Texasi Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Texasi Köztársaság
'Texasi Köztársaság
Republic of Texas'

1836-1846
Texasi Köztársaság zászlaja
Texasi Köztársaság zászlaja
Texasi Köztársaság címere
Texasi Köztársaság címere
Fővárosa Washington-on-the-Brazos
Harrisburg
Galveston
Velasco
Columbia
Houston
Austin
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök 1836-1838 Sam Houston
1838-1841 Mirabeau B. Lamar
1841-1844 Sam Houston
1844-1846 Anson Jones
Alelnök 1836-1838 Mirabeau B. Lamar
1838-1841 David G. Burnet
1841-1844 Edward Burleson
1844-1846 Kenneth L. Anderson
Hivatalos nyelv angol (de facto)
Beszélt nyelvek spanyol, francia,
német és amerikai indián nyelvek
Elnyerése 1836. március 2.
Elvesztése (annektáció) 1845. december 29.
Hatalomátadás 1846. február 19.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 33
Becsült 70 000 fő (1840)
Rangsorban 33
Népsűrűség 0,1 fő/km²
GDP nincs adat
Összes nincs adat
Egy főre jutó nincs adat
HDI (nincs adat) nincs adat (nincs adat) – 
Földrajzi adatok
Terület 1 007 935 (1840-ben) km²
Egyéb adatok
Pénznem Texasi dollár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Texasi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Köztes időszak: 1836. március 16-tól október 22-ig
David G. Burnet volt az elnök és Lorenzo de Zavala
az alelnök.

A Texasi Köztársaság egy független államalakulat volt 1836 és 1846 között Észak-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között. A texasi forradalom (1835-1836) alatt szakadt el Mexikótól. A velascói szerződés értelmében határain belül volt található a mai Texas állam egész területe, valamint a mai Új-Mexikó, Oklahoma, Kansas, Colorado és Wyoming egy része. Keleti határát az Egyesült Államok felé még 1819-ben húzták meg az Adams-Oníz szerződésben. Déli és nyugati határa Mexikó felé Texas szerint a Rio Grande folyó, Mexikó a Nueces folyót szerette volna határnak. Ez a határvita volt végül a mexikói-amerikai háború (1846-1848) egyik kiváltója, Texas annektálása után. Bár a Texasi Köztársaság független államalakulat volt, erősen függött az Egyesült Államoktól, nyersanyagokban, pénzügyileg és védelmileg.

A köztársaság megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Texasi Köztársaság a korábbi mexikói Coahuila y Tejas államból alakult meg a texasi forradalom eredményeként. 1835-ben a mexikói kormányzat a szövetségi rendszerről átállt a központira, így Texasban mozgolódások kezdődtek, és forradalom tört ki. A forradalom hivatalosan 1835. október 2-án tört ki a gonzalesi csatával. 1836. március 2-án kikiáltották a függetlenségüket.

A függetlenség kivívás után a szavazópolgárok 14 szenátort és 29 képviselőt választottak meg, valamint egy elnököt és egy alelnököt, két éves periódusokra.

Diplomáciai kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1837. március 3-án Andrew Jackson amerikai elnök Alcée La Branche-ot küldte Texasba követnek, így ismerve el az állam függetlenségét. Franciaország 1839. szeptember 25-én ismerte el Texast, Dubois de Saligny-t küldve oda követnek. Nagy-Britannia sohasem ismerte el Texast, mivel Mexikóval baráti kapcsolatokat ápolt.

Elnökök és alelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Presidents and Vice Presidents of the Republic of Texas with election results
Periódus
kezdete
Periódus
vége
Elnök Alelnök Elnök-
jelöltek
Szav.
szám
Alelnök-
jelöltek
Szav.
szám
1836. március 16. 1836. október 22. David G. Burnet
    (köztes)
Lorenzo de Zavala
    (köztes)
     
1836. október 22. 1838. december 10. Sam Houston Mirabeau B. Lamar Sam Houston
Henry Smith
Stephen F. Austin
5119
743
587
Mirabeau B. Lamar  
1838. december 10. 1841. december 13. Mirabeau B. Lamar David G. Burnet Mirabeau B. Lamar
Robert Wilson
6995
252
David G. Burnet  
1841. december 13. 1844. december 9. Sam Houston Edward Burleson Sam Houston
David G. Burnet
7915
3619
Edward Burleson
Memucan Hunt
6141
4336
1844. december 9. 1846. február 19. Anson Jones Kenneth L. Anderson Anson Jones
Edward Burleson
__
__
Kenneth L. Anderson  

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]