olajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az étkezési olajok közé tartoznak az alábbiak:

Illóolajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az illóolajok a terpének csoportjába tartozó illékony olajok.

Festészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlók keresése
  • az összes cikk, amelynek a címe azzal a szöveggel kezdődik, hogy „Olaj”
  • az összes cikk, amelynek a címében előfordul az a szöveg, hogy „Olaj” (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)
  • az összes cikk, amelyben előfordul az a szöveg, hogy „Olaj” (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)