Děčín

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Děčín
Decin.JPG
Děčín látképe
Děčín címere
Děčín címere
Děčín zászlaja
Děčín zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Régió Bohémia
Kerület Ústí nad Labem-i
Járás Děčíni
Rang város
Polgármester František Pelant
Irányítószám 405 02
Népesség
Teljes népesség 50 104 fő (2014. jan 1.)[1]
52 506 fő (2001)[1]
53 899 fő (1991)[1]
53 207 fő (1980)[1]
50 301 fő (1970)[1]
46 339 fő (1961)[1]
42 563 fő (1950)[1]
55 925 fő (1930)[1]
50 010 fő (1921)[1]
48 148 fő (1910)[1]
37 617 fő (1900)[1]
28 298 fő (1890)[1]
22 846 fő (1880)[1]
17 492 fő (1869)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Terület 118,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Děčín (Csehország)
Děčín
Děčín
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″Koordináták: é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″
A Děčín weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Děčín témájú médiaállományokat.

Děčín (németül: Tetschen) település Észak-Csehországban, az Ústecký kerületben. A város közel található a német határhoz, jelentőségét a városon áthaladó Prága-Drezda-vasútvonal adja; lakossága kb. 52 000 fő.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Elba partján, Ústí nad Labem közelében fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi kőhíd egy részlete

A környék egykor a nyugati szláv Děčan törzs székhelye volt, mely az Elba fölé várat épített. Az egykori Elba fölé emelt 12. századi vár helyén épült fel a děčíni kastély a folyó védelmére, barokk stílusban. A jelenleg is álló várkastély fokozatosan épült, először a védekezés céljából fából készült erőd épült itt, majd a 13. századi erőd helyén gótikus kő vár épült. A 14. században többször is árvíz sújtotta a várost, ezért az egykori helyétől egy kicsit följebb költözött. Abban az időben a városnak már kereskedelmi és folyami halászati joga volt.

A huszita harcok idején többször is tűzvész pusztította a várost. A 16. és 17 században Decinnek több tulajdonosa is volt, többek között a Buna lovagok is, akiknek idejében gyors fejlődésnek indult a kereskedelem és a kézművesség is. Téglagyár, mészégető is működött Szintén a Buna lovagok tulajdonában voltak a kikötők, hajógyárak, és a kompok, amelyek jelentős bevételi forrást jelentettek. A város fennmaradt a harmincéves háború idején is, de fontossága ekkorra már csökkent.

Az 1800-as évek közepén további gyors fejlődést eredményezett at 1851-ben megnyitott Prága–Drezda vasútvonal, mely az Elba vonalát követve annak bal partján halad. 1901-ben városi rangot 1914-ben, pedig már mintegy 20 000 lakosa volt.

A város mellett folyó Elba itt már nemzetközi viziút egészen Hamburgig hajózható, de szép kirándulások tehetők innen az alig 50 km hosszú děčíni hegységben ( děčínské stěny), mely a németországi "Szász Svájc" itteni folytatása.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Kereszt-templom
  • Kastély
  • Kikötő
  • Sziklalabirintus
  • Ploučnice folyó reneszánsz kőhídja

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csehországi utazások (Panoráma 1978)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Děčín témájú médiaállományokat.