Fenotípus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egy egyed fenotípusán érthetjük teljes fizikai megjelenését, vagy egy specifikus jelleg megjelenését, úgy mint a szemszín, amely variálódik az egyedek között. A fenotípust a genotípus, vagy az egyed kromoszómáin hordozott allélek jelenléte alapján határozhatjuk meg. A fenotípus a legtöbb esetben számos géntől és a környezeti hatásoktól együttesen függ. Azonban nem minden allél jelenlétéből lehet következtetni a fenotípusra.

Mivel fenotípust jelentősen könnyebb meghatározni, mint genotípust (hiszen nem igényel szekvenálást, vagy komolyabb kémiai műveleteket), ezért a klasszikus genetika a gének funkciójának megismerésére a fenotípus vizsgálatát alkalmazza. Ebből kiindulva, csak a genetikusok tudtak levezetni külső jellegből öröklődési mintázatokat a molekuláris biológia ismerete nélkül.

A feno- és genotípus közötti összefüggést leggyakrabban a következő egyenlettel szemléltetik:

genotípus + környezet → fenotípus

Egy kissé pontosabb összefüggés:

genotípus + környezet + véletlen-variációk → fenotípus

A fenotípus jelentőségének demonstrálására megfelelő példa lehet a Drosophila melanogaster gyümölcslégy, melynek szemszáma annyira variálódhat a bal és jobb oldala között egy egyedben, amennyire a genotípusok variálódhatnak.

A fenotípus tehát lényegében bármely kimutatható (szerkezeti, biokémikus, élettani vagy pszichológiai) jellege egy egyednek, amelyet a genotípusa és a környezeti hatások interakciója határoz meg.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]