Összeesküvés-elmélet
A összeesküvés-elmélet olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött általa megnevezett csoport áll.
Tartalomjegyzék |
Áttekintés [szerkesztés]
Az összeesküvés titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére. Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya. Mircea Eliade óta tudjuk, hogy a mítosztalanított világban élő ember teremt magának újakat.
Az „összeesküvés-elmélet” kifejezés jelentheti egyszerűen egy összeesküvés vádját.
Jelenthet azonban olyan (egymással nem szükségképpen kapcsolatban álló bizonyítékokból álló) érvelést is, ami nagyszabású összeesküvés létét tételezi fel, amelynek messzemenő társadalmi és politikai következménye lehet, ha igaznak bizonyul. [1]
Az összeesküvés-elméletek többsége gyakran azért keletkezik, mert a „hivatalos” álláspont tévesnek bizonyul, tehát nyilvánvalóan titkolni akar valamit.
Az összeesküvés-elméletek kérdése különösen azóta foglalkoztatja a szociológusokat, pszichológusokat és folklórszakértőket, mióta az 1960-as években a Kennedy-gyilkosság példátlan találgatási hullámot indított el, mivel a hivatalos álláspont a tényeket figyelmen kívül hagyta és fizikai képtelenségeket állított (lásd pl. a „mágikus golyó” esete).
Az összeesküvés-elmélet egyfajta racionális magyarázatot kínál a benne hívőknek. Ebben az értelemben az összeesküvés-elmélet az emberi elmének a világ megértésére irányuló működésére vezethető vissza. Az összeesküvés-elméletek fontos tulajdonsága, hogy nem, vagy nagyon nehezen cáfolhatóak, ugyanis a cáfolatot a hívők jellemzően az "elmélet" megerősítéseként, a nyomok eltüntetésére tett kísérletként fogják fel.
A totális diktatúrák által szervezett koncepciós perek nem egyszer a vádlottak összeesküvésének kiagyalt elméletén alapultak.
Példák [szerkesztés]
- A szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatban számos különböző összeesküvés-elmélet létezik. A legtöbb ezek közül egyet ért abban, hogy a támadásokat az amerikai állam utasítására hajtották végre.
- Az Apollo-programmal kapcsolatban elterjedt nézet az, hogy valójában nem történt meg, csak filmes trükk volt.
- Az antiszemitizmus gyakran társul összeesküvés-elmélettel, miszerint a zsidók a világ feletti hatalomra törnek és/vagy a zsidó-holokauszt nem történt meg.
- Hasonló nézet tartja magát az örményekkel kapcsolatban is.
- A vegyi felhők (chemtrails) elmélet szerint a magasan szálló repülőgépek után látható kondenzcsíkok valójában szétpermetezett vegyi vagy biológiai fegyver, esetleg az időjárás manipulálására szolgáló anyag
Összeesküvés-elméletek az irodalomban [szerkesztés]
Az összeesküvés népszerű irodalmi téma, különösen a thriller és sci-fi műfajokban, elsősorban a kínált drámai intenzitás lehetősége miatt. Kiváló feszültségkeltő szerepén túl arra is képes, hogy a valóságban komplex és gyakran követhetetlen eseményeket egyszerű morális kérdésekké változtasson, ahol a bajok oka a gonosztevők csoportja, és így a problémák megoldása (az összeesküvők megtalálása és legyőzése) is egyszerűvé és követhetővé válik. Könnyen belátható, hogy egy összeesküvés izgalmas és könnyen lezárt cselekményre ad lehetőséget.
Források [szerkesztés]
- ↑ Ramsay, Robin. Conspiracy Theories. Pocket Essentials (2006). ISBN 1-904048-65-X
Irodalom [szerkesztés]
- Huszadik századi dokumentumok VIII. (In: Országépítő, 2002/1 sz.)
- Cecil Rhodes élete és titkos társasága (In: Országépítő, 2002/2 sz.)
- A New York-i CFR (In: Országépítő, 2002/4 sz.)
- Bolyki Tamás (szerk.): A világ legnagyobb összeesküvései, Budapest, Jövővilág Alapítvány, 2002, ISBN 963-86299-2-4
- The Order of Skull and Bones (Országépítő, 2003/4 sz.)
- Interjú Gerhard Wisnewskivel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról és annak globális hatásairól (In: Szabad Gondolat, 2004/1.)
- Rudolf Steiner: Memorandum (In: Szabad Gondolat, 2005/4.)
- Torrente de Bosque (Géczi Zoltán): Összeesküvés-elméletek, Kecskemét, Vagabund, 2006, ISBN 963-9685-11-9
- Daniel Pipes: Összeesküvések - A paranoia évezredes története, Budapest, Agave könyvek, 2007, ISBN 978-963-711-861-6
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Tavistock Intézet
- Drábik János írásai a MEK-ben.
- Cikk az Urbanlegends.hu portálon Miért hiszünk az összeesküvés-elméletekben?
- Cikk a Múlt-kor portálon a Kennedy-gyilkosságról
- Cikk a Múlt-kor portálon a gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméletekről
- 9/11
- A magyar történelem, Trianon és az Illuminátusok
- Összeesküvés-elméletek gyűjtőhelye
- Konspirációs teóriák

