Kancsilfélék

Kancsilfélék
	Evolúciós időszak: Oligocén - jelen
	; Jávai kancsil (Tragulus javanicus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Család:	Kancsilfélék (Tragulidae); Milne-Edwards, 1864
Nemek
	Hyemoschus; Moschiola; Tragulus;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kancsilfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kancsilfélék témájú médiaállományokat.

Tragulus kanchil

indiai kancsil (Moschiola indica)

A kancsilfélék (Tragulidae) a párosujjú patások rendjének egy családja. Mintegy 3 nem és 10 ma élő faj tartozik a családba.

A kancsilfélék kis testű, titokzatos állatok, amelyeket Afrikában, Indiában, Srí Lankában és Délkelet-Ázsiában találhatunk meg. A Tragulina alrendág egyetlen ma is élő családja.

Telugu nyelven „Jarini Pandi”-nak nevezik, ami magyarul ezt jelenti: „egy őz és egy egér”. A franciák „kis kecskének” nevezik.

Tudnivalók [szerkesztés]

A család elterjedési területe és a fajok száma nagy volt az oligocén végén, de főleg a miocén kor idején. Az állatok azóta alig változtak, megtartva ősi kinézetüket. A gyomruk négy részből áll, de a harmadik rész alulfejlett. Mint más kérődzőknek, a kancsilféléknek is hiányoznak a felső metszőfogaik és egyszerre csak egy utódot ellenek, nem mint a disznófélék. A kancsilfélék fogazatának a számozása a következő: $Felső: 0.1.3.3, alsó: 3.1.3.3$

Habár ősi vonásokat mutatnak, a kancsilfélék mégis a többi kérődzővel állnak közelebbi rokonságban, és nem a disznófélékkel. Az állatoknak nincs szarvuk vagy agancsuk, de mindkét nemnek a felső állcsontjából két megnagyobbodott szemfog nő ki [1]. A hímeknek ezek a fegyvereik, a száj mindkét oldalán kilátszanak. A kancsilféléknek rövid, vékony lábaik vannak, így nem gyors futók, de biztonságban tudnak mozogni a sűrű aljnövényzetben. Disznószerű vonások: a lábukon lévő 4 ujj, a szemtájékon hiányzó szagmirigyek, az első kisőrlők éles koronája és a párzási szertartás.^[1]

A legnagyobb képviselőjük az afrikai kancsil, amely körülbelül 80 centiméter hosszú és 10 kilogramm súlyú. Ezt a fajt tartják a legősibb vonásúnak.

A kancsilfélék magányos állatok, csak a szaporodási időszak alatt keresik fel egymást. Az utódokat 3 hónapos korban választják el, ezek fajtól függően 5-10 hónap múlva érik el ivarérettségüket. Az anyai gondoskodás nem túl fejlett. Habár a szagmirigyeik nem ott helyezkednek el, mint a többi kérődzőnél, azért nekik is vannak, például az állon. Ezekkel jelölik területüket. Az állatok területe eléggé kicsi, csak 13-24 hektár. A szomszédok próbálják kerülni egymást, nem verekednek szívesen.^[1]

Hogy a fajok megmaradjanak, meg kell védeni élőhelyeiket és meggátolni az orvvadászatot.

Rendszerezés [szerkesztés]

A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

Hyemoschus
- afrikai kancsil (Hyemoschus aquaticus)
Moschiola
- indiai kancsil (Moschiola indica) - korábban a Moschiola meminna fajba sorolták
- Srí Lankai kancsil (Moschiola memmina)
- Moschiola kathygre - korábban a Moschiola meminna fajba sorolták
Tragulus
- jávai kancsil (Tragulus javanicus)
- Tragulus kanchil
- nagy kancsil (Tragulus napu)
- fülöp-szigeteki kancsil (Tragulus nigricans) - sokan a Nagy kancsil alfajának tekintik
- vietnami kancsil (Tragulus versicolor) - 2004-től nem láttak egy példányt sem
- Tragulus williamsoni