Mélyföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szárazföldek legmélyebb pontja a Holt-tenger közelében

Mélyföldnek a világóceán szintje alatt fekvő, de tenger által el nem borított, általában síksági területeket nevezzük. A világ szárazföldi területének kevesebb, mint 0,1%-a nevezhető mélyföldnek.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélyföldek természetes kialakulásához három feltétel teljesülése vezethet:

  • A világóceántól elzárt medence, esetleg árok, amelyet a világóceán szintjénél magasabban fekvő területek vesznek körül. E magaslatok akadályozzák meg a terület elöntését.
  • A terület vízháztartás-mérlege folyamatosan veszteséges. (Nyereséges vízháztartás esetén a területen tó keletkezne.)
  • Süllyedő partvidék

Antropogén úton is keletkezhetnek mélyföldek. Az emberek a világ számos táján választottak le öblöket, parti területeket a tengerről, hogy azokon földművelést folytassanak, vagy egyszerűen csak biztonságossá tegyék az emberi tevékenységek számára.

Mélyföldek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika

Terület neve Legmélyebb pontja Ország Tudnivaló
Lagoona del Carbon −105 m  Argentína Amerika legmélyebben fekvő pontja
Death Valley −85,5 m  USA Az USA legmélyebb pontja
Salton-tó −69 m  USA – Kalifornia
Enriquillo-tó −133 m  Dominikai Köztársaság
Salina Grande-tó −42 m  Argentína
Laguna Salada (Sós-lagúna) −10 m  Mexikó

Ázsia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terület neve Legmélyebb pontja Ország Tudnivaló
Holt-tenger −418 m  Izrael  Jordánia A világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja
Galilleai-tó −208 m  Izrael
Turfáni-mélyedés −154 m  Kína Ürümcsi várostól DK-i irányban
Kaszpi mélyföld −133 m  Kazahsztán
Hachiro-Gata −4 m  Japán Kiszárítása előtt Japán második legnagyobb tava volt.
Kuttanad −2,6 m  India