Aranyküllő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Aranyküllő
Northern Flicker.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nem: Colaptes
Faj: C. auratus
Tudományos név
Colaptes auratus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Northern Flicker-rangemap.gif
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Aranyküllő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyküllő témájú kategóriát.

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjéhez, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.

Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely egyik gúnynevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Colaptes auratus auratus (Linnaeus, 1758) – Sziklás-hegység keleti részén.
  • Colaptes auratus cafer (Gmelin, 1788)
  • Colaptes auratus chrysocaulosus Gundlach, 1858
  • Colaptes auratus collaris Vigors, 1829
  • Colaptes auratus gundlachi Cory, 1886
  • Colaptes auratus luteus Bangs, 1898
  • Colaptes auratus mexicanoides Lafresnaye, 1844
  • Colaptes auratus mexicanus Swainson, 1827
  • Colaptes auratus nanus Griscom, 1934
  • Colaptes auratus rufipileus Ridgway, 1876

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 32-33 centiméter. Háta barna, fekete csíkos mintázatú. Hasoldala aranysárga, fekete pöttyökkel, tarkóján piros sáv látható. Merev tollai segítik a támaszkodást. Alfajtól függően fekete vagy vörös bajuszsávja van. Lába erős, meg tud vele kapaszkodni a fatörzseken. Négy ujja van, melyeken erős karmok helyezkednek el. Csőre hosszú, hegyes és erős, alkalmas a fészekodvak kivájására és a táplálékkeresésre. A tojó kinézete a bajuszsáv hiányától eltekintve megegyezik a hímével.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5-10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14-16 napig kotlik. A fiatal madarak 25-28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak.

A hím
és a tojó

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]