Székely zászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyföld lobogója

A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozata díszítve. Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Bardóc-Miklósvárszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának szimbóluma.

A 16. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint, a székelység által használt az arany-égszínkék-ezüst, valamint a vörös és fekete a kimondottan székely szimbólumszínek. A székely zászló körül azonban egyaránt sok a félreértés és tévhit is kialakult.[1][2]

Székelység és a zászló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székely zászló

Az önállósulásra törekvő Székelyföld teljes függetlensége még nem válhatott valóra. Jelképei a székely himnusz és a székely zászló, azonban sok esetben még tiltások ellenére is egyre nagyobb teret hódítanak. Néhány éve elvétve csak, nemzeti érzelmű, szűk közösségek találkozóján volt látható székely zászló. A törekvések nem voltak hiába, hiszen a székely emberek közösségérzése és a törvények kiskapuit leleményesen felismerő vezetőiknek köszönhetően a zászlónak tulajdonított jelentés életre keltette ezt az erős szimbólumvilággal rendelkező történelmi zászlót. A Székelység önállósodási törekvéseihez kapcsolódó zászlóhasználat a felsőbb romániai hatalmi szervekben nem vált ki nagy tetszést, hiszen félnek a szimbólumok erejétől és azok üzenetétől. Korábban a magyar zászlót használták általában a székely fórumokon, azonban ezt a román szervek a vonatkozó nemzeti szabályaik miatt könnyen betilthatták és büntethették használatát. Több esetben is megjelennek hírek a kitűzött lobogókról és azok eltüntetéséről vagy levételéről. Ennek ellenére ez a jelkép népszerű, és egyre több család tulajdonában megtalálható.[2][3]

Egyértelműen kijelenthető, hogy Székelyföldön a magyar zászló mellett székely identitásuk kifejezésére mindennapi használatban él a székely zászló is. Sepsiszentgyörgyön 2009. elején tűzték ki a székely zászlót és ezzel nagy purparlét okozott az ottani polgármesteri hivatal. Annyi bizonyos hogy ez a zászló nem más ország lobogója, hanem a helyi közösségé és a kék alapon arany nap és ezüst hold változatot használják.[2][3][4]

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekete-vörös színű székely zászló

Két markánsan elkülöníthető változata ismert, a vörös és fekete kétsávos zászló, illetve az égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos. A vörös és fekete változata azért is markáns, mivel a népviselet és a székelyhímzések színe is ez, de igazi eredete még nem tisztázott. Közös vonás, hogy mindkét zászlón megtalálható a székelyek két fontos történelmi motívuma, sárga színnel a Nap és ezüsttel a Hold. Minden változaton rajta van nyolcágú Nap-csillag, mely a jelenlegi nyolc székely széket jeleníti meg, a székely egység és egyenlőség jelképeként. A telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének, és bizakodásának szimbólumát hordozza. A két változat közül az utóbbi vált a köztudatban székellyé az égszínkék-arany színű, a csillagsugaras Nap és a telőben levő Holdat egymás mellett tartalmazó lobogó. A színeknek van további jelentése is, hiszen a vörös az erő és a vér, fekete a föld és a gyász, és ezek voltak korábban a csatába vonuló székelyek harci színei.[forrás?] A Nap és a Hold elhelyezése kapcsán lehet találkozni különböző változatokkal.[5]

Az SZNT által elfogadott lobogón a Nap és a Hold az aranysávval kettéválasztott égszínkék rész bal felső részében vízszintesen egymással szemben helyezkednek el, míg korábban voltak az elhelyezésre függőleges megoldások is. A zászlón a színek ugyanezek csak az álló zászlóalakon szemben van a Nap és a Hold így a megosztott kék alap jobb és bal oldalán helyezkednek el.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székely lobogó az Országházon

A 21. század előtt nem volt zászlaja a székelyeknek, mert 1876-ig mindegyik székely szék mint önálló politikai egység a saját szimbólumait használta, utána pedig trianonig a magyar állami szimbólumokat.

A mai lobogó Székely Mózestől, az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelemnek az idejéből eredeztethető. Székely Mózes zászlói 1601. augusztus 3-ia goroszlói csatában vezették a székely harcosokat, de a vesztes csata után „fogságba” estek és elkerültek az akkori Habsburg uralom alatt álló Prágába. A zsákmányul esett 130 erdélyi zászlót a Turul folyóirat 1891. évi 1. sz. füzetében is említik. Mika Sándor Erdélyi hadi zászlók 1601-ből címmel jelentetett meg könyvet történetükről.[3]

A régi székely zászlóként gondolt vörös-fekete zászló nem is olyan régi, hiszen az 1950 előtti forrásokból, a Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolása előtti időből nincs utalás, így lehet, hogy a csíki kommunisták találták ki 1968-ban, amint erről Kónya Ádám művelődéstörténész beszámolt.[forrás?]

Az SZNT határozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székely történelmi szimbólumokat a Kónya Ádám által véglegesített lobogó és zászló tervezet szerinti aranysávos-kék formában 2004. január 17-én fogadta el az SZNT.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azóta a székely zászló használata levált az SZNT-ről és az egész Székelyföldön elterjedt, sőt az egész Kárpát-medencében elfogadottá vált. Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalán 2005 óta lobog a székely zászló.[6] 2008-ban Sepsiszentgyörgyön a polgári frakció kezdeményezéseként és adományaként a karácsonyi ünnepek alatt került az európai és a román zászló közé a polgármesteri hivatalra.[3]

A zászló elterjedéséhez hozzájárult, hogy miután az RMDSZ 2012 végén kikerült Románia kormányából, a román állami hatóságok zaklatni kezdték a zászlót kitűző székelyföldi közintézmények vezetőit,[7] és ez ellen tiltakozva még többen tűzték ki azt.

A zászló sajátos székely identitáshoz kapcsolódik. Használata révén nem a magyar zászló, egy magyar állami szimbólum tűnik fel Romániában mint a helyi magyarok szimbóluma. Így elkerülhetővé válik, hogy a magyarok jogos autonómiaigényét és az 1945 utáni európai békerendszerbe nem illeszkedő területi revizionizmust a románok összetévesszék.

Székely zászló a Kurultájon - 2014

2013. szeptember 18-án a Brassói Ítélőtábla jogerős ítéletében törvényellenesnek mondta ki, hogy Uzon polgármesteri hivatalára Románia és az Európai Unió zászlaja mellett a székely zászlót is kitűzték.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Székely Nemzeti Tanács. sznt.ro. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  2. ^ a b c Vitatott székely zászló és címer. Kitekintő.hu, 2010. március 2. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  3. ^ a b c d Izsák Balázs: Autonómia A székely jelképekről hitelesen. rainakvarisztika.hu, 2010. május 3. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  4. Románok: a székely zászló aberráció. szentkoronaradio.com, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  5. ^ a b Melyik a székely?. szentkoronaradio.com, 2010. április 21. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
  6. Gyergyócsomafalva Polgármesteri Hivatala. erdély.ma, 2010. január 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  7. Kihallgatják a székely zászlót kitűző iskolák igazgatóit – Népszabadság, 2013. április 7.
  8. Brassói Táblabíróság: törvénytelen a székely zászló kitűzése – Audió – Erdély.ma, 2013. szeptember 20.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]