Európai Unió Bírósága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Európai Közösségek Bírósága szócikkből átirányítva)

Az Európai Bíróság (más néven Az Európai Közösségek Bírósága vagy Az Európai Unió Bírósága) az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, székhelye Luxembourg. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben:

  • Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós irányelvet vagy más jogi követelményt.
  • Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések.
  • A tagállamok egymás közötti vitás ügyei.
  • Kérésre tájékoztatást nyújt a tagállamok nemzeti bíróságainak az Európai Közösség jogának hatályáról, érvényességéről. Az EU hivatalos nyelveinek mennyisége és az eltérő politikai célok miatt a helyi bíróságoknak gyakran nehézségei támadnak a jogszabályok értelmezésével bizonyos összefüggésekben. Az Európai Bíróság értelmezése kötelező érvényű a nemzeti bíróságokra nézve. Az Európai Bíróság nem jogosult az adott ügyek eldöntésére, csak a jog értelmezésének segítése a feladata.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánszemélyek nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz. Ha magánszemélyeknek jogi vitája támad az Európai Unió egyik intézményével, akkor előbb egy alacsonyabb rangú szervhez, az úgynevezett Elsőfokú Bírósághoz (A lisszaboni szerződéssel neve Törvényszék-re változott) kell fordulniuk. Ha az ítélet számukra kedvezőtlen, akkor fellebbezhetnek a döntés ellen az Európai Bíróságon. Az Európai Bizottság és más uniós intézmények alkalmazottai szintén az ún. Közszolgálati Törvényszékhez fordulhatnak az őket érő jogsérelem esetén. Tehát gyakorlatilag az Európai Bíróság kétszintű bíróság. Ez a megoldás tehermentesíti a legfelsőbb szintet, viszont fellebbezés esetén meghosszabbítja a döntési folyamatot.

Szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Bíróság 28 bíróból és 9 főtanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. Minden EU tagállam egy bírót jelölhet, így a számuk mindig megegyezik a tagállamok számával. A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A 8 tanácsnok közül ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek: Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország. A másik hármat a többi huszonkét állam felváltva, betűrendben jelölheti.

A tanácsnokok az Európai Bíróság teljes jogú tagjai, de mivel nem bírák, nem vesznek részt az ítéletről szóló tanácskozáson. A feladatuk a bíróság számára egy jogi megoldás előterjesztése a rájuk bízott ügyben. Az előterjesztés nem köti a bíróságot, de a bírák általában követni szokták.

A Bíróság magyar tagja Juhász Endre, elnöke: Vasziliosz Szkurisz

Az Elsőfokú Bíróság magyar tagja Czúcz Ottó, elnöke Bo Vesterdorf.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]