Feröer gazdasága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halnevelés Vestmanna közelében

Feröer gazdasága egyértelműen a halászat és halfeldolgozás dominanciáját mutatja. A legfontosabb foglalkozási ágak a halászat, az akvakultúra (főként lazac) és az idegenforgalom. A halászati termékeken kívül Feröeren csak néhány mezőgazdasági terméket (juh, burgonya stb.) és vízenergiát tudnak előállítani, minden mást importálni kell.

Az elmúlt években a gazdaság jól teljesített. A munkanélküliség 2008-ra rekordmélységbe, 1,3%-ra süllyedt, miközben az elmúlt évek gyors gazdasági növekedése (2007: 9,3%) fokozatosan lelassult (2008: 4,9%). A gazdasági világválság hatására a gazdaság 2009-re 2-3%-os recesszióba süllyedhet.[1]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halászat és halfeldolgozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klaksvíki halászember

A halászat hagyományosan az ország legjelentősebb exportorientált gazdasági ágazata, bár jelentősége fokozatosan mérséklődik.[1] Az észak-atlanti térségben Feröer az ötödik legnagyobb halásznemzet, világszinten a 25. helyre tehető. 2005-ben a fogás 580 823 tonnát[2] tett ki. Minden évben több, mint 100 000 tonna halterméket adnak el, 2005-ben ez 135 244 tonna volt, 1,15 milliárd korona értékben. 1993-hoz képest ez 90%-os növekedést jelent tömegében és 183%-ot értékét tekintve. Ennek jelentős része tőkehal, illetve lazac.

Az egész országban találunk halfeldolgozó üzemeket. A halászflotta 158 darab 20 BRT feletti hajóból áll.[3] A halászat és halfeldolgozás mintegy 4600 embert (a foglalkoztatottak mintegy 20%-át)[4] foglalkoztat, és az export 95%-át (szolgáltatásokat is beleszámítva 82%-át) adja.

Feröer halászterülete a partvonaltól 200 tengeri mérföldre terjed ki, innen származik a fogás túlnyomó része. Hasonló a helyzet a szomszédos Izlandon is. A 200 mérföldes zónák átfedést mutatnak, ami három évtizedig tartó vitákhoz vezetett, melyeket végül egy 2007. február 2-án aláírt megegyezés zárt le.[5] Mindkét ország csak korlátozott jogokat enged meg a külföldi halászhajóknak a felségvizein, de egymással kölcsönösen kivételt tesznek.[6]

A mélytengeri halászat mellett part menti halászattal is foglalkoznak, amihez speciális feröeri csónakot használnak.

Az üzemanyag-szükséglet miatt a halászati ágazat kőolaj-függősége jelentős, ezért 2008 folyamán az olajár meredek emelkedése jelentős költségemelkedést okozott, ami csak az év második felében enyhült.[1]

Akvakultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sikeres ágazat az akvakultúra (főként pisztráng és lazac nevelése), amely jelentős mértékben részesedik az exportbevételekből: 2008 első 11 hónapjában a teljes exportbevétel 26%-át tette ki. Az ágazatot 2003-2004-ben válság rázta meg, ekkor jött létre több kisebb cég egyesülésével a P/F Bakkafrost Holding, amely 2007 végén az ország legjelentősebb lazactenyésztője volt.[1]

Cetvadászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfinek sokat vitatott vadászata nem kereskedelmi célból, hanem az önellátás keretein belül történik. 2001 és 2007 között összesen 4848 ilyen cetet pusztítottak el,[7] ez évente 693 példánynak felel meg.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaság fő ágazata a juhtenyésztés

A hagyományos juhtenyésztés (mintegy 75 000 állat[8]) a kivitelben alárendelt szerepet játszik, de a feröeri gyapjútermékek jó hírnévnek örvendenek. A bárányhúst szívesen fogyasztják a szigeteken, így a fogyasztás felét importból kell fedezni.

A juhok mellett tehenet, baromfit, ludat tartanak, ennek megfelelően tejtermékeket és tojást is termelnek a hazai piacra.

Bányászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhagyott szénbánya Trongisvágurtól északra

2004 májusában tartották Feröer első nemzetközi geológiai konferenciáját, amely többek között a tenger alatt fellelhető olajtartalékok feltárásával foglalkozott. A kőolaj a feröeri gazdaság nagy reménysége, ami pénzügyi függetlenséget biztosíthatna Dániától, de ezidáig nem találtak gazdaságosan kitermelhető készleteket.[8]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iparára a hajóépítés és a kézműipar a jellemző.

Energetika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A villamos energia előállítását és elosztását a feröeri elektromos művek, a SEV felügyeli. 2005-ben az elektromos energia 39%-át vízerőműben, 55%-át hőerőműben, 6%-át szélerőműben állították elő. A szélenergia aránya folyamatosan növekszik.[7]

Szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pékség Vágurban

Idegenforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003-ban a szállodákban és vendégházakban eltöltött vendégéjszakák száma a következőképpen oszlott meg: 24 405 belföldi, 31 571 dán, 11 104 norvég, 5253 izlandi, 4820 brit és ír, 4149 német.

Pénzügyi szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feröeren egyetlen kereskedelmi bank működik, a P/F Føroya Banki, valamint három takarékpénztár, köztük az Eik Banki. A bankrendszert a dán törvények szabályozzák és a dán hatóságok felügyelik. Az 1989-ben kezdődő recesszió hatására 1992-1993 folyamán az akkori két nagy bank állami tőkeinjekcióra szorult, majd állami tulajdonba került, végül 1994-ben összevonták őket P/F Føroya Banki néven.[9]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feröeren számos újság – köztük a nagy múltú Dimmalætting és Sosialurin – mellett három rádió- és egy tévéadó működik; az állami rádió- és televíziótársaság a Kringvarp Føroya. A legnépszerűbb hírportálok között a portal.fo mellett megtalálható a Dimmalætting és a Norðlýsið internetes kiadása is.[10]

Közlekedés, szállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherautók Vágur kikötőjében

A nemzetközi teherszállítási kapcsolatok a hajózás területén kiválóak: heti rendszerességű menetrend szerinti kapcsolat van az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia és Izland kikötőibe.

Az Atlantic Airways napi rendszerességű légi összeköttetést biztosít Koppenhágával és rendszeres járatokat indít több szomszédos országba. A belföldi közösségi közlekedést – komp- és autóbuszjáratokat – a Strandfaraskip Landsins üzemelteti.[11]

Külkereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feröer exportja termékcsoportonként (2009)

A kivitel (3579 millió korona, 2005[12]) 95%-át halászati termékek teszik ki.[13] Emellett fontos még a hajójavítás és a Postverk Føroya által kiadott bélyegek. A Tutl zenekiadó és a Sirri gyapjú-divatcég saját szűk szegmensükben jelentősnek tekinthetők. A fő célországok: Egyesült Királyság, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Norvégia.[14]

A behozatal (3912 millió korona, 2005[12]) fő termékei a nyersanyagok, fogyasztói javak, hajók ill. gépek és berendezések. Fő importpartnerei: Dánia, Norvégia, Egyesült Államok, Spanyolország, Németország.[14]

Foglalkoztatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben a foglalkoztatottak száma 25 613 volt, ebből 13 703 férfi és 11 910 nő.[15] 2007 novemberében a 15-74 éves népesség aktivitási rátája 85,8%, a foglalkoztatottság 84,2% volt, a munkanélküliség 1,8%.[16]

A foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása a következő:

Ágazat  %
Primer szektor 2 868 11,2
Halászat 2 188 8,5
Akvakultúra 535 2,1
Szekunder szektor 5 612 21,9
Halfeldolgozás 1 708 6,7
Építés 2 070 8,1
Tercier szektor 17 133 66,9
Kereskedelem, szolgáltatás 3 179 12,4
Közigazgatás, közszolgáltatás 8 682 33,9
Összesen 25 613 100,0

A primer és a szekunder szektorban a férfiak dominálnak (különösen a halászat, a hajógyártás és az építőipar területén), a tercier szektorban viszont több nő áll alkalmazásban. A közigazgatás és közszolgáltatás területén dolgozik a női foglalkoztatottak több mint fele, itt számuk kétszeresen felülmúlja a férfiakét.[15]

Államháztartás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közszféra az elmúlt években jelentősen tudta csökkenteni eladósodottságát, így kezelni tudja az elkövetkező néhány év várható költségvetési hiányát. A 2009-es költségvetést 4%-os GDP-arányos hiánnyal tervezték, hogy a kormányzati kiadások növelésével segítsék a gazdaságot.[1]

Adózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A társasági adó kulcsa Feröeren 18%. Vagyonadó, illetve ingatlanadó nincsen.[11]

Fizetőeszköz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

500 koronás bankjegy

Feröer hivatalos pénzneme a feröeri korona. A Dán Nemzeti Bank bocsátja ki, ugyanis a feröeri korona nem független pénznem, hanem dán bankjegyek feröeri motívumokkal (főleg állatokkal és tájképekkel) díszítve. A Dán Nemzeti Bank költség nélkül vált dán koronát feröeri koronára és fordítva. Noha a dán korona nem hivatalos fizetőeszköz Feröeren, a legtöbb helyen elfogadják.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Annual Report 2008 (angol nyelven). Føroya Banki. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
  2. Hagstova Føoroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) – halászat
  3. Faroe Islands in Figures 2006, 28. old. – Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal)
  4. Faroe Islands in Figures 2006, 15. old. – Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal)
  5. Press release, Løgmannsskrivstovan, 2007. február 2. (letöltve: 2007. április 7.)
  6. Vincze Barbara: Egy ország a halászok markában - Izland göröngyös útja az EU-ba (magyar nyelven). Origo, 2011. október 8. (Hozzáférés: 2011. november 24.)
  7. ^ a b Faroe Islands in Figures 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 29. Hagstova Føroya, 2008. (Hozzáférés: 2008. november 22.)
  8. ^ a b Stephen Metcalf: Into the Mystical Unreal Reality of the Faroe Islands (angol nyelven). T Style Magazine: Travel. The New York Times, 2007. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
  9. P/F Føroya Banki (angol nyelven). randburg.com. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
  10. Vevmátingarlistin (feröeri nyelven). Gallup Føroyar / Modernus Ltd., 2009. november 22. (Hozzáférés: 2009. november 27.)
  11. ^ a b Company Legislation and Taxation (angol nyelven). Vinnuhúsið. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
  12. ^ a b Hagstova Føoroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) – külkereskedelem
  13. Hagstova Føoroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) – export
  14. ^ a b Faroe Islands in Figures 2006, 32. old. – Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal)
  15. ^ a b Faroe Islands in Figures 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 15. Hagstova Føroya, 2008. (Hozzáférés: 2008. november 22.)
  16. Faroe Islands in Figures 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 17. Hagstova Føroya, 2008. (Hozzáférés: 2008. november 22.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]