Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2020-ig előre meghatározott érvényes sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le. Féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának megelőző, aktuális és következő soros elnökéből álló Elnöki Trojkák, vagy EU Triók követik egymást.
Magyarországnak a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol-belga-magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az elnökséget 2010 első felében Spanyolország, második felében Belgium látta el[1], majd a magyar elnökség[2] következett 2011. január 1-jétől június 30-ig.
Magyarországtól – a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti lengyel-dán-ciprusi Elnöki Trojka első tagjaként – Lengyelország vette át a soros elnökség „stafétáját”, melyet 2012 január 1-jétől hat hónapra Dánia visz tovább. A dánok az Európai Unió történetének egyik legnehezebb időszakában töltötték be a soros elnöki tisztet és a problémák különösen súlyos részét a kerek tíz éve épp ugyanezen a napon, 2002. január 1-jén 12 európai ország hivatalos fizetőeszközévé vált euró és eurózóna, átfogóbban az unió pénzügyi gondjai jelentik.
A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a lisszaboni szerződés[3] elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására.
A soros elnök feladatai közé tartozik a Tanács és munkacsoportjai ülései napirendjének meghatározása, azok összehívása és levezetése. A lisszaboni szerződés életbe lépése óta a Külügyek Tanácsát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője („az EU külügyminisztere”)[4], jelenleg Catherine Ashton, az Európai Tanács üléseit pedig az Európai Tanács állandó elnöke („az EU elnöke”), jelenleg Herman Van Rompuy vezeti.
Az elnöki tisztet kezdetben az országok saját nyelvükön írt ábécérendjének sorrendjében töltötték be a tagállamok. Ennek hátránya az volt, hogy mindig ugyanazokra az államokra jutott a nyári és karácsonyi szüneteket is magába foglaló, „rövidebb” elnökség. 1993 januárjától, a 10. elnökségi ciklusban felcserélték az éves elnökségpárokat, így Dánia (Danmark) megelőzte Belgiumot (Belgique), Görögország (Ellász) Németországot (Deutschland) stb. A ciklus végén eltérő kört állapítottak meg, oly módon, hogy valamennyi elnökségi trojkában részt vegyen egy nagy állam.[5]
2004 végén, a holland elnökség idején döntés született az elnöki periódusok elosztásáról 2020-ig, a táblázat szerint. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. (E hármas csoportokat szokásosan Trojkának vagy Triónak nevezik.) Az Európai Alkotmány tervezetének[6] sikertelen elfogadtatása után elfogadott lisszaboni szerződés a soros elnökség intézményében alacsonyabb szinten is jelentős változtatásokat hozott, különösen a kül- és biztonságpolitika területén. Itt a munkacsoportok vezetését ezentúl a 2010 folyamán létrejövő Európai Külügyi Szolgálat[7] munkatársai veszik át.
Az elnöki periódusok listája [szerkesztés]
Az alábbi táblázat az eddigi (és a tervezett jövőbeli), az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országokat sorolja fel, a külügyminiszterekkel együtt, akik az Általános Ügyek Tanácsának elnökét adták. Az 1974-től formális üléseket tartó Európai Tanács elnöke korábban az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni szerződés létrehozta az Európai Tanács állandó elnöki posztját, így annak már nincs köze az elnökséget aktuálisan ellátó országhoz.
1Eredetileg Németország váltotta volna Ausztriát 2006-ban, de a választási év miatt félreállt, és helyette a soron következő Finnország vitte az elnökséget. Végül egy elbukott bizalmatlansági indítvány miatt 2005-ben voltak a német választások, de a változtatás mégis megmaradt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A belga elnökség programja és kiemelt témái
- ↑ A magyar EU-elnökség programja és kiemelt témái
- ↑ A Lisszaboni Szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövege (magyarul)
- ↑ A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hivatalos oldala (magyarul)
- ↑ Timothy Bainbridge: EU mindentudó, Budapest: HVG kiadó, ISBN 963-7525-52-1 130. oldal
- ↑ Az Európai Alkotmány tervezete (magyarul)
- ↑ Az Európai Külügyi Szolgálat hivatalos honlapja (angolul)
- ^ a b c The Trio of Presidencies of the Council of the European Union
- ↑ The official website for the Polish Presidency of the EU Council Polish Presidency of the EU Council; 22 October 2009; retrieved on 29 November 2009.
- ↑ .ie WHOIS lookup showing registration of eu2013.ie to Dept. Foreign Affairs
Általános EU források [szerkesztés]
- Az Európai Unió hivatalos honlapja (europa.eu)
- EU-tájékoztató szolgálat (EUvonal)
- BruxInfo – EU-hírek közvetlenül Brüsszelből
- Az EuraActiv 12 nyelvű európai közpolitikai és híroldalának magyar kiadása
- Európai Uniós ismeretek (euportal.hu)
- eu.lap.hu
- Adatok az Európai Unióról, rövidítések magyarázata
- EUobserver – hírek (angolul)
- Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, 2001)
