Dinári rassz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steffi Graf (noricumi)[2]

A dinári rassz (egyéb nevein: adriai rassz, illír rassz) egy Európában a bronzkorban megjelent rassz.

Testi jellegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erőteljes, markáns, szikár termet jellemzi, a testmagasság általában kimondottan magas; egykoron a férfi átlagmagasság 170-174 cm volt, ma már ennél jóval magasabb. Az alsó végtagok a felsőkhöz viszonyítva hosszúak, különben a testalkatuk arányos. A fej rövid, az arc hosszú és keskeny. Az orr igen keskeny, hosszú és egyenes, vége időnként kissé hajlott. A szemgödrök magasak, a szemek nagyok és egymáshoz közel ülnek. Az állkapocs erőteljes, magas, lefelé kissé megnyúlt, ami jelentősen hozzájárul a magas dinári arc kialakításához. Az állcsúcs erős és az ajkak húsosak. Sokáig sok dinári rasszba tartozó nép a csecsemő fejét fabölcsőhöz kötözéssel még laposabbá torzította az eleve lapos nyakszirtet.[3]

Színkomplexiója fejlett, az egyenes haj sötétbarna vagy fekete lehet, a szem sötétbarna, a bőr barnás, a nap hatására jelentősen barnul és ráncosodik. Emellett gyakori még a szőke dinári típus is, melyet noricuminak is hívnak. A testszőrzet erős, a szemöldök sűrű, a nőknél gyakori a jól látható rövid bajuszjellegű szőrzet is. Korán érő, de erős immunitásának köszönhetően hosszú életű.

Elterjedési terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovéniában aránya már 25%, bár egykoron gyakoribb volt ott, ma az albánok, szerbek, horvátok és bosnyákok legjellemzőbb típusa. Elterjedt még Észak-Olaszországban és Lengyelország déli részein is. Számos helyi változata alakult ki, tiszta formájában ritka.

A noricumi típusváltozat elsősorban Németország déli részén, Ausztriában, Svájcban, Dalmáciában, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Görögországban, Albániában, Montenegróban és Bulgáriában gyakori.

Kárpát-medence[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpát-medence területén szinte minden történelmi időszakban megtaláljuk a dinári rasszot, nagyobb számban a délszláv elemekkel (horvátok, szerbek, sokácok, bunyevácok) kerültek be. Ennek köszönhetően főleg Magyarország déli részein viszonylag gyakori. Hetésben, Göcsejben és Somogy megyében a noricumi változat is gyakran előfordulhat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zetaboards (angol nyelven). zetaboards.com. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  2. The Apricity (angol nyelven). theapricity.com. (Hozzáférés: 2013. december 20.)
  3. Kiszely István: Föld népei I. rész: Európa, i. m. 160.. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiszely István: Európa népei (A Föld népei 1.). (hely nélkül): Gondolat, Budapest. 1979. ISBN 9632806891  
  • Kiszely István: A magyarság embertana
  • Hankó Ildikó: Emberek, Búvár zsebkönyvek, Móra könyvkiadó, 1980.,