Janez Janša
| Janez Janša | |
 |
|
| Janez Janša Szlovénia miniszterelnöke | |
| Szlovénia 9. miniszterelnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. január 28. |
|
| Előd | Borut Pahor |
| Elnök | Danilo Türk |
|
|
|
| Született |  Ljubljana, Jugoszlávia1958. szeptember 17. (54 éves) |
| Párt | Szlovén Demokrata Párt |
|
|
|
Janez Janša (Ljubljana, 1958. szeptember 17. –) szlovén politikus, a Szlovén Demokrata Párt elnöke, 2004. november 9. és 2008. november 21. között és 2012. január 28-tól Szlovénia miniszterelnöke.[1]
Tartalomjegyzék |
Ifjúsága és tanulmányai [szerkesztés]
Ivan Janša néven anyakönyvezték, de gyermekkora óta Janez-nek nevezte családja. Római katolikus munkáscsaládban született. Apja a második világháborús német megszállás alatt az SS által létrehozott Szlovén Hazai Gárda nevű szervezet tagja volt ifjúkorában, de fiatal korára való tekintettel sikerült elkerülnie a kommunisták megtorlását.[2] A ljubljanai egyetemen végzett a védelmi tudományok szakán és 1982-ben a Szlovén Szocialista Köztársaság (Jugoszlávia tagköztársasága) védelmi minisztériumában lett gyakornok. Tagja lett Szlovénia Kommunista Pártjának. A párt ifjúsági szervezete, a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség népi területvédelmi és szocialista önvédelmi bizottságának elnöke volt.
Ellenzéki tevékenység [szerkesztés]
1983-ban írta első ellenzéki hangvételű cikkeit a Jugoszláv Néphadsereg jellegéről a Mladina nevű független ifjúsági folyóiratba. Ennek következtében nem választották újra a védelmi bizotttság elnöki posztjára, majd útlevelét is bevonták. Nem kapott állást, és nem jutott további publikálási lehetőséghez. Számítógép-programok írásából és hegyi túravezetői munkából élt.
A jugoszláviai liberalizáció előrehaladtával egy tudományos folyóirat szerkesztőségében kapott munkát, majd újra publikált a Mladinában. 1988. május 30-án letartóztatták a Mladina három másik újságirójával és a jugoszláv hadsereg egy törzsőrmesterével együtt. Katonai titkok megsértése vádjával állították őket katonai bíróság elé. Jansát 18 hónapra ítélték, ennek letöltését egy szigorúan őrzött katonai börtönben kezdte meg. Később a közvélemény felháborodása miatt polgári börtönbe helyezték át. A per és az ítéletek elleni társadalmi tiltakozás a szlovéniai rendszerellenes megmozdulások, az ún. "Szlovén tavasz" kezdetét jelentették.
Janšát mintegy hat hónap letöltése után szabadon engedték. Ekkor a "Demokracija" nevű szlovén politikai hetilap főszerkesztője lett, egészen az 1990. májusi választásokig.
Politikusi pályája [szerkesztés]
1989-ben részt vett az egyik első ellenzéki párt, a Szlovén Demokratikus Unió megalapításában és annak egyik vezetője lett. Az 1990. május szabad választások után a Lojze Peterle vezette kormányban a védelmi tárcát kapta meg. Az 1991-ben lezajlott szlovéniai tíznapos háborúban a korábbi helyi jugoszláviai területvédelmi erők alapján kialakított nemzeti haderő eredményesen vette fel a harcot az - igaz, csak félszívvel támadó - Jugoszláv Néphadsereggel szemben.
A Szlovén Demokratikus Unió felbomlása után az 1989-ben alakult, és magát névleg az 1896-ban alakult szociáldemokrata párt utódjának valló, de jobbközép irányzatú Szlovén Szociáldemokrata Szövetséghez (SDZS) csatlakozott, majd 1993-ban annak elnöke lett. Később a párt nevét Szlovén Demokrata Pártra (SDS) változtatták.
1994-ben, amikor Janez Drnovšek új kormányfő leváltotta védelmi miniszteri tisztségéből, Jansa ellenzékbe vonult.
2000 júniusa és novembere között újra védelmi miniszter volt Andrej Bajuk rövid életű középjobb kormányában. Ekkor vezette be a szlovén hadseregben a tábori lelkészek intézményét.
A 2004-es választásokat a Szlovén Demokrata Párt szövetségeseivel együtt megnyerte, és Janez Jansa alakított kormányt.
2007 őszére a kormány támogatottsága erősen visszaesett, és a soros elnökválasztást Danilo Türk, a baloldal támogatottja nyerte meg. Ezután Janša bizalmi szavazást kért maga és kormánya mellett a parlamentben, arra hivatkozva, hogy az ellenzék állandó támadásai súlyosan akadályozzák a kormány munkáját, és a korábbi pártközi megállapodással ellentétben hátráltatják az EU soros elnökségére való felkészülést. A parlament novemberben 51-33 arányban bizalmat szavazott a kormánynak.[3]
2008. szeptember 21-én pártja elvesztette a parlamenti választást, így Janša ellenzékbe vonult, bár előtte megkérdőjelezte az eredmények tisztaságát és több körzetben újraszámlálást kért. Jelenleg is a Szlovén Demokrata Párt elnöke.
Művei [szerkesztés]
Több könyvet is publikált, közülük a legfontosabbak a Premiki (Hadmozdulatok, 1992) és az Okopi (Lövészárkok, 1994). Ezekben kifejti nézeteit a szlovén rendszerváltás fő kérdéseiről és élesen bírálja Milan Kučan akkori köztársasági elnököt, Szlovénia Kommunista Pártjának utolsó elnökét a baloldali erők támogatása, és a hatalomátmentés miatt.
Családja - érdekességek [szerkesztés]
Két gyermeke van Silva Predalič-csal fennállott kapcsolatából. 2006 őszétől hivatalos rendezvényeken is a 28 éves Urška Bačovnik orvosnő társaságában mutatkozott.[4] Vele 2009 júliusában össze is házasodott.
2007-ben három szlovén előadóművész is hivatalosan a Janez Janša nevet vette fel, ironikus provokációként a miniszterelnök ellen.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ HVG.HU – Megválasztották a szlovén miniszterelnököt (magyar nyelven), 2012. január 28. (Hozzáférés: 2012. január 29.)
- ↑ Janez Janša, Okopi (Ljubljana: Mladinska knjiga, 1994) J. Janša: Lövészárkok, 1994, szlovén nyelven
- ↑ "Slovenian PM seeks confidence vote after opposition candidate became president", Associated Press (International Herald Tribune), November 16, 2007.
- ↑ Jansa predstavil lepso polovico
