Hajócsavar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Bro Elizabeth nevű hajó szárazdokkban

A hajócsavar a hajókat, motorcsónakokat hajtó propellerek egyik típusa. Hajtóerő kifejtésére szolgáló, körmozgást végző szerkezet. Motorral hajtott kerékagy körül szabályosan elhelyezett felületek (szárnyak vagy lapátok) alkotják. A hajó a hajócsavar által keltett tolóerő hatására mozog előre (vagy hátra). A hajócsavar szárnyai merevek, kisebb teljesítmény esetén lehetnek állíthatóak.

A hajócsavart első ízben Josef Ludvík František Ressel cseh erdész szabadalmaztatta, 1827-ben.[1][2]

Hajócsavar fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyitott merev hajócsavar: legtöbb esetben használt mechanikus meghajtás. A propeller lapátjának szárnyprofilja van, csavarként halad a vízben, nyomáskülönbséget hoz létre, Newton 3. ill. Bernoulli törvénye szerint. Az állandó sebességgel és terheléssel haladó hajók esetén optimális az alkalmazása, de a terhelés növelésével/csökkentésével, vagy a sebesség változásával üzeme kiesik az optimális mezőből. Csatornákon járó hajók robusztus hajócsavarjai is ilyenek lehetnek.
  • Csőházas propeller (Kort-gyűrű): hengeres burkolatban lévő, kisebb veszteségű propeller, irányítható vízsugarat is létrehozhat, egyben védi a propellert (pl. jet-ski kifuthat a homokra is).
  • Változtatható menetemelkedésű hajócsavar: a terhelés vagy sebesség szerint változtatható a lapát állásszöge, ekkor jobb hatásfokot biztosít. Változó terhelésű hajók pl. a tolóhajók, kotrók (szennyezésgyűjtő hajók), üdülőhajók, rév, konténer hajók, halászhajók.
Voith-Schneider propeller működése
  • Voith-Schneider propeller: változtatható a menetemelkedés és a hajtásirány is, állandó fordulatszám mellett. Gyorsan változtatható és finoman beállítható a tolóerő és a hajtásirány. Két ilyen Voith-Schneider propellerrel a hajó minden irányban mozgatható.
  • Felszíni hajócsavar: félig a vízben, félig a levegőben működik, tengelye a vízszinten van. Egyik előnye, hogy a tengely ellenállása elmarad, önmagában ez 10-20% veszteségcsökkenést eredményez nagyobb sebességnél. A ferde far mögött helyezik el (pl. 45 fokos felületen), a far után, de a kormány előtt, ezért kevésbé sérülékeny. Egyik kiviteli módja gyors hajókon az ú.n. chopper hajócsavar.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Attila, Benedek Zoltán: A hajók elmélete (Budapest, 1988)
  • Hajózás, hajóépítés (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  • BBBZ-kódex, Komáromi József, 2014, e-könyv

Külső képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajócsavar témájú médiaállományokat.