Nagyrassz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nagyrassz a biológiai értelemben véve egységes emberi faj (Homo sapiens) egyetlen és egységes alfaja (H. s. sapiens) populációinak osztályozása örökletes, többnyire földrajzi meghatározottságú csoportokra. Elsősorban biológiai, illetve antropológiai fogalom. Ezen csoportok jellemzői összefüggéseket mutatnak a külső megjelenéssel, etnikai csoportokhoz tartozással és/vagy egy adott társadalomban a csoport szocio-gazdasági helyzetével kapcsolatban. Korábban a rasszal rokonértelemben – illetve etnicitás és nemzeti hovatartozás értelemben is – használt faj szó használata történelmi és politikai okokból sem ajánlott, de biológiailag sem érvényes fogalom. Genetikai szempontból a nagyrasszok közötti és az azokon belüli különbség nagyon csekély: a legnagyobb különbség 0,176%, ez alig 11%-a az ember és a csimpánz genetikai állománya közötti 1,6%-os relatív különbségnek.[1]

A nagyrassz rendszertani helye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyrassz taxonómiai szempontból az alfaj kategóriának (rangnak) felel meg.[2][3] A fajon belül ugyanis a földrajzilag is elkülönülő, külsőleg jelentősen különböző csoportokat takarja.

A nagyrasszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberiség nagyrasszokba sorolásának különféle rendszerei léteznek.

Az európai rendszer szerint négy nagyrassz létezik:[4]

  1. europoid
  2. mongoloid
  3. negroid
  4. ausztraloid

Az amerikai rendszer kilenc nagyrasszt különböztet meg:[5]

  1. kaukazoid – az európai rendszerben europoid
  2. indoid – az európai rendszerben europoid
  3. mongoloid
  4. amerindoid – az európai rendszerben mongoloid
  5. polinezoid – az európai rendszerben mongoloid
  6. melanezoid – az európai rendszerben ausztraloid[6]
  7. mikronezoid – az európai rendszerben mongoloid
  8. negroid
  9. ausztraloid

Egy másik rendszer a negroid nagyrasszt bontja kettőre:[1][7]

  1. europoid (caucasoid) – fő elterjedési területek: Európa, Észak-Afrika, valamint Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália
  2. mongoloidÁzsia
  3. negroid (congoid) – fő elterjedési területek: Afrika Száhel-övezettől délre eső részei, valamint nem őshonosak de jelentős számúak Észak-Amerikában, Karib-térségben, Brazíliában
  4. khoisanoid (capoid) – Dél-Afrika
  5. veddo-ausztraloid – Ausztrália

A rasszok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyrasszokat, szintén különböző rendszerek szerint különböző módon, további alcsoportokra, a taxonómiai változatnak (varietas) megfelelő rasszokra szokták osztani antropológiai szempontok alapján.[8][3] A fajta (microsubspecies) nem pontos kifejezés, mert azt háziasított állatok és növények fajain belül mesterséges válogatással, azaz tenyésztéssel hozza létre az ember.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]