Összeesküvés-elmélet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A összeesküvés-elmélet olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött általa megnevezett csoport áll.

Egyes források szerint a fogalmat a CIA találta ki, hogy lejárassa azokat, akik a Kennedy-gyilkosság(ok) hátterét firtatták.[1][2]

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összeesküvés titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére. Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya. Mircea Eliade óta tudjuk, hogy a mítosztalanított világban élő ember teremt magának újakat.

Az „összeesküvés-elmélet” kifejezés jelentheti egyszerűen egy összeesküvés vádját.

Jelenthet azonban olyan (egymással nem szükségképpen kapcsolatban álló bizonyítékokból álló) érvelést is, ami nagyszabású összeesküvés létét tételezi fel, amelynek messzemenő társadalmi és politikai következménye lehet, ha igaznak bizonyul. [3]

Az összeesküvés-elméletek többsége gyakran azért keletkezik, mert a „hivatalos” álláspont tévesnek bizonyul, tehát nyilvánvalóan titkolni akar valamit.

Az összeesküvés-elméletek kérdése különösen azóta foglalkoztatja a szociológusokat, pszichológusokat és folklórszakértőket, mióta az 1960-as években a Kennedy-gyilkosság példátlan találgatási hullámot indított el, mivel a hivatalos álláspont a tényeket figyelmen kívül hagyta és fizikai képtelenségeket állított (lásd pl. a „mágikus golyó” esete).

Az összeesküvés-elmélet egyfajta racionális magyarázatot kínál a benne hívőknek. Ebben az értelemben az összeesküvés-elmélet az emberi elmének a világ megértésére irányuló működésére vezethető vissza. Az összeesküvés-elméletek fontos tulajdonsága, hogy nem, vagy nagyon nehezen cáfolhatóak, ugyanis a cáfolatot a hívők jellemzően az "elmélet" megerősítéseként, a nyomok eltüntetésére tett kísérletként fogják fel.

A totális diktatúrák által szervezett koncepciós perek nem egyszer a vádlottak összeesküvésének kiagyalt elméletén alapultak.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Összeesküvés-elméletek (kategórialap)

Összeesküvés-elméletek az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összeesküvés népszerű irodalmi téma, különösen a thriller és sci-fi műfajokban, elsősorban a kínált drámai intenzitás lehetősége miatt. Kiváló feszültségkeltő szerepén túl arra is képes, hogy a valóságban komplex és gyakran követhetetlen eseményeket egyszerű morális kérdésekké változtasson, ahol a bajok oka a gonosztevők csoportja, és így a problémák megoldása (az összeesküvők megtalálása és legyőzése) is egyszerűvé és követhetővé válik. Könnyen belátható, hogy egy összeesküvés izgalmas és könnyen lezárt cselekményre ad lehetőséget.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ez az állítás mindjárt példát is nyújt egy összeesküvés-elméletre.
  2. [1]
  3. Ramsay, Robin. Conspiracy Theories. Pocket Essentials (2006). ISBN 1-904048-65-X 

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]