Olomouci Szentháromság-oszlop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olomouci Szentháromság-oszlop
Világörökség
Holy Trinity Column.jpg
A Szentháromság-oszlop
Adatok
Ország Csehország
Világörökség-azonosító 859
Típus kulturális helyszín
Kritériumok I, IV
Felvétel éve 2000
Elhelyezkedése
Olomouci Szentháromság-oszlop  (Csehország)
Olomouci Szentháromság-oszlop
Olomouci Szentháromság-oszlop
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 33′ 33″, k. h. 17° 16′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 33′ 33″, k. h. 17° 16′ 06″
A Mindenható Úristen, Szűz Mária és a szentek tiszteletére és dicsőségére emelem ezt az oszlopot, melyhez hasonló méretű egyetlen más városban sem fog állni.
Idézet Václav Render olmützi városatya bejegyzéséből

Az olomouci Szentháromság-oszlop 1716 és 1754 között épült az Úr dicsőségére. A fő cél a katolikus egyház dicsőségének és hitének demonstrálása volt, illetve részben annak a hálának a kifejezése, hogy végetért a pestis, ami 1714 és 1716 között pusztított Morvaországban. Figyelembe véve, hogy minden művesz és mester, aki az oszlopon dolgozott, olomouci lakos volt, az oszlop felállítása a lokálpatriotizmus kifejezéseként is értelmezhető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pestisoszlopok építése elsősorban a tridenti zsinat után terjedt el, és a barokk stílus jelentős megjelenési formája. A római Piazza Santa Maria Maggiore téren álló, 1614-ben emelt oszlop szolgált példaként a többi hasonló alkotáshoz.

Az Olmützben dúló pestisjárvány befejeződéséért szóló hálaként először a Mária-oszlopot készítették el a Dolné náměstie-n. Alkotója, Václav Render kőbányászati miniszter és császári főépítész azonban úgy érezte, ez nem elég hálaadás, ezért terjesztette elő azt a javaslatát, miszerint a szomszédos Horné náměstie-n építsenek még egy oszlopot, sokkal nagyobb szabásút. Javaslatát jóváhagyta a városi tanács. Kidolgozták a terveket, és anyagilag is segítettek az alkotásban.

Az olmützi szentháromság-oszlop több művész és mester főműve lett, bár nem sok hírnevet hozott számukra. Közülük az első, aki már az építés közben meghalt, éppen Václav Render volt, aki csak az első szint megépítését érhette meg. Hátrahagyott örökségét azonban végakarata szerint az oszlop építésére használták fel.

Történelmi kép az oszlopról

Követői közül sem František Thonecky, Jan Václav Rokicky, sem Augustin Scholtz nem láthatta az elkészült oszlopot. A művet végül Rokicky fia, Jan Ignác fejezte be. A nagyszabású szobordíszítés megalkotását Filip Sattler kezdte el. Halála után Ondřej Zahner folytatta a munkát, aki elhunytáig 7 év alatt 18 szobrot és 9 reliefet alkotott. Nála ismertebb volt Šimon Forstner aranyműves, aki a Szentháromságot és a Szűz Mária mennybevételének dogmáját ábrázoló aranyozott rézszobrokat készítette. Sikerült befejeznie művét, bár munkája közben megrendült az egészsége, mivel higanyt használt, ami mérgező hatású.

Aranyozott puskagolyó

1754-es befejezése óta az oszlop Olmütz nagy büszkesége, mivel mindenki, aki megalkotásában részt vett, a város lakosa volt. 1754. szeptember 9-én nagy ünnepség keretében avatták fel, amelyen Mária Terézia királynő is részt vett férje, Lotaringiai Ferenc császár társaságában, miként ezt az oszlop egyik felirata is megörökíti.

Négy évvel később, amikor Olmützöt lerohanta a porosz hadsereg, a Szentháromság-oszlop többször megsérült. A város lakossága, nem törődve a lehetséges veszélyekkel, követségbe indult a porosz generálishoz azzal a kéréssel, hogy a katonák ne lőjenek az oszlopra. James Keith tábornok eleget tett a kérésnek, így az oszlopot nem érte több kár. Röviddel a háború után felújították, törzsében azonban meghagytak egy aranyozott puskagolyót, amely a mai napig emlékeztet az eseményekre.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aranyozott Szentháromság szoborcsoport az oszlop tetején

Az oszlopot a Szentháromságot ábrázoló aranyozott réz-szoborcsoport dominálja, amit felül Gábriel arkangyal, az oszlop törzsén alul pedig a Szűz Mária mennybevételének dogmáját ábrázoló szobor keretez.

Az oszlop három szintből álló alapját 18 további, szenteket ábrázoló szobor díszíti, és a 14 reliéfy ve zdobných kartuších. A legfelső szinten Jézus földi életéhez kapcsolódó szentek alakjai állnak: anyjának szülei Szent Anna és Szent Joachim, nevelőapja Szent József, valamint Keresztelő Szent János, aki előkészítette útját; mellettük Szent Lőrinc és Szent Jeromos, akiknek szentelték az olmützi városháza kápolnáját. Három relief a három Isteni erényt mutatja: a Hitet, a Reményt és a Szeretetet.

Az ez alatti szintet a morva szenteknek ajánlották: itt láthatóak Szent Cyrill és Metód, akik 863-ban jöttek Nagymoráviába, hogy a keresztény hitet terjesszék (Szent Metód morva érsek lett), Szent Balázs, akinek tiszteletére az egyik olmützi főtemplomot szentelték, valamint a Csehország patrónusa Szent Béla és Nepomuki Szent János, aki Moráviában is nagy tiszteletnek örvendett.

Az alsóbb szinten Szent Móric és a másik cseh védőszent, Szent Václav alakja áll, nekik szentelték a két olmützi székesegyházat, Ausztria patrónusa Szent Flórián, aki a különböző szerencsétlenségek, elsősorban tűzvész ellen véd, Kapisztráni Szent János, aki kétszer meglátogatta a várost, hogy itt prédikáljon, Szent Antal, a minorita rend tagja, akiknek rendházuk volt Olmützben, Gonzága Lajos, a diákok védőszentje, akinek a szobra azt jelképezi, milyen fontos Olmütznek az itt lévő egyetem.

Ezek közt a szobrok között látható a 12 apostol reliefje. Az alsó szinten a fényhozó (lucifer) 12 szobra áll.

Szent Sarkander János szobra a Szentháromság-oszlopon

Sarkander János[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó szobor ebben a sorban Szent Sarkander Jánost ábrázolja, akinek alakja (a liliomokkal, mint a tisztaság jelképével) a második szinten áll. Sarkander János pap volt, aki mártírhalált halt a Harmincéves háború idején, mert a legenda szerint, megtagadta a rábízott gyónási titok elárulását. Az oszlop építésének idején kivételes döntés volt az ő szobrát ide helyezni, mert szakított a hagyománnyal, hiszen Sarkander még nem szerepelt a kanonizált szentek között, sőt még boldoggá sem avatták, ami gondot okozhatott volna a Szentszéknél. A mártír kultusza azonban annyira erős volt, hogy az oszlop alkotói felvállalták ezt a rizikót. Sarkandert 1859-ben avatták boldoggá, 1995-ben pedig szentté, II. János Pál pápa olmützi látogatása alkalmával.

Belső kápolna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krisztus megfeszíttetését ábrázoló relief

Az oszlopban belül egy kis festett kápolna van, melynek reliefjei Káin termés-áldozatát és Ábel elsőszülött bárány-áldozatát elevenítik fel, valamint Noé első égőáldozatát a vízözön után, ahogyan Ábrahám készül Izsák feláldozására, végül Jézus kereszthalálát. A relief hátterében Jeruzsálem és Olmütz (Olomouc) városa fedezhetők fel.

Az oszlop jelentősége napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oszlop 35 méter magas, így Csehország legmagasabb szoborcsoportja. 1995. augusztus 16. óta a Mária-oszloppal és a város barok szökőkútjaival együtt a cseh kormány 262/1995 számú, kulturális nemzeti értékek védelméről szóló törvénye védi. [1] 2000-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította ezeket az értékeket, mint a középeurópai barokk legfontosabb megjelenési formáit. Az emlékművek és helyszínek értékelését végző nemzetközi ICOMOS bizottság előtt a következő követelményeknek feleltek meg: kritéria:

(i) – mesteri művészeti alkotás

(iv) – a nép történelmének fontos fázisait illusztráló kimagasló építészeti vagy technikai mű.

Restauráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. szeptember 27-29.: az oszlop ellenőrzése

A fő resturálási munkálatok 1834, 1879, 1926 a 1972-1975 években zajlottak. 1997-1998-ban az oszlopot egy komplex átvizsgálásnak vetették alá, amely megalapozta a 1999-2001-es felujítást. Ez a legutóbbi volt a legalaposabb restaurálás. A szakemberek megegyeztek abban, hogy 5 évenként átvizsgálják az oszlopot, valamint, hogy apróbb munkálatokhoz speciális, festékvédő gittet használnak.

Kronogrammok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kronogramm az oszlop déli oldalán.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olomouci Szentháromság-oszlop témájú médiaállományokat.

Az oszlopon négy kronogramm olvasható. Ezek szövegében néhány betűt római szám helyettesít, melyeknek összege 1754, azaz az oszlop elékszülésének éve.

Kronogramm a déli oldalon, szent Péter reliefje alatt:

trIVnI VeroqVe Deo
praesentIbVs aVgVstIs
franCIsCo atqVe theresIa
CoLossVs Iste
a CardinaLe troIer
ConseCratVs 9. sept.

(A háromságos egy és igaz Istennek Ferenc és Mária Terézia Fennségek jelenlétében Ezt a hatalmas művet Felszentelte Tryersteini Ferdinand Julius Troyer kardinális Szeptember 9-én)

Kronogramm a déli oldalon:

gLorIa Deo patrI
Deo fILIo
Deo paraCLeto

(Dicsőség az Atyaistennek Fiúistennek Szentlélek Istennek)

Kronogramm az északkeleti oldalon:

saCrata sInt
eI soLI
CorDa oMnIa

(Minden szív Legyen Néki szentelve)

Kronogramm az észeknyugati oldalon:

In fIDe pLena
spe fIrMa
CharItate perfeCta

(Teljes hitben Kitartó reményben Tökéletes szeretetben)

Postai bélyegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olmützi szentháromságoszlop szerepel a 2002. szeptember 14-én kiadott 14 koronás postai bélyegen A lenyomat Václav Fajt munkája Antonín Odehnal grafikai tervei alapján.[2]

Ajánlott cseh nyelvű irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Perůtka, Marek (ed.) (2001). Sloup Nejsvětější Trojice v Olomouci. – Statutární město Olomouc, Olomouc.
  • Los, Petr & Brabcová, Jitka (2002). Svatí na sloupu Nejsvětější Trojice v Olomouci. – Danal, Olomouc. ISBN 80 85 973 94-4
  • Tichák, Milan (2002). Příběhy olomouckých pomníků. – Burian a Tichák, s. r. o, Olomouc.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sloup Nejsvětější Trojice (Olomouc) című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.,