Karlštejn vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Koordináták: é. sz. 49° 56′ 23″, k. h. 14° 11′ 16″

Karlštejn vára
Karlstejn.jpg
Ország  Csehország
Mai település Karlštejn
Tengerszint feletti magasság 320 m

Épült 13481355 között
Építő I. Károly cseh király
Állapota
Építőanyaga
Látogatható igen
Elhelyezkedése
Karlštejn vára  (Csehország)
Karlštejn vára
Karlštejn vára
Pozíció Csehország térképén

Karlštejn (németül Karlstein) Csehország egyik leglátványosabb, teljesen épen maradt gótikus vára, a középkori Cseh Királyság egyik jelképe. Prágától mintegy 50 km-rel délnyugatra épült, a Berouni járásban, a hasonnevű falu fölé emelkedő 320 m magas mészkősziklán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karlštejn a levegőből
A belső vár

A várat 1348–1355 között építtette IV. Károly német-római császár (I. Károly néven cseh király) eredetileg pihenőhelyül. A hosszú építkezés közben azonban módosította rendeltetését: végül a császári és a cseh királyi koronát és a koronázási ékszereket, valamint szentek ereklyéit őriztette itt. IV. Károly alatt főként reprezentatív székhely volt — nagy előnyének számított, hogy mindössze egy napi lovaglásnyira feküdt fővárosától, az európai politikai elit találkozó helyének számító Prágától.

A Szent Kereszt-kápolnát 1357 tavaszán szentelték fel.

Azt, hogy jól védhető is, a huszita háborúkban igazolta, amikor 1422-ben hiába ostromolták a prágaiak.

A 15. század végén késő gótikus stílusban változtatásokat hajtottak végre rajta; körvonalait a templomtorony átépítése módosította. II. Rudolf császár 1578 és 1597 között reneszánsz stílusban átépíttette. 1625-ben II. Ferdinánd megszüntette kiváltságos státuszát; a várat és a hozzá tartozó uradalmat a cseh királynők hozománybirtokává tette. Mária Terézia a várat a Nemeskisasszonyok Intézetének adományozta — az intézet itt rendezte be az uradalom gazdasági és igazgató központját.

Karlštejn történelmi jelentőségét a 18. század végén kezdték el értékelni. Az 1887-ben, Josef Mocker építész felügyelete alatt kezdett átépítéssel igyekeztek visszaadni a vár purista gótikus stílusát: egyes épületeket lebontottak, másokat újonnan emeltek — a vár ekkor nyerte el mai alakját. 1910 óta látogatható.

A vár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három szinten elterülő vár külső formája lenyűgöző.

A legalsó szint volt a „halandók szintje” itt lakott a császár, felesége és kíséretük.

A megtisztulást jelképező második szinten emelték a Szűz Mária-templomot, amit keskeny folyosó kötött össze IV. Károly magánkápolnájával, az uralkodó oltalmazójának szentelt Szent Katalin-kápolnával.

A legmagasabbra a szögletes torony nyúlik, aminek falvastagsága helyenként eléri a 7 métert. Ennek legfelső emeletén rendezték be a vár legszentebb szakrális helyiségét, az „égi Jeruzsálemet” megjelenítő Szent Kereszt-kápolnát. A kápolna falait aranyfüst borítja, boltíveit kereszt alakban kirakott féldrágakövek díszítik. A boltozat a csillagos égboltot ábrázolja a Holddal, a Nappal és az akkoriban ismert öt bolygóval. A falakon eredeti táblaképek függenek — Olaszországon kívül sehol másutt nem maradt fenn ekkora, 14. századi festményegyüttes. A százhuszonkilenc kép túlnyomó része Theodorik mester műve — szentek, szent pápák és püspökök, szent uralkodók és egyházi tanítók idealizált vagy hozzávetőleges képmásait örökítik meg. Az oltár fölötti, aranyozott ráccsal lezárt fülkében őrizték a birodalmi koronázási ékszereket és az ereklyéket.

A látogatás rendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár előzetes megrendelés alapján helyi idegenvezetővel tekinthető meg.

Nyitva hétfő kivételével:

  • január 9.00-15.00
  • február zárva
  • március 9.00-15.00
  • április 9.00-16.00
  • május 9.00-17.00
  • június 9.00-17.00
  • július 9.00-18.00
  • augusztus 9.00-18.00
  • szeptember 9.00-17.00
  • október 9.00-16.00
  • november 9.00-15.00
  • december 9.00-15.00

A környék egyéb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dombvidéken alakították ki a Cseh Karszt Természeti Rezervátumot, aminek fő nevezetességei a Koněprusyi barlangok. A barlangrendszer egy része látogatható.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlštejn vára témájú médiaállományokat.