Feröer politikai élete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szavazatszámlálás Porkeriben a 2004. novemberi helyhatósági választásokon

Feröer politikai életét alapvetően a Dániához főződő viszony határozza meg. Feröer 1380 óta a Dán Királysághoz tartozik, bár 1948 óta széles körű autonómiát élvez. Saját parlamentje van (a Løgting), de a Folketingbe is delegál két képviselőt. A pártok egyik része az unió fenntartásának híve, a többi a függetlenséget képviseli. Dániával ellentétben Feröer nem tagja az Európai Uniónak.[1][2]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1035 óta norvég fennhatóság alatt levő szigetcsoport a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődik. Az 1814-es Kieli béke után dán fennhatóság alatt maradtak, és – Grönlanddal együtt – máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben újjáalakították saját parlamentjüket, a Løgtinget.

1948. április 1. óta az autonómiatörvény értelmében Feröer széles körű önkormányzattal és saját zászlóval is rendelkezik. A feröeriek külön országnak számítanak a Dán Királyságon belül.[3] Vannak azonban befolyásos csoportok, amelyek a Dániától való teljes elszakadásra törekednek. A szeparatista republikánus és a pragmatikus Dánia-barát pártok közötti erőegyensúly kiegyenlített; a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók. Feröer két képviselőt küld a dán parlamentbe, a Folketingbe.

Törvényhozás, végrehajtás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvényhozás területén az 1948-as autonómiatörvény alapvető változást hozott: az addig csak tanácskozási joggal rendelkező Løgting számos területen törvényhozó hatalmat kapott. A törvény szerint a törvényhozás különféle területei egy A-listára és egy B-listára oszlanak.

  • Az A-lista területei a Løgting hatáskörébe kerülhetnek, ha a Løgting vagy a dán kormány úgy dönt.
  • A B-lista területei csak akkor kerülhetnek a Løgting hatáskörébe, ha a feröeri és a dán kormány megegyeznek a feltételekről.

A honvédelem és a külpolitika nem tartozik a törvény hatálya alá, ezek a Dán Királyság kizárólagos jogkörei – jóllehet a 2005-ös Fámjini szerződés ezeken a területeken is növelte a feröeri parlament kompetenciáját.

Feröer államfője II. Margit dán királynő. A Dán Királyság képviseletét a feröeri főbiztos (Ríkisumboðsmaður) látja el.

A kormányfő 2008 óta az unionista Kaj Leo Johannesen.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feröeri politika koordináta-rendszere: baloldal, jobboldal, függetlenség (fent), unió (lent)

A feröeri politikai élet szereplői alapvetően két tengely mentén határozhatók meg: az egyik a Dániához fűződő viszony, a másik a gazdaság- és társadalompolitikát leíró hagyományos jobb-bal felosztás.[4] A négy nagy párt politikája ezen dimenziók mentén a következő:

  • A Fólkaflokkurin konzervatív-liberális irányultságú és függetlenségpárti.
  • A Javnaðarflokkurin szociáldemokrata álláspontot képvisel, és azt hangsúlyozza, hogy a feröeri hatóságok jogköreinek bővítését a Dán Királyság keretei között kell megoldani.
  • A Tjóðveldi fő célja Feröer függetlensége, miközben alapvetően szociáldemokrata irányvonalat követ.
  • A Sambandsflokkurin egy liberális párt, amely a jelenlegi alkotmányos rend fenntartását és a dán hatóságokkal val együttműködést támogatja.[5]

Jogrendszer, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben, csaknem negyedszázados szünet után történt gyilkosság Feröeren, melyet egy horvát férfi követett el.[6]

Külpolitika, nemzetközi tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feröer 2005. március 29. óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. 2002 óta van diplomáciai képviselete Londonban, formálisan a dán nagykövetség részeként. Ez látja el az ország képviseletét a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetnél, az ENSZ londoni székhelyű intézményénél (amelynek Feröer társult tagja), valamint az Ír Köztársaságnál is.[7] Már korábban megnyílt a brüsszeli Európai Uniós és a koppenhágai Északi Tanács képviselet; negyedik, izlandi külképviseletét pedig 2007. szeptember 15-én nyitotta meg Reykjavíkban.[8]

Feröer Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.[1][2] Az Északi Tanácsba két tagot delegál.

A 2005-ös Ólavsøka alkalmával jelentette be Eidesgaard, hogy Feröer pályázik az EFTA tagságra. Az ehhez szükséges kérvényt már 2006-ban benyújtja a kormány, a kérdés az, hogy Dánia hozzájárul-e ehhez. A tagság a halászat terén jelentene előnyt, mivel a szomszédos Izland és Norvégia is EFTA-tag.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feröernek nincs saját hadserege, és lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá, de hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében is. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében.

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Említésre méltó az Amnesty International feröeri szervezete, amely 1300 tagot számlál, és 1965-ös alapításával az egyik legrégebbi alapszervezet a világon.[9]

A cserkészeket a Føroya Skótaráð fogja össze: négy szövetség kb. 30 csapatában mintegy 1400 cserkész tevékenykedik.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 4. Landsbanki Føroya, 2008. november. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
  2. ^ a b Epresi Judit: Elstartolt a dán uniós elnökség (magyar nyelven). Kitekintő, 2012. január 4. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  3. Act on the Home Government of the Faroes (angol nyelven). Prime Minister's Office. (Hozzáférés: 2010. április 26.)
  4. 2. Politiske og administrative forhold, Beretning 2010 (PDF) (dán nyelven), Koppenhága: Rigsombudsmanden på Færøerne, 12-36. o. ISBN 978-87-991060-4-2 (2010). Hozzáférés ideje: 2010. október 11. 
  5. Government and Politics (angol nyelven). The Representation of the Faroes in London. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  6. Gyilkosság negyedszázad után (magyar nyelven). Magyar Szó, 2012. december 5. (Hozzáférés: 2012. december 8.)
  7. Diplomatic Faroese Representation Towards Republic of Ireland - Sendistova Föroya, London (Feröer Londoni Képviselete)
  8. The Representation of the Faroes in Reykjavík opens September 15th. (angol nyelven). The Mission of the Faroes to the European Union, 2007. szeptember 14. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  9. Front Page (angol nyelven). Amnesty International - Føroya Deild, 2007. október 13. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
  10. Vælkomin (feröeri nyelven). Føroya Skótaráð, 2008. szeptember 9. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)

További információk =[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]