Juan Ponce de León
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Juan Ponce de León (Spanyolország, San Servos, León, 1460 – Kuba, 1521 júliusa) spanyol konkvisztádor (spanyol felfedező). Nemesi családból származott. Az aragóniai királyi udvarban apródként szolgált, majd részt vett a Granada (az utolsó mór állam az Ibériai félszigeten) elleni hadjáratban. Ponce de León 1502-ben feleségül vette Santo Domingo hotel tulajdonos lányát Leonor-t. Három lányuk, Juana, Isabel és Mária, valamint egy fiúk Luis született. Mária és Luis Salvaleon-ban, a Puerto Rico-i településen született.
Kolumbusz második útjának (1493) egyik résztvevője, Santo Domingo meghódítója, Puerto Rico gyarmatosítója és kormányzója (1508–1511 és 1515–1519 között).
Tartalomjegyzék |
Megérkezése az új világba [szerkesztés]
Első önálló útját az új világba saját maga finanszirozta. 1509-ben megérkezett Hispaniola-ba. Higuey provincial kormányzója lett. Itt tartózkodása idején sok történetet hallott Borinquen gazdagságáról (ma Puerto Rico), így engedélyt szerzett, hogy hivatalosan oda utazhasson s megalapítsa az első európai települést, Caparra-t (San Juan, Puerto Rico). A Taino indiánok (más néven arawak indiánok) barátságosan fogadták, s hamarosan ellenőrzése alá vonta a szigetet. Ennek eredményeként kinevezték Puerto Rico első kormányzójává. A tanio indiánokat a spanyolok munkába fogták a bányákban, s az erődök építésére. A bennszülöttek nagy számban haltak meg az európaiak által bevitt betegségektól, amelyre ők maguk immunisak voltak. Kormányzósága alatt nagy vagyonra tett szert.
Első útja Floridába [szerkesztés]
1512-ben azonban hivatalát kénytelen volt elhagyni Kolumbusz Diego, Kolumbusz Kristóf fia javára. Mivel nem kívánta Kolumbusz Diegot szolgálni, vitorlát bontott s elindult Florida felé. 1513-ban Ponce de León expedíciót indított Alaminos, Kolumbusz negyedik útjának egyik kapitánya irányításával a Kubától északra. Célja állítólag a mesebeli Bimini-szigetek elérése volt, ahol a legenda szerint az örök ifjúság forrása fakad. Két karavellára való hajósnéppel futott ki, akik között sok beteg és idős is helyet kapott, mondván: a szigeteken úgyis mind meggyógyulnak és megifjodnak. A Bahamák felé indultak és átkutatták a szigeteket, de nem jártak sikerrel. A betegek közül sokan meghaltak út közben, de a felfedezők továbbhajóztak nyugatra. 1513. március 27-én szárazföldet pillantottak meg, amit olyan virágzónak találtak, hogy Floridának nevezték el. (Egy másik változat szerint megérkezésük egy héttel a spanyol húsvét utáni időre esett (Pascua), így a félszigetet elnevezte “La Florida”-nak. Április 2-án partra is szálltak valahol a mai Saint Augustine-től délre. Végigkutatták a szigetnek hitt félsziget partvidékét az északi szélesség 30°-ig, birtokba vették a területet, és többször összecsaptak a bennszülöttekkel. Végül felfedezték a Golf-áramlatot, majd keletnek fordultak és feltérképezték a Bahamák egészét, azonban a csodálatos szigeteket nem találták meg.
Ifjúság forrása [szerkesztés]
A kudarcba belenyugodni nem tudó de León újra elindította Alaminost, aki azzal a hamis hírrel tért vissza, hogy megtalálta a szigeteket és a forrást. Az eredményekre való tekintettel a kormányzó megkapta Florida és a Bahama-szigetek gyarmatosításának jogát, de csak 1521-ben indult útnak 200 ember élén.
Utolsó útja Floridába [szerkesztés]
Puerto Rico-ból csak 1521. július 1-jén ezuttal Florida nyugati partján kötött ki, hogy megalapítson egy állandó spanyol települést. A helyi indiánok heves támadással fogadták őket. Ponce de León maga is megsebesült, egy mérgezett nyíl találta el. A legközelebbi spanyol korház Havannában (Kuba) volt, ahol pár nappal később belehalt sérüléseibe. (1514 A spanyolok Kuba nyugati részén megalapítják az „Újvilág kulcsát”, Havannát.)
Túlélő csapata [szerkesztés]
Ponce de León erőfeszítése az európai kolónia alapítására ugyanabban az időben történt, amikor Cortes meghódította Mexikót. Amikor de León missziója kudarcot vallott, számos embere csatlakozott Cortes seregéhez.
Érdemei [szerkesztés]
Ponce de León egyik legfontosabb felfedezése a ma Golf áramlás néven ismert erőteljes tengeri áramlás felismerése az Atlanti-óceánban, amely mint hajózási “útvonal” segítette a spanyol hajókat visszatérni az európai kontinensre. 1513-ban felfedezte a meglepő tényt, hogy nem tud az áramlással szemben hajózni akármilyen erős a szél.
Gyakran neki tulajdonítják, hogy ő volt az első spanyol, aki az észak-amerikai földrészre tette a lábát. Azonban ez nem fedi a teljes valóságot, mivel 1511-ben sevillai Andres de Morales megelőzte őt.
43 év telt el mielőtt végre az első állandó európai koloniát létrehozták a floridai félszigeten.
Korának babonás világa tette felfedezővé, pedig inkább volt katona, mint kutató.
Forrás [szerkesztés]
- Bolton , Herbert E : The Spanish Borderlands: A Chronicle of Old Florida and the Southwest (Chapter I “Ponce de León and Ayllon and Narvaez)
