Aranyküllő

Aranyküllő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Harkályalakúak (Piciformes) Család: Harkályfélék (Picidae) Alcsalád: Harkályformák (Picinae) Nem: Colaptes Faj: C. auratus
Tudományos név
Colaptes auratus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Aranyküllő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyküllő témájú médiaállományokat.

Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjéhez, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.

Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely egyik gúnynevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta.

Alfajai

• Colaptes auratus auratus (Linnaeus, 1758) – Sziklás-hegység keleti részén.
• Colaptes auratus cafer (Gmelin, 1788)
• Colaptes auratus chrysocaulosus Gundlach, 1858
• Colaptes auratus collaris Vigors, 1829
• Colaptes auratus gundlachi Cory, 1886
• Colaptes auratus luteus Bangs, 1898
• Colaptes auratus mexicanoides Lafresnaye, 1844
• Colaptes auratus mexicanus Swainson, 1827
• Colaptes auratus nanus Griscom, 1934
• Colaptes auratus rufipileus Ridgway, 1876

Megjelenése

Testhossza 32-33 centiméter. Háta barna, fekete csíkos mintázatú. Hasoldala aranysárga, fekete pöttyökkel, tarkóján piros sáv látható. Merev tollai segítik a támaszkodást. Alfajtól függően fekete vagy vörös bajuszsávja van. Lába erős, meg tud vele kapaszkodni a fatörzseken. Négy ujja van, melyeken erős karmok helyezkednek el. Csőre hosszú, hegyes és erős, alkalmas a fészekodvak kivájására és a táplálékkeresésre. A tojó kinézete a bajuszsáv hiányától eltekintve megegyezik a hímével.

Életmódja

Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5-10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14-16 napig kotlik. A fiatal madarak 25-28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak.

A hím

és a tojó

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
• A Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
• Az ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
• A védett fajok listáján északi hangyászküllő néven szerepel.

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról.
• Xeno-canto.org - a faj hangja.