Děčín
| Děčín | |||
 |
|||
| Děčín látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország |
||
| Régió | Bohémia | ||
| Kerület | Ústecký kerület | ||
| Járás | Děčíni | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | František Pelant | ||
| Irányítószám | 405 02 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 50 311 fő (2012)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135 m | ||
| Terület | 118,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Děčín
Pozíció Csehország térképén
|
|||
| é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″ | |||
| Děčín weboldala | |||
Děčín (németül: Tetschen) település Észak-Csehországban, az Ústecký kerületben. A város közel található a német határhoz, jelentőségét a városon áthaladó Prága-Drezda-vasútvonal adja; lakossága kb. 52 000 fő.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Az Elba partján, Ústí nad Labem közelében fekvő település.
Története[szerkesztés]
A környék egykor a nyugati szláv Děčan törzs székhelye volt, mely az Elba fölé várat épített. Az egykori Elba fölé emelt 12. századi vár helyén épült fel a děčíni kastély a folyó védelmére, barokk stílusban. A jelenleg is álló várkastély fokozatosan épült, először a védekezés céljából fából készült erőd épült itt, majd a 13. századi erőd helyén gótikus kő vár épült. A 14. században többször is árvíz sújtotta a várost, ezért az egykori helyétől egy kicsit följebb költözött. Abban az időben a városnak már kereskedelmi és folyami halászati joga volt.
A huszita harcok idején többször is tűzvész pusztította a várost. A 16. és 17 században Decinnek több tulajdonosa is volt, többek között a Buna lovagok is, akiknek idejében gyors fejlődésnek indult a kereskedelem és a kézművesség is. Téglagyár, mészégető is működött Szintén a Buna lovagok tulajdonában voltak a kikötők, hajógyárak, és a kompok, amelyek jelentős bevételi forrást jelentettek. A város fennmaradt a harmincéves háború idején is, de fontossága ekkorra már csökkent.
Az 1800-as évek közepén további gyors fejlődést eredményezett at 1851-ben megnyitott Prága–Drezda vasútvonal, mely az Elba vonalát követve annak bal partján halad. 1901-ben városi rangot 1914-ben, pedig már mintegy 20 000 lakosa volt.
A város mellett folyó Elba itt már nemzetközi viziút egészen Hamburgig hajózható, de szép kirándulások tehetők innen az alig 50 km hosszú děčíni hegységben ( děčínské stěny), mely a németországi "Szász Svájc" itteni folytatása.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent Kereszt-templom
- Kastély
- Kikötő
- Sziklalabirintus
- Ploučnice folyó reneszánsz kőhídja
Testvérvárosai[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Csehországi utazások (Panoráma 1978)
