Sebastian Kurz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebastian Kurz
Született1986. augusztus 27. (37 éves)[1][2][3][4]
Bécs[1][5]
Állampolgárságaosztrák
ÉlettársaSusanne Thier
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • member of the regional parliament of Vienna (2010–2011)
  • államtitkár (2011. április 21. – 2013. december 16., Szövetségi Belügyminisztérium)
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője (2013. október 29. – 2013. december 16.)
  • Ausztria külügyminisztere (2013. december 16. – 2017. december 18.)
  • az Osztrák Néppárt elnöke (2017. május 14. – 2021. december 3.)
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője (2017. november 9. – 2018. január 22.)
  • szövetségi kancellár (2017. december 18. – 2019. május 28.)
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője (2019. október 23. – 2020. január 7.)
  • szövetségi kancellár (2020. január 7. – 2021. október 11.)
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője (2021. október 14. – 2021. december 8.)
Iskolái
  • GRG 12 Erlgasse (1996–2004)
  • Faculty of Law, University of Vienna (2005–2011, nincs)
Kitüntetéseia Szerb Köztársaság Érdemrendje
Politikai pályafutása
PártOsztrák Néppárt[1]
A Második Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja
Hivatali idő
2020. január 7. – 2021. október 11.
ElődBrigitte Bierlein
UtódAlexander Schallenberg
A Második Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja
Hivatali idő
2017. december 18. – 2019. május 28.
ElődChristian Kern
UtódBrigitte Bierlein
ideiglenesen:
Hartwig Löger
A Második Osztrák Köztársaság külügyi- és integrációs minisztere
Hivatali idő
2013. december 16. – 2017. december 18.
ElődMichael Spindelegger
UtódKarin Kneissl
az Osztrák Néppárt elnöke
Hivatali idő
2017. május 14. – 2021. december 3.
ElődReinhold Mitterlehner
UtódKarl Nehammer
Sebastian Kurz aláírása
Sebastian Kurz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebastian Kurz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sebastian Kurz (Bécs, 1986. augusztus 27. –) osztrák politikus, 2017 decemberétől 2019 májusáig, majd 2020 januárjától 2021 októberéig Ausztria kancellárja, 2017-2021 között az Osztrák Néppárt elnöke.[6]

A bécsi Meidlingben született és nőtt fel. 2004-ben érettségizett, majd 2005-ben elvégezte a kötelező katonai szolgálatot. Ebben az évben elkezdte a Bécsi Egyetem jogi karát is, de a diploma megszerzése előtt otthagyta, hogy a politikai karrierjére összpontosítson. 2003-ban belépett az Osztrák Néppárt ifjúsági tagozatába, 2008-ban az elnökévé választották. 2010-ben bejutott a bécsi tartományi parlamentbe, ahol megszerezte az első kormányzati posztját. Az első Faymann kabinet 2011-es átrendeződését követően, Kurzot kinevezték a Belügyminisztérium integrációért felelős államtitkárává. A 2013-as parlamenti választást követően külügyminiszter lett, az ország történetében legfiatalabbként (27 évesen), posztját 2017 decemberéig töltötte be.[7]

2017 májusában Reinhold Mitterlehner lemondott az Osztrák Néppárt elnöki posztjáról, ezután Kurzot választották meg a párt új elnökévé. Mitterlehner kivonulása a politikából a Kern kabinetének végét eredményezte, és 2017 októberére előrehozott választást tartottak, amelyen Kurz kancellárjelöltként indult a pártja élén. A választást megnyerve, a legnagyobb párt vezetőjeként az Osztrák Szabadságpárttal 2017 decemberében koalíciós kormányt alakított. Kancellársága alatt számos változtatást és reformot vitt végbe, de több botrányt is megszenvedett. Az Ibiza-ügy kirobbanása a koalíciós kormány felbomlását eredményezte. Az ellenzék Kurz-kormányával szemben bizalmatlansági indítványt kezdeményezett, amit az addigi koalíciós partner a FPÖ, a SPÖ és a JETZT megszavazott, végül 2019 májusában Kurz lemondott kancellári posztjáról.[8] A 2019-es parlamenti választáson ismét pártja nyert, koalícióra lépett az Osztrák Zöld Párttal, ezzel ismét Kurz lett az osztrák kormányfő.[9][10] 2021. október 9-én lemondott a posztról, miután a hatóságok vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene.[11]

Fiatalságát és a politikai irányzatát, a hagyományos konzervatív mozgalom újjáélesztésével fogadták el Ausztriában és nagyobb mértékben Európában. Az ellenzék szerint, nem képes együttműködni és elhamarkodottan dönt, különösképpen a bevándorlás- és a szociálpolitikában. Megválasztásakor Kurz volt a világ legfiatalabb kormányfője, illetve 31 évesen megválasztott kancellárként, az osztrák történelem legfiatalabb kancellára.

Életpályája[szerkesztés]

Bécsben született 1986-ban, mérnök apa és tanár anya egyetlen gyermekeként. Kitüntetéssel érettségizett egy bécsi gimnáziumban, majd ezt követően beiratkozott a Bécsi Egyetem jogi karára. Tanulmányait azonban nem fejezte be.[12] 15 évesen lépett be Bécs 12. kerületének ÖVP kerületi ifjúsági részlegébe, onnan a bécsi, majd az országos szervezet első embere lett.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

2011-től a Belügyminisztérium integrációs államtitkára. Feladata volt – többek között – az Ausztriában letelepedett külföldiek beilleszkedési gondjainak megoldása és a menekültkérdés központi ügyintézése. Nevéhez fűződik annak előírása, hogy a bevándorlók gyerekeinek németül kell tudniuk, mire iskolába mennek, és ingyenes nyelvtanfolyamokat szervezett muszlim vallási vezetők számára.[13]

Ausztria külügyminisztere 2013-tól[szerkesztés]

2013 decemberében beiktatták hivatalába a Werner Faymann kancellár vezette új osztrák kormányt,[14] melyben a külügyi- és integrációs miniszteri tárcát kapta meg.[15]

Sebastian Kurz 2013-ban, a regionális választásokon Alsó-Ausztriában

Az első külföldi látogatása során Horvátországba utazott, folytatva Ausztria támogatását, az délkelet-európai országok EU-csatlakozásának ügyében.[16] 2014 februárjában, Bécs adott otthont, Sebastian Kurz vezetésében az első tárgyalásnak, annak a többfordulós tárgyalássorozatnak a részeként, melyek az iráni nukleáris programmal kapcsolatosak. A tárgyalások 2015 július 14-én sikeresen lezárultak miután Irán, a P5+1, és az Európai Unió aláírta a közös, nukleáris programmal kapcsolatos átfogó cselekvési tervet. Az aláírását követően Sebastian Kurz azt nyilatkozta, hogy elégedett az Iránnal való tárgyalások eredménnyel és reményét fejezte ki, hogy „a Bécsi megállapodás katalizátorként hat majd a globális nukleáris leszerelés ambíciók irányában.”.[17] Hivatalba lépésének első éve alatt, Kurz tagja volt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2014 májusáig. [18] 2015-ben Sebastian Kurz javaslatot tett egy, az iszlámmal kapcsolatos törvény bevezetésére, melyet Islamgesetznek neveznek. Ez illegálissá tenné a külföldi alapítványok számára az ausztriai mecsetek finanszírozását, valamint az imámok anyagi támogatását, és szabályozná azt, hogy a Koránnak mely változatait lehet használni Ausztriában.[19]

A Néppárt vezetője[szerkesztés]

2017. május 14-én – miután Reinhold Mitterlehner lemondott az ÖVP elnöki tisztéről[20] – a pártvezetés megválasztotta a konzervatív párt új vezetőjének, egyúttal határoztak a párt megújulásáról is.[21] Az őt elnökké választó linzi pártkonvención 98,7 százalékos támogatást kapott. A delegáltak egyúttal olyan változtatásokat szavaztak meg a párt alapszabályában, amelyek erősebb jogokat adtak a párt vezetőjének.[22]

2015 és 2021 között[szerkesztés]

Kurz John Kerry amerikai külügyminiszterrel, 2016. április 4.

Az európai migrációs válság folyamán 2015-ben Kurz az EU külső határainak hatékonyabb védelmét sürgette,[23] és 50-pontos tervet terjesztett elő a menekültek integrációjára, különös tekintettel a nyelvtanulásra, az oktatásra, a munkaerőpiacra, a jogállamra és értékekre.[24]

2015-ben egy „iszlámtörvény” (németül Islamgesetz) megalkotását javasolta, amely megtiltaná, hogy a mecseteket és az imámok fizetését külföldről finanszírozzák, és szabályozná, hogy a Korán mely változatai használhatók Ausztriában.[25] Azonban többletjogokat is adna a muszlimoknak, például biztosítaná nekik a halal élelmiszereket és a lelkigondozást a hadseregben. Kurz kijelentette, hogy egyértelműen a radikális iszlám elleni harc jegyében van szükség az új jogszabályokra.[26] A 2015 februárjában elfogadott törvény végül nem szabályozta, hogy melyik Korán változat használható.

A 2016-os törökországi katonai puccskísérlet után, miközben folyt a tisztogatás a török államigazgatásban és hadseregben Kurz behívatta Törökország nagykövetét, magyarázatot kérve Törökország és a Recep Tayyip Erdoğan török elnök melletti többezres ausztriai szimpátiatüntetések közti kapcsolatokra.[27]

A 2017-es előrehozott parlamenti választáson nyertes ÖVP vezéreként – a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) koalícióban – leváltotta az 580 napig hivatalban lévő szociáldemokrata Christian Kernt,[28] s ezzel (alig 31 évesen) a világ legfiatalabb vezetőjévé lépett előre. A választási kampány idején azt hangsúlyozta, hogy szeretné Ausztriát ismét a világ élvonalába helyezni, az adófizetők terheit csökkenteni és növelni az ország biztonságát.[29] Közel 18 hónapnyi kormányzás után, 2019 májusában elvesztette azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék kezdeményezett a parlamentben. Az indítványt megszavazta a szocialisták (SPÖ), az eddig a kormánykoalícióban részt vevő FPÖ és a Most – Pilz listája (JETZT) nevű mozgalom, ez pedig meghaladta az eltávolításához szükséges 92 mandátumot.[30]

Az osztrák törvényhozás hét évtizede ekkor először mozdította el posztjáról az ország kormányfőjét kabinetjével együtt, aki abba bukott bele, hogy egy Ibizán készült videófelvételen alkancellárja, a koalíciós partner FPÖ vezető, Heinz-Christian Strache médiatámogatásért cserébe zsíros állami szerződéseket kínált egy magát az egyik orosz oligarcha unokahúgának kiadó nőnek.[28] Alexander Van der Bellen államfő május 28-án felmentette a kabinetet, és Hartwig Löger pénzügyminiszter vette át az ügyvezető kancellári tisztséget, míg fel nem áll egy szakértői kormány. Egy nappal a bukása előtt (május 26.), az európai parlamenti választáson győzelemre vezette az általa vezetett ÖVP-t, mely majdnem 35 százalékot kapott, messze megelőzve a szociáldemokratákat.[31]

2020. január 7-étől újból kancellár, miután sikerült koalícióra lépnie a Zöld Párttal.

2021. október 9-én ismét lemondott a kormányfői posztról, miután a hatóságok vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellene.[32] 2021. december 2-án bejelentette, hogy lemond pártelnöki tisztségéről is és visszavonul a politikától.[33]

Visszavonulása után[szerkesztés]

Miután 2021 végén visszavonult a politikától, családjával Kaliforniába költözött, ahol Peter Thiel (a PayPal alapítója és Donald Trump támogatója) új pénzügyi cégénél kapott pozíciót.[34]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Sebastian Kurz (osztrák német nyelven). Ausztria parlamentje, 2014. november 19. (Hozzáférés: 2016. május 28.)
  2. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Wer ist Wer
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven)
  6. ↑ https://www.origo.hu/nagyvilag/20170514-sebastian-kurz-az-osztrak-neppart-uj-elnoke.html
  7. ↑ Molnár Tamás Levente: 27 évesen külügyminiszter? Az osztrákoknál lehetséges! (magyar nyelven). kitekinto, 2013. december 19. (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  8. ↑ https://www.origo.hu/nagyvilag/20190527-sebastian-kurz-parlament.html
  9. ↑ „Kurz triumphiert bei Nationalratswahl – Grüne stellen Forderungen”, https://www.welt.de 
  10. ↑ „Fölényes győzelmet aratott Kurz pártja”, https://www.vg.hu. [2019. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30.) 
  11. ↑ Lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár (magyar nyelven). telex, 2021. október 9. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  12. ↑ Der Bundesminister für Europa, Integration und Äußeres / Lebenslauf (német nyelven). Bundesministerium für Europa, Integration und Äußeres, Republik Österreich. [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
  13. ↑ Sebastian Kurz ifjonc mozgalmárból osztrák külügyminiszter. In.: HVG. 2014/2. szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
  14. ↑ Beiktatta az osztrák kormányt az államfő (magyar nyelven). hirado.hu, 2013. december 16. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  15. ↑ Már 10 évesen politizált a rekordfiatal osztrák külügyminiszter (magyar nyelven). atv, 2013. december 19. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  16. ↑ Youngest Ever Foreign Minister Starts With Croatia Visit (angol nyelven). Croatiaweek, 2013. december 20. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  17. ↑ Kurz: Vienna Agreement with Iran is important for global peace and security (angol nyelven). Austrian Federal Ministry for Europe, Integration and Foreign Affairs, 2015. július 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  18. ↑ Council of Europe: The Council of Europe appeal to Russia to engage dialogue with Ukraine should be heard says Austrian Foreign Minister Kurz (angol nyelven), 2014. április 7. (Hozzáférés: 2016. szeptember 14.)
  19. ↑ Muslims in this country allowed only German language Qurans, Reuters, 2015-02-28, <http://indiatoday.intoday.in/story/quran-islam-muslim-austria-parliament-passes-law/1/421488.html>
  20. ↑ Elnök lett Sebastian Kurz (magyar nyelven). hirado.hu, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  21. ↑ Sebastian Kurz az Osztrák Néppárt új elnöke (magyar nyelven). Origo, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  22. ↑ Hans von der Burchard (July 1, 2017), Sebastian Kurz takes helm of Austrian center-right ahead of poll Politico Europe.
  23. ↑ EU refugee policy helps people smugglers, says Austria. Financial Times, 2015. november 4.
  24. ↑ 50 points towards successful integration. Austrian Federal Ministry for Europe, Integration and Foreign Affairs, 2015. november 19.
  25. ↑ Muslims in this country allowed only German language Qurans, Reuters, February 28, 2015, <http://indiatoday.intodayIn/story/quran-islam-muslim-austria-parliament-passes-law/1/421488.html>[halott link]
  26. ↑ Elahe Izadi (February 26, 2015), "Austria is taking controversial steps to tighten a 100-year-old 'Law on Islam'", The Washington Post, <https://www.washingtonpost.com/blogs/worldviews/wp/2015/02/26/austria-is-taking-controversial-steps-to-tighten-a-100-year-old-law-on-islam/>
  27. ↑ Shadia Nasralla (July 21, 2016), Austria summons Turkish ambassador over pro-Erdogan demonstrations Reuters.
  28. ↑ a b Világ – 7 nap. Az ibizai videó átka. Megbukott Sebastian Kurz. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/22. (2081.) szám, 26. oldal, ISSN 1217-9647
  29. ↑ Sebastian Kurz, a világ legfiatalabb vezetője (magyar nyelven). hvg.hu, 2017. december 18. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  30. ↑ Megbukott az osztrák kancellár (magyar nyelven). 24.hu, 2019. május 27. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  31. ↑ Szegő Iván Miklós: Összefogtak Kurz szövetségesei és ellenségei (magyar nyelven). 24.hu, 2019. május 27. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  32. ↑ Kanzler Kurz tritt zurück, bleibt ÖVP-Chef und wird Klubobmann im Nationalrat (osztrák német nyelven). DER STANDARD. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  33. ↑ Visszavonul a politikától Sebastian Kurz. hvg.hu, 2021. december 2. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  34. ↑ Karóczkai Balázs, Renczes Ágoston: Hét politikus, akiről 2021-ben hallottál utoljára (magyar nyelven). azonnali.hu, 2021. december 31. (Hozzáférés: 2022. január 15.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sebastian Kurz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sebastian_Kurz&oldid=26249587”