Jean-Luc Dehaene

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Luc Dehaene
Jean-Luc Dehaene (speech).jpg
Jean-Luc Dehaene beszédet mond
Belgium 45. miniszterelnöke
Hivatali idő
1992. március 7.1999. július 12.
Előd Wilfried Martens
Utód Guy Verhofstadt

Született 1940. augusztus 7.
Montpellier, Franciaország
Elhunyt 2014. május 15. (73 évesen)
Quimper
Párt CD&V

Házastársa Celie Dehaene
Foglalkozás politikus
Vallás Katolicizmus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Luc Dehaene témájú médiaállományokat.

Jean-Luc Joseph Marie Dehaene (IPA: [ʒɑ̃:ˈlyk dəˈɦa:nə]; Montpellier, 1940. augusztus 7.Quimper, 2014. május 15.) belga politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1992 és 1999 között.

1940. augusztus 7-én a franciaországi Montpellier városában született, szülei a Belgiumot megszálló német csapatok elől menekültek. A politikai pályára az Algemeen Christelijk Werknemersverbond (ACW) szakszervezet, a Christelijke Volkspartijhoz (CVP) közelálló szervezet révén lépett.

1981-ben lett a kormány tagja, szociális és intézményi reformokért felelős miniszterként. Ezt a posztot 1988-ig töltötte be, amikor miniszterelnök-helyettes és a kormányzati kommunikációért és intézményi reformokért felelős miniszter lett.

Az első Dehaene-kormány (1992–1995) tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1992-es választások után mind Guy Verhofstadt, mind Melchior Wathelet kudarcot vallott a kormányalakítási tárgyalások során. Dehaene a kereszténdemokraták és a szociáldemokraták bevonásával kormányt alakított, amely Belgium egyik legeredményesebb kormánya lett, hiszen ebben az időszakban sikerült kialakítani a belga szövetségi államot a jelenlegi formájában.

1993 márciusában Dehaene felajánlotta I. Balduin belga királynak lemondását, mivel nem sikerült konszenzust elérni a szövetségi pénzügyek és a régiók finanszírozása terén. A lemondást a király nem fogadta el és egy héten belül sikerült kialakítani egy minden párt számára elfogadható megoldást.

I. Balduin halála után (1993) Dehaene kormánya látta el a királyi teendőket, amíg 9 nappal később sor nem került Albert herceg, azaz a későbbi II. Albert belga király beiktatására.

1994-ben elrendelte a belga csapatok visszavonását Ruandából, amit azt jelentette, hogy az utolsó külföldi megfigyelők is távoztak az országból és a hutu milíciák immár háborítatlanul mészárolhatták le a tutszikat. A belga parlament vizsgálata során több alkalommal is kijelentette, hogy nem érez bűntudatot a döntés miatt.

Dehaene volt az egyik vezető jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára Jacques Delors lemondása után, de az EU korfui csúcstalálkozóján John Major angol miniszterelnök megvétózta a kinevezést. A sikertelen szavazást követő tárgyalások során, amely során a francia-német küldöttség igyekezett a vitát elsimítani, konszenzusos jelöltként a luxemburgi miniszterelnök Jacques Santer lett a bizottság új elnöke. Dehaene első kormánya 1995. június 23-án mondott le.

Az első Dehaene-kormány (1992–1995) tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koalíciós tárgyalások eredményeként a kormánynak 15 minisztere és egy államtitkára volt, a következő elősztásban: CVP: 5, PS: 5, SP: 4 és PSC: 2

Miniszteri tiszt Név Párt
Miniszterelnök Jean-Luc Dehaene CVP
Miniszterelnökhelyettes, a telekommunikációért és az intézményi reformokért felelős miniszter Guy Coëme PS
Miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter Willy Claes SP
Miniszterelnökhelyettes, igazságügyi és gazdasági miniszter Melchior Wathelet PSC
Pénzügyminiszter Philippe Maystadt PSC
Szociális miniszter Philippe Moureaux PS
Tudományos kutatásokért felelős miniszter Jean-Maurice Dehousse PS
Társadalombiztosítási és nyugdíjügyi miniszter Freddy Willockx SP
Belügyi és közigazgatásügyi miniszter Louis Tobback SP
Foglalkoztatás és munkaügyi miniszter Miet Smet CVP
Honvédelmi miniszter Leo Delcroix CVP
Külkereskedelmi és európai integrációs miniszter Robert Urbain PS
Egészségügyi, környezetvédelmi és szociális integrációs miniszter Laurette Onkelinx PS
Költségvetési miniszter Mieke Offeciers-Van De Wiele CVP
Mezőgazdasági és kisvállalkozási miniszter André Bourgeois CVP
Államtitkárok Név Párt
Kormányzati beruházásokat felügyelő államtitkár Erik Derycke SP

Változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993. május 4-én Philippe Moureaux lemondott, helyét Bernard Anselme (PS) vette át.

1993. szeptember 5-én Mieke Offeciers-Van De Wiele lemondott, helyét Herman Van Rompuy (CVP) vette át.

1994. január 23-án Guy Coëme lemondott, helyébe Elio Di Rupo (PS) lépett, Bernard Anselme lemondott, helyébe Magda De Galan (PS) lépett és Laurette Onkelinx lemondott, helyét Jacques Santkin (PS) vette át.

1994. július 18-án Freddy Willockx lemondott, helyét Marcel Colla (SP) vette át.

1994. október 10-én Willy Claes lemondott, helyét Frank Vandenbroucke (SP) vette át, valamint Louis Tobback helyébe Johan Vande Lanotte (SP) lépett.

1994. december 8-án Leo Delcroix lemondott, helyét Karel Pinxten (CVP) vette át.

1995. március 22-én Frank Vandenbroucke lemondott, helyét Eric Derycke (SP) vette át.

A második Dehaene-kormány (1995–1999)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1995-ös választások után ismét Dehaene alakított kormányt a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták részvételével, és bár a kormánynak olyan válságokkal kellett szembenézni, mint a Marc Dutroux-botrány, sikerült a teljesen mandátumát kitölteni. Azonban hetekkel az 1999-es választások előtt kitört a dioxin-botrány, amely Belgium történelmében legsúlyosabb élelmiszermérgezési problémája volt és mindkét kormányzó párt jócskán vesztett népszerűségéből és támogatottságából.

A kormány miniszterei és államtitkárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kormányban összesen 16 miniszter és 1 államtitkár kapott helyet, a következő megosztásban: CVP (6), PS (5), SP (4) és PSC (2).

Miniszteri tisz Név Párt
Miniszterelnök Jean-Luc Dehaene CVP
Miniszterelnök-helyettes, gazdasági és hírközlési miniszter Elio Di Rupo PS
Miniszterelnökhelyettes és belügyminiszter Johan Vande Lanotte SP
Miniszterelnök-helyettes és honvédelmi miniszter Melchior Wathelet PSC
Miniszterelnök-helyettes és költségvetési miniszter Herman Van Rompuy CVP
Miniszterelnök-helyettes, pénzügyi és külkereskedelmi miniszter Philippe Maystadt PSC
Tudományos kutatásügyi miniszter Yvan Ylieff PS
Külügyminiszter Eric Derycke SP
Foglalkoztatás- és munkaügyi miniszter Miet Smet CVP
Szociális ügyek minisztere Magda De Galan PS
Szállítmányozási miniszter Michel Daerden PS
Közigazgatási miniszter André Flahaut PS
Igazságügyminiszter Stefaan De Clerck CVP
Fejlesztésügyi miniszter Reginald Moreels CVP
Volksgezondheid en Pensioenen Marcel Colla SP
Mezőgazdasági és kisvállalkozási miniszter Karel Pinxten CVP
Államtitkárok Név Párt
Társadalombiztosítási, környezetvédelmi és szociális integrációs miniszter Jan Peeters SP

Változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A választásokon Dehaene pártja vereséget szenvedett és 1958 óta először Guy Verhofstadt a kereszténydemokraták nélkül alapított pártot. Dehaene a belga szenátus tagja maradt 2001-ig, amikor a Brüsszelhez közeli Vilvoorde polgármestere lett. Nagy meglepetésre Verhofstadt őt jelölte az európai alkotmányozó gyűlés alelnöki tisztségére.

Pártja támogatására, amely időközben CD&V-re változtatta nevét, indult a 2003-as választásokon is, de egyértelmű volt, hogy nem akar miniszterelnök lenni, mivel a párt listájának utolsó helyét foglalta el. 2003-ban a Vlerick-díjjal tüntették ki.

2004 júniusában megválasztották az Európai Parlament képviselőjének.

A 2007-es belga választások után Dehaene-t nevezték ki a koalíció megalakításáért folyó tárgyalások közvetítőjének.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Belgian plumber is back”, 2007. július 5. (Hozzáférés ideje: 2007. július 5.) 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Luc Dehaene című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Luc Dehaene témájú médiaállományokat.