Liberális demokrácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakorlatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a liberális demokrácia a legelterjedtebb. Politikai értelemben Magyarország liberális demokráciának számít, hasonlóan a legtöbb tagállamhoz az Európai Unióban, amely gyakorlatilag felvételi kritériumnak tekinti a demokratikus berendezkedést.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]