Liberális demokrácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét. [1] [2]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakorlatban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamennyi demokrácia liberális, mivel szabadságjogokat biztosít. Vannak különböző változatai, amelyek különböző fokon és eredménnyel működnek. A demokrácia liberális felfogása szerint a döntéshozás is korlátozható az egyéni és közösségi jogok valamint a szabadság védelmével. Nincs olyan nyugati demokrácia, amely ne korlátozná érdemben a többségi elvű hatalomgyakorlást. Az amerikai demokrácia a kötelező közterhekkel az egyéni szabadságjogokat kevésbé korlátozza, mint a különböző szintű európai demokráciák. [1] Politikai értelemben a magyarországi politikai rendszer liberális demokráciának számít, hasonlóan a tagállamokhoz az Európai Unióban, amely gyakorlatilag felvételi kritériumnak tekinti a demokratikus berendezkedést.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]