Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
Schweijk.jpg
Szerző Jaroslav Hašek
Eredeti cím Osudy dobrého vojáka Švejka za světové války
Nyelv cseh
Műfaj szatirikus regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1923
Magyar kiadó Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1953
Fordító Réz Ádám
Illusztrátor Josef Lada

A Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (eredetileg cseh nyelven Osudy dobrého vojáka Švejka za světové války) Jaroslav Hašek 1923-as humoros regénye, amely az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét figurázza ki. Az 1911-es Švejk, a derék katona, a háború előtt című humoreszkeket magába foglaló könyv folytatása.

A regény keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hašek maga is részt vett az első világháborúban. Regényében felhasználta gazdag élményanyagát, hiszen tudvalevő, hogy a mellékalakokat katonabajtársairól és fölötteseiről mintázta. A cseh katonák az orosz oldalra való átszökésének gondolata is saját tapasztalaton alapul: a mű második változatát már Kijevben írta 1916–1917-ben, ahol – mint korábban is – bohém életet élt, kocsmákban tisztekkel verekedett (és ha a kávéházban vagy máshol régi cseh katonatársakkal találkoztak, arra a kérdésre: „Mit csinálsz te itt?” azt a választ adták: „Elárultam a császár őfelségét”.)

1921 márciusában kezdett fő műve végleges változatának megírásához. Hőse kalandjait immár nem elbeszélésekben akarta megírni, hanem önálló regényként. Részvénytársaságot alapított a Švejk forgalmazására, kiadótársaival a mű első részét füzetenként árusították kávéházakban, vendéglőkben, mivel az író bigámiapere miatt nem akadt olyan kereskedő, aki vállalni merte volna a mű megjelentetését. Az első rész közönségsikert aratott, így a második rész kiadására már jelentkezett vállalkozó. Hašek ekkor már súlyos beteg volt, szervezete nem bírta tovább a bohém élet terheit.

1921 őszén Lipnicébe, egy kelet-csehországi falucskába költözött, hogy minden energiáját a Švejk írására, illetve később már csak diktálására fordítsa. A halál is munka közben érte, tüdőtágulás és szívbénulás folytán, 1923. január 3-án, negyvenéves korában. Utolsó szavai a következők voltak: „Sohasem hittem, hogy ilyen nehéz meghalni.” A fő mű tehát befejezetlenül maradt, a hiányzó harmadik rész Hašek újságíró barátjának, Karel Vaneknak a munkája.

A könyv illusztrációit Josef Lada készítette.

Fontosabb szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Švejk, a derék katona
  • Lukáš főhadnagy, a 11. menetszázad parancsnoka, Švejk az ő tisztiszolgája volt
  • Ságner kapitány, a 13. menetzászlóalj parancsnoka
  • Schröder ezredes, a 91. ezred parancsnoka
  • Marek egyéves önkéntes, Švejk rabtársa
  • Vaněk számvivő őrmester a 11. menetszázad számvivő őrmestere
  • Vodička, az öreg árkász, Švejk vele együtt verekedett Királyhidán
  • Dub hadnagy, a 11. menetszázad egyik tisztje, aki szekírozta a közlegényeket

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Švejk útja a regényben
  • A hátországban
    • Švejk, a derék katona belép a világháborúba
    • Švejk, a derék katona, a rendőrkapitányságon
    • Švejk a törvényszéki orvosok előtt
    • Švejket kidobják a bolondokházából
    • Švejk a Salm utcai rendőrségen
    • Švejk ismét otthon, miután kitört a bűvös körből
    • Švejk hadba vonul
    • Švejk mint szimuláns
    • Švejk a helyőrségi fogházban
    • Švejk mint a tábori lelkész tisztiszolgája
    • Švejk tábori mesét celebrál a feldkuráttal
    • Hitvita
    • Švejk feladja az utolsó kenetet
    • Švejk mint Lukaš főhadnagy tisztiszolgája
    • A katasztrófa
  • A fronton
    • Švejk balszerencsés kalandjai a vonaton
    • Švejk budějovicei anabázisa
    • Švejk kalandjai Királyhidán
    • Újabb szenvedések
    • Bruck an der Leithától Sokal felé
  • A dicsőséges csihi-puhi
    • Magyarországon keresztül
    • Budapesten
    • Hatvantól a galíciai határ felé
    • Marschieren! Marsch!
  • A dicsőséges csihi-puhi folytatása
    • Švejk az orosz hadifogoly-transzportban
    • A lelki vigasz
    • Švejk ismét a menetszázadnál

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szarajevóban lelövik Ferenc Ferdinánd főherceget. Švejk kedvenc kocsmájában egy titkosügynök letartóztatja őt és a kocsma tulajdonosát. Švejket felségárulással vádolják, de hülyeség miatt felmentetik. A bolondokházából azonban kidobják, innen már hazatérhetett. Ezután megkapja behívólevelét, és mivel reumás, kerekesszékben vonul be. Szimulánsnak tekintik, és kínzással próbálják rávenni, hogy hagyjon fel nem létező szimulációjával. A szimulánsok közül a helyőrségi fogházba kerül, majd Otto Katz tábori lelkész tisztiszolgája lesz. A tábori lelkész azonban elkártyázza őt, és Lukaš főhadnagy tisztiszolgája lesz. A főhadnagy szeretne egy szálkás szőrű pincsit, Švejk pedig lopat neki egyet – Lukaš egyik feletteséét. Ezért áthelyezik őket České Budějovicébe, a vonaton azonban Švejk elvész. Ezredét keresve Putimban orosz kémnek nézik és letartóztatják. Végül eljut Budějovicébe, és onnan áthelyezik Bruck an der Leithába. Itt belekeveredik Lukaš főhadnagy nőügyeibe, és egy Vodička nevű öreg árkásszal együtt verekedésbe keveredik, és a hadbíróság elé kerül. Itt felmentik, és kinevezik a 11. menetszázad ordonáncának. A menetszázadot Magyarországon keresztül Sokal felé utaztatják. Galíciában Švejk felpróbál egy orosz egyenruhát, és az osztrák hadsereg, orosznak nézve őt, fogságba ejti. Bebizonyul, hogy nem orosz, és visszaküldik a menetszázadhoz.

Jaroslav Hašek eddig diktálta a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regényét, nem sokkal ezután meghalt.

Magyar kiadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul először Karikás Frigyes fordításában látott napvilágot, külföldön, a két világháború között, Magyarországon pedig 1945-ben, az Anonymus kiadásában. Később, 1956 óta (Réz Ádám fordításában) jelent meg több kiadásban.[1]

A mű utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jaroslav Hašek. Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban. Európa Könyvkiadó, Budapest (1953) 
  • A regény adatlapja a Molyon

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cseh Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban témában.