Liberális demokrácia

A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.

Jellemzői

• Általános választójog
• Szabad választások
• Többpártiság
• A hatalmi ágak megosztása: törvényhozó, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás elválasztása
• A törvények kikényszerítésének állami monopóliuma (az állam erőszakmonopóliuma)
• A fegyveres erők civil kontrollja: választott képviselők ellenőrző szerepe
• Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása
• Minden csoport pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket.
• Az egyik jelentős fokmérője a hatóság fogalmának a tartalma.

Gyakorlatban

Jelenleg a liberális demokrácia a legelterjedtebb. Politikai értelemben Magyarország liberális demokráciának számít, hasonlóan a legtöbb tagállamhoz az Európai Unióban, amely gyakorlatilag felvételi kritériumnak tekinti a demokratikus berendezkedést.

Lásd még

• Demokratikus liberalizmus

Forrás

• Magyar Virtuális Enciklopédia