Szerencsejáték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caravaggio: A kártyacsalók (1594 körül)

A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére. A játék célja az esemény kimenetelének eltalálása és további pénz nyerése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték zéró összegű játék, mivel a résztvevők csak egymás kárára növelhetik nyereményeiket.

A szerencsejátékok napjainkban szoros állami ellenőrzés alatt állnak a világ szinte minden országában: a szerencsejátékok megszervezése általában állami monopólium[1], amelynek tevékenységét a pénzügyminisztérium vagy az adóhivatal felügyeli[2]. A szerencsejátékokra kivetett adóból az államnak hatalmas bevételei keletkeznek (szerencsejáték-adó), amit az általános költségvetés céljaira, vagy esetenként jól meghatározott kulturális, társadalmi projektek támogatására fordíthatnak.

Az online szerencsejátékok megjelenésével a szerencsejátékok hatalmas nemzetközi gazdasági tevékenységgé nőtték ki magukat: 2009-ben a becslések szerint 335 milliárd dollárt költöttek el az online játékosok.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legegyszerűbb szerencsejáték a "fej vagy írás".

A szerencsejátékok a legősibb játékformák közé tartoznak. A jelenleg is játszott játékok közül a craps, a rulett, a huszonegy játékokat Európában fejlesztették ki, míg a keno őse egy kínai lottójáték.

A szerencsejátékokat a keresztény, zsidó és muzulmán[4] vallás (ill. a vallási hatóságok) általában megtűrték, egyes esetekben betiltották[5].

Szabályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerencsejátékokat a legtöbb országban állami vagy helyi önkormányzati felügyelet alá vonták és szorosan szabályozzák. Egyes országokban a szerencsejátékok be vannak tiltva. Azokba az országokba, ahol a szerencsejáték engedélyezett, irányul az ún. szerencsejáték-turizmus, ennek egyik legismertebb központja az Amerikai Egyesült Államok Nevada államában található Las Vegas. Egyes országokban az állam bevételeinek jelentős része származik a szerencsejáték-iparból, mint pl. Monacoban vagy Makaón.

Formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaszinójátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caesars Palace kaszinó Las Vegasban. A szökőkútban a Szamothrakéi Niké másolata áll.
Európai rulettasztal kiosztása

A szerencsejátékok jelentős részét lehet kaszinóban játszani, ezek közé tartoznak az ismert kártyajátékok (pókert, huszonegy), a rulett, a kocka, a keno, illetve az ún. félkarú rabló. Ráadásul a gyorsan fejlődő technikának köszönhetően bizonyos nyerőgépek már az interneten is megtalálhatóak.

Egyéb szerencsejátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államilag szervezett és felügyelt szerencsejátékok közé tartoznak a különféle lottók, a kenó, a sorsjegyek, az Angliában és az USA-ban népszerű bingo vagy a Távol-Keleten népszerű Mah-jong.

A szerencsejátékok közé tartozik a sportfogadás is (totó), amelyben valamely sportesemény kimenetére kell fogadást kötni: minél valószínűtlenebb a végeredmény, amire a játékos tétet rakott, annál nagyobb lesz a nyereménye. Régen nagyon népszerű volt állatok vagy éppen emberek küzdelmeire fogadást kötni, az előbbit ma már csak néhány esetben (lóversenysport, kutyafuttatás) engedélyezik, míg a sportfogadás továbbra is igen népszerű.

A sportfogadás bizonyos formáinál a játékosok előre ismerik a kifizetési arányokat (fixed-odds betting), amelyeket egy szerencsejáték-bróker vagy valamilyen szerencsejáték-tőzsde ajánl fel nekik. Napjainkban akár nemzetközi események kimenetelére, politikai eseményekre[6], pénzügyi piacokra[7], vagy akár egy híres személy gyermekének nevére[8] is lehet fogadásokat kötni.

Egyéb esetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerencsejátékhoz hasonló esetek széles körben előfordulnak, amelyben közös, hogy valamilyen bizonytalan kimenetelű eseményre tesznek fel téteket:

  • a demokráciában a politikai választások is szerencsejátékhoz hasonlítanak, amennyiben a politikai pártok jelentős összegeket költenek azért, hogy meggyőzzék a választókat. Az elköltött összeg nagysága és a választások során begyűjtött szavazatok száma nem áll egyenes összefüggésben
  • az egyes emberek magánéletében is számtalan olyan helyzet adódhat, amely a szerencsejátékhoz hasonlít, csak érzelmi vagy fizikai tétekkel, mint pl. valakit elhívni randevúra (érzelmi), veszélyes sportot űzni (fizikai), vagy például egy iskola, jótékonysági rendezvényen tombolajegyet venni
  • a gazdasági befektetések általában nem számítanak a szerencsejátékok közé, hiszen kimenetelüket gondos számítások alapján nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Bizonyos esetekben azonban a gazdasági szereplők nagy kockázatokat is vállalhatnak, a szintén nagy megtérülés reményében. Egy nehezen átlátható piacon vállalkozást kezdeni szintén a szerencsejáték bizonyos formája: bár a játék kimenetelét a szereplők közvetlenül tudják befolyásolni, de mégis sokszor használják pl. a "kipróbáltam a szerencsémet" kifejezést.

Szerencsejáték és társadalmi problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerencsejáték-függőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek többsége kikapcsolódási célból játszik szerencsejátékot, míg a hivatásos szerencsejátékosok megélhetési formaként űzik. Azonban a szerencsejáték, mint minden olyan tevékenység, amely az agyban kémiai változásokat indít be, függőséget képes okozni. A szerencsejáték-függőség lehet enyhe vagy súlyosabb, amely elvezethet a személyes vagyon elvesztéséig, bűnözésig, családi vagy munkahelyi problémákig is. A (potenciálisan) nagy nyeremény ígérete és a szerencsejáték közben fellépő izgalmi állapot olyan önmegerősítő folyamatokat indíthat be, amelyek a sorozatos kudarcok, veszteségek ellenére is visszacsábítják a játékost.

Az orosz író, Dosztojevszkij A játékos (1866) című népszerű írásásában szórakoztató jellegű történetben mutatta be a szerencsejáték világát a 19. századi Oroszországban.

Bűnözés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerencsejáték és a bűnözés kapcsolata két formában is jelentkezhet.

Egyrészt a szerencsejáték-függő személy szükség esetén bűnözéssel (lopás, rablás, család) teremtheti elő a játék folytatásához szükséges pénzt. Ezt a kapcsolatot azonban nehéz empirikusan, tényekkel alátámasztani, bár egyes esetekben erre a bűnözők vallomásából derül fény.[9] Azonban a szerencsejáték-ipar számos ember megélhetési forrása is, akik a kaszinókban vagy más intézményekben dolgoznak. Az amerikai Earl Grinols (Baylor University) és David Mustard (University of Georgia) végeztek egy nagyszabású tanulmányt[10] az USA-ban, amelynek során 1977 és 1996 között megvizsgálták a bűnözés szintjét az USA minden megyéjében, majd összevetették ezt a helyi kaszinók megépítésének időpontjával. Vizsgálatukból kiderült, hogy a bűnözési szint átlagosan 8%-kal emelkedett mindenhol, ahol kaszinót nyitottak.[9] A tanulmányban leírták, hogy a kaszinóknak lehetnek pozitív (álláslehetőség, gazdasági fellendülés) és negatív (erőforrások elvonása, új bűnözési lehetőségek, függőség, bűnözők odavándorlása, a helyi lakosság változásai) következményei is, és általában az utóbbiak bizonyulnak erősebbnek, bár következtetéseiket nem mindenki fogadja el[11]. Az amerikai igazságügyminisztérium által támogatott 2001-es tanulmány[12] pedig azt állapította meg, hogy a kaszinóknak nincsenek egyértelműen rossz vagy jó hatásai azokra a közösségekre, ahol megjelentek: a kisebb bűnesetek gyakorisága megnőhet, de minden közösségben mást és mást tapasztaltak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ld. Szerencsejáték Zrt.
  2. Ld. A magyar szerencsejáték-felügyelet honlapja
  3. You bet”, The Economist, 2010. július 8. 
  4. A Korán 5. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk: "A bor, a szerencsejáték.........a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek."
  5. A Biblia nem említi a szerencsejátékot, de szól a szerencsével vagy esélyekkel kapcsolatos szokásokról. Ilyen a sorsvetés, amit az áldozati kecske kiválasztására használtak. Józsué sorsvetéssel döntötte el a törzsek helyét az új országukban. Nehémiás sorsvetéssel döntött arról, hogy ki éljen Jeruzsálem falai között és ki ne. Az apostolok is sorsvetéssel választották ki Júdás utódját. Igaz ezekben az esetekben nem voltak pénzben kifejezett tétek.
  6. Ld. Paddypower - Politics
  7. [1]
  8. [2]
  9. ^ a b Do casinos cause crime?. TheCrimeReport.org. (Hozzáférés: 2011. október 14.) „a 41-year-old housekeeper in Bangor, Maine, forged $40,000 in checks ..., then gambled it away at Hollywood Slots...The alleged link between casinos and crime, in fact, is bitterly debated across the country, particularly in financially stressed towns or states where lucrative gambling concessions provide needed revenue
  10. Earl Grinols összefoglalása
  11. DM WALKER: "Do Casinos Really Cause Crime?". (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  12. Grant Stitt: Effects of Casino Gambling on Crime and Quality of Life in New Casino Jurisdictions - Final Report. U.S. Department of Justice. (Hozzáférés: 2011. október 14.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gambling című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a szerencsejáték címszót a Wikiszótárban!
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Szerencsejáték témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencsejáték témájú médiaállományokat.