Székely zászló
A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozata díszítve. Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének és reményének, bizakodásának szimbóluma.
A 16. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint, a székelység által használt az arany-égszinkék-ezüst, valamint a vörös és fekete a kimondottan székely szimbólumszínek. A székely zászló körül azonban egyaránt sok a félreértés és tévhit is kialakult.[1][2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Székelység és a zászló
Az önállósulásra törekvő Székelyföld teljes függetlensége még nem válhatott valóra. Jelképei a székely himnusz és a székely zászló, azonban sok esetben még tiltások ellenére is egyre nagyobb teret hódítanak. Néhány éve elvétve csak, nemzeti érzelmű, szűk közösségek találkozóján volt látható székely zászló. A törekvések nem voltak hiába, hiszen a székely emberek közösségérzése és a törvények kiskapuit leleményesen felismerő vezetőiknek köszönhetően a zászlónak tulajdonított jelentés életre keltette ezt az erős szimbólumvilággal rendelkező történelmi zászlót. A Székelység önállósodási törekvéseihez kapcsolódó zászlóhasználat a felsőbb romániai hatalmi szervekben nem vált ki nagy tetszést, hiszen félnek a szimbólumok erejétől és azok üzenetétől. Korábban a magyar zászlót használták általában a székely fórumokon, azonban ezt a román szervek a vonatkozó nemzeti szabályaik miatt könnyen betilthatták és büntethették használatát. Több esetben is megjelennek hírek a kitűzött lobogókról és azok eltűntetéséről vagy levételéről. Ennek ellenére ez a jelkép népszerű, és egyre több család tulajdonában megtalálható.[2][3]
Egyértelműen kijelenthető, hogy Székelyföldön a magyar zászló mellett székely identitásuk kifejezésére mindennapi használatban él a székely zászló is. Sepsiszentgyörgyön 2009. elején tűzték ki a székely zászlót és ezzel nagy purparlét okozott az ottani polgármesteri hivatal. Annyi bizonyos hogy ez a zászló nem más ország lobogója, hanem a helyi közösségé és a kék alapon arany nap és ezüst hold változatot használják.[2][3][4]
[szerkesztés] Változatai
Két markánsan elkülöníthető változata ismert, a vörös és fekete kétsávos zászló, illetve az égszínkék mezőn végigfutó arany csíkos. A vörös és fekete sávos zászlót egy verzió szerint a csíki kommunisták találták ki, de igazi eredete nem tisztázott. Közös vonás, hogy mindkét zászlón megtalálható a székelyek két fontos történelmi motívuma, sárga színnel a Nap és ezüsttel a Hold. Minden változaton rajta van nyolcágú Nap-csillag, mely a jelenlegi nyolc székely széket jeleníti meg, a székely egység és egyenlőség jelképeként. A telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének, és bizakodásának szimbólumát hordozza. A két változat közül az utóbbi vált a köztudatban székellyé az égszínkék-arany színű, a csillagsugaras Nap és a telőben levő Holdat egymás mellett tartalmazó lobogó. A színeknek van további jelentése is, hiszen a vörös az erő és a vér, fekete a föld és a gyász, és ezek voltak korábban a csatába vonuló székelyek harci színei.[forrás?] A Nap és a Hold elhelyezése kapcsán lehet találkozni k különböző változatokkal.[5]
A Székely Nemzeti Tanács által elfogadott lobogón a Nap és a Hold az aranysávval kettéválasztott égszínkék rész bal felső részében vízszintesen egymással szemben helyezkednek el, míg korábban voltak az elhelyezésre függőleges megoldások is. A zászlón a színek ugyanezek csak az álló zászlóalakon szemben van a Nap és a Hold így a megosztott kék alap jobb és bal oldalán helyezkednek el.[5]
[szerkesztés] Története
A lobogó Székely Mózestől, az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelemnek az idejéből eredeztethető. Székely Mózes zászlói 1601. augusztus 3-ia goroszlói csatában vezették a székely harcosokat, de a vesztes csata után "fogságba" estek és elkerültek az akkori Habsburg uralom alatt álló Prágába. A zsákmányul esett 130 erdélyi zászlót a Turul folyóirat 1891. évi 1. sz. füzetében is említik. Mika Sándor: Erdélyi hadi zászlók 1601-ből, címmel jelentetett meg könyvet történetükről.[3]
A régi székely zászlóként gondolt vörös-fekete zászló nem is olyan régi, hiszen az 1950 előtti forrásokból a Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolása előtti időből nincs utalás így lehet, hogy csíki kommunisták találták ki 1968-ban, amint erről Kónya Ádám művelődéstörténész beszámolt[forrás?].
[szerkesztés] Székely Nemzeti Tanács határozata
A székely történelmi szimbólumokat a Kónya Ádám által véglegesített lobogó és zászló tervezet szerinti aranysávos-kék formában 2004. január 17.-én fogadta el a Székely Nemzeti Tanács. Azóta a székely zászló használata az egész Székelyföldön elterjedt. Elsők között 2008-ban Sepsiszentgyörgyön a polgári frakció kezdeményezéseként és adományaként az ősi szimbólumokat ötvöző lobogó a karácsonyi ünnepek alatt került az európai és a román zászló közé középületre.[3] Gyergyócsomafalva Polgármesteri Hivatalán 2005 óta lobog a székely zászló.[6]
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] További információk
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110503193147){kind=small}
.svg&filetimestamp=20090406124033){kind=small}
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
