Hárpia (madár)

Hárpia
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Hárpiaformák (Harpiinae) Nem: Harpia Faj: H. harpyja
Tudományos név
Harpia harpyja (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hárpia témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hárpia témájú médiaállományokat.

Félelmetes ragadozó

A hárpia (Harpia harpyja) a madarak osztályának és a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Harpia nem egyetlen faja.

Panama hivatalos madara.

Előfordulása

Mexikó déli részétől, Brazílián keresztül, Argentínáig megtalálható. A trópusi őserdőkben él.

Megjelenése

Testhossza 100 centiméter, szárnyfesztávolsága 180-210 centiméter, testtömege 4400 - 9000 gramm közötti. A tojó jóval nagyobb, mint a hím. Felborzolható tollbóbitája van. Roppant erős csőrrel és karmokkal rendelkezik. Feje és hasi részei piszkosfehér, nyaka és szárnyai kékesfeketék. Hosszú, keresztcsíkos farka van a repülés közbeni irányváltás érdekében.

Életmódja

Nagy testéhez képest nagyon jól repül és navigál az erdő sűrű fái között. Majmokra és lajhárokra vadászik, a kisebb emlősöket és madarakat is megfogja.

Szaporodása

Magas fák tetejére rakja fészkét. A fészek vastagabb gallyakból épül, középen kehely alakú mélyedéssel. A hárpia csak minden második-harmadik évben költ. Fészekalja kettő tojásból áll, melyen ötven napig kotlik. Többnyire csak az egyik fiókát sikerül a szülőknek felnevelnie.

Védettsége

Az őserdők pusztítása és kisebb mértékben, de a vadászat is veszélyezteti a faj fennmaradását. Egyedszáma az utóbbi időkben drasztikusan csökkent.

Források

• Basic Facts//National Symbols. Embassy of Panama in Japan. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 1.)
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

További információk

• Képek az interneten a hárpiáról