Mélyföld
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mélyföldnek a világóceán szintje alatt fekvő, de tenger által el nem borított, általában síksági területeket nevezzük. A világ szárazföldi területének kevesebb, mint 0,1%-a nevezhető mélyföldnek.
Tartalomjegyzék |
Kialakulása [szerkesztés]
Mélyföldek természetes kialakulásához három feltétel teljesülése vezethet:
- A világóceántól elzárt medence, esetleg árok, amelyet a világóceán szintjénél magasabban fekvő területek vesznek körül. E magaslatok akadályozzák meg a terület elöntését.
- A terület vízháztartás-mérlege folyamatosan veszteséges. (Nyereséges vízháztartás esetén a területen tó keletkezne.)
- Süllyedő partvidék
Antropogén úton is keletkezhetnek mélyföldek. Az emberek a világ számos táján választottak le öblöket, parti területeket a tengerről, hogy azokon földművelést folytassanak, vagy egyszerűen csak biztonságossá tegyék az emberi tevékenységek számára.
Mélyföldek listája [szerkesztés]
Amerika |
|||
| Terület neve | Legmélyebb pontja | Ország | Tudnivaló |
| Lagoona del Carbon | −105 m | Amerika legmélyebben fekvő pontja | |
| Death Valley | −85,5 m | Az USA legmélyebb pontja | |
| Salton-tó | −69 m | ||
| Enriquillo-tó | −133 m | ||
| Salina Grande-tó | −42 m | ||
| Laguna Salada (Sós-lagúna) | −10 m | ||
Ázsia [szerkesztés] |
|||
| Terület neve | Legmélyebb pontja | Ország | Tudnivaló |
| Holt-tenger | −418 m | A világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja | |
| Galilleai-tó | −208 m | ||
| Turfáni-mélyedés | −154 m | Ürümcsi várostól DK-i irányban | |
| Kaszpi mélyföld | −133 m | ||
| Hachiro-Gata | −4 m | Kiszárítása előtt Japán második legnagyobb tava volt. | |
| Kuttanad | −2,6 m | ||

