Staropramen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pivovary Staropramen a.s.
Staropramen márkajel .jpg
Típus részvénytársaság
Alapítva 1869
Székhely Prága, Csehország
Vezetők Zbyněk Kovář (vezérigazgató)
Iparág Söripar
Termékek Staropramen, Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, Belle-Vue Kriek
Anyavállalata InBev

A Pivovary Staropramen a.s. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pivovary Staropramen a.s. témájú médiaállományokat.

A Staropramen cseh sörmárka, illetve prágai székhelyű sörgyár, az InBev cég tulajdona.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A prágai Staropramen sörgyár

Alapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gustav Noback 1869. október 23-án mutatta be az alapítóknak a Prága Smíchov (lásd: Smíchov) városrészében felépítendő sörgyár terveit. Az építkezés ettől kezdve már gyorsan haladt: a jéggyár 1870 telén, a malátázó 1871. februárban kezdte meg működését. Május elsején pedig már megtartották az első csapolást.

A töretlen fejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új smíchovi sör hivatalosan 1871. július 15-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. A siker elsöprő volt, és még a tulajdonosokat is meglepte. Az évi 22500 hektoliterre tervezett termelést sikerült alaposan túlszárnyalni: 1891-ben már 140 200 hektoliter sört főztek. A termelés növekedésével a gyár is bővült, a századfordulón új főzőházat, erjesztőtermeket és ászkolópincéket építettek.

Az I. világháború és a Gazdasági Világválság hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A töretlen fejlődést az első világháború, majd a gazdasági világválság idején torpant meg. A mindvégig cseh kézben levő sörgyár vezetése felismerve, hogy csak minőségi termékekkel maradhat piacon, nagy súlyt fektetett a legjobb alapanyagok kiválasztására és a minőség folyamatos ellenőrzésére. Ennek eredményeképpen 1937-re a smíchovi sörgyár Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, és a termelés is meghaladta az évi 800 ezer hektolitert.

Az államosítás időszaka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. világháború és az azt követő évek ismét visszavették a termelést, és csak 1950-re sikerült ismét elérni a háború előtti szintet. Az egymillió hektoliteres éves termelést 1960-ban érték el, azóta egy évben sem készítenek ennél kevesebbet.

A privatizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „bársonyos forradalom” után a smíchovi sörgyárat magánosították, először az angol Bass cég, majd azzal együtt a belga érdekeltségű InBev tulajdonába került.

Staropramen termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Staropramen a Pilsner Urquell (Plzeňský Prazdroj), a Budweiser Budvar(Budějovický Budvar), a Radegast és a feltörekvő Krušovice mellett ismertségben a legnagyobbak közé tartozik, a cseh komlóitalok közt. Ma már a privatizációnak és multinacionális jellegnek köszönhetően főznek a Staropramen sörgyáraiban Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, és Belle-Vue Kriek söröket.

  • Staropramen Lager (Ležak)
  • Staropramen Pale (Světlý)
  • Staropramen Dark (Černý) – (barna sör)
  • Staropramen Garnet (Granát)
  • D beer

A prágai sörpatriotizmus vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2004-es felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a prágai sörkedvelők előnyben részesítik-e a székesfővárosban főzött sörfajtákat az ország többi komlóitalával szemben, mindössze 19 igenlő válasz érkezett, 471 nemmel szemben. Ezzel úgy tűnik lezárult egy 3 évtizedes korszak, amikor a főváros lakosai igazi lokálpatriótaként viselkedtek. Ez a változás a prágai Staropramen sajtószóvivője szerint nem a minőség romlásával, hanem a prágaiak kozmopolitává válásával magyarázható, szemben a dél-csehekkel, akik tartják magukat a tradícióikhoz, és csak helyi söröket fogyasztanak. Tény, hogy sem a szakértők, sem a sörkedvelő laikusok nem helyezték dobogós helyre a Braníkot vagy a Staroprament. Ugyanakkor ez utóbbi márkanév jegyzi minden negyedik megivott korsót, és ezzel az aránnyal még a Pilzen főzött márkák is csak nehezen képesek konkurálni. A Staropramen ugyanakkor a legnagyobb exportőr a Budvar után; termelésének mintegy negyedét szállítja külföldre.

A Magyarországon kapható világos Staroprament 2013. óta licensz alapján gyártja a Borsodi Sörgyárak Zrt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]