Északi-csatorna (Brit-szigetek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Északi-csatorna
Ország(ok)  Nagy-Britannia
Hosszúság 170 km
Legkisebb szélesség 27 km
Legnagyobb mélység 272 m
Települések Belfast
Elhelyezkedése
Északi-csatorna (Egyesült Királyság)
Északi-csatorna
Északi-csatorna
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 55° 03′ 27″, ny. h. 5° 37′ 19″Koordináták: é. sz. 55° 03′ 27″, ny. h. 5° 37′ 19″

Az Északi-csatorna (angolul North Channel, írül és gaelül Sruth na Maoile; régebbi nevén Ír-csatorna) a tengerszoros, amely elválasztja egymástól az Ír-sziget északkeleti részét és Délnyugat-Skóciát. A skót földrajztudós, Alexander Keith Johnston a 19. században a Szt. Patrick-csatorna elnevezést javasolta, amit azonban a hidrográfusok elvetettek.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ír-sziget és a Brit-sziget közötti tenger

Legmélyebb pontja a Beaufort-árok (Beaufort's Dyke, 272 m), legkeskenyebb részén 27 km széles a skóciai Mull of Kintyre és az észak-írországi Fair Head között. A csatorna köti össze északon az Atlanti-óceánt a déli Ír-tengerrel. Az Északi-csatornából az északír oldalon a Belfasti-öböl, a skóciai oldalon a jóval nagyobb Firth of Clyde öböl nyílik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatornának már régóta nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége van, a régmúltban kalózok kedvelt vadászterülete volt. Az amerikai függetlenségi háborúban az amerikai John Paul Jones itt aratta az Egyesült Államok első tengeri győzelmét a brit vizeken, amikor elfogta a Királyi Haditengerészet Drake nevű hajóját. 1953-ban itt süllyedt el egy viharban az MV Princess Victoria komp, 133 ember halálát okozva.

Már a 19. században felmerült egy vasúti alagút építésének lehetősége a csatorna alatt. A modern időkben elsősorban az észak-írországi unionista politikusok sürgetik az alagút megépítését, melynek költségét 3,5 milliárd fontra becsülik.

A csatorna átúszása komoly kihívást jelent a hosszútávúszóknak. A sportolók először 1924-ben próbálkoztak meg a távval, de az első sikeres átúszás csak 1947-ben történt. Azóta az Ír Hosszútávúszók Egyesülete összesen 23 egyéni és 8 csoportváltós átúszást jegyzett fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a North Channel (Great Britain and Ireland) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.