Aranyküllő
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Colaptes auratus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Aranyküllő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyküllő témájú médiaállományokat. |
Az aranyküllő vagy északi hangyászküllő (Colaptes auratus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjéhez, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Alaszka és Kanada erdeinek északi határától egészen a Mexikói-öbölig és a Nagy-Antillákig honos. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.
Az Amerikai Egyesült Államok Alabama államának hivatalos madara, mely egyik gúnynevét, az „Aranyküllő állam” („Yellowhammer State”) elnevezést róla kapta.
Alfajai [szerkesztés]
- Colaptes auratus auratus (Linnaeus, 1758) – Sziklás-hegység keleti részén.
- Colaptes auratus cafer (Gmelin, 1788)
- Colaptes auratus chrysocaulosus Gundlach, 1858
- Colaptes auratus collaris Vigors, 1829
- Colaptes auratus gundlachi Cory, 1886
- Colaptes auratus luteus Bangs, 1898
- Colaptes auratus mexicanoides Lafresnaye, 1844
- Colaptes auratus mexicanus Swainson, 1827
- Colaptes auratus nanus Griscom, 1934
- Colaptes auratus rufipileus Ridgway, 1876
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 32-33 centiméter. Háta barna, fekete csíkos mintázatú. Hasoldala aranysárga, fekete pöttyökkel, tarkóján piros sáv látható. Merev tollai segítik a támaszkodást. Alfajtól függően fekete vagy vörös bajuszsávja van. Lába erős, meg tud vele kapaszkodni a fatörzseken. Négy ujja van, melyeken erős karmok helyezkednek el. Csőre hosszú, hegyes és erős, alkalmas a fészekodvak kivájására és a táplálékkeresésre. A tojó kinézete a bajuszsáv hiányától eltekintve megegyezik a hímével.
Életmódja [szerkesztés]
Faodvakban fészkel és általában a talajon keres táplálékot. Tápláléka rovarok, főként hangyák, bogyók, csonthéjas termések és gyümölcsök.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget egyévesen éri el. A költési időszak tavasszal van. Évente egyszer költ. A fészekalj 5-10 fehér tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 14-16 napig kotlik. A fiatal madarak 25-28 nap után repülnek ki, de még egy hónapig a szülőkkel maradnak.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
- A Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
- Az ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
- A védett fajok listáján északi hangyászküllő néven szerepel

