Örvös pekari

Örvös pekari
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Pekarifélék (Tayassuidae) Nem: Pecari Faj: P. tajacu
Tudományos név
Pecari tajacu (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Tayassu tajacu Dicotyles tajacu
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Örvös pekari témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös pekari témájú médiaállományokat.

Az örvös pekari (Pecari tajacu) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a pekarifélék (Tayassuidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

Az örvös pekari nedves és száraz trópusi erdők, chaparral (keménylombú és tüskés cserjékből álló növényállomány) és prérik az USA délnyugati résztől Dél-Amerikán át egészen Észak-Argentínáig megtalálható. Trinidad és Tobago szigetein is vannak állományai. Jól alkalmazkodott az emberi településekhez is; számbavevő állományai vannak az arizonai Phoenix és Tucson külvárosaiban, ahol termesztett- és dísznövényeket fogyasztanak. Az örvös pekarikat életterük elpusztítása (erdő- és cserjeirtások mezőgazdasági célból) és a mezei termények védelmére szervezett helyi irtóhadjáratok veszélyeztetik.

Alfajai

• Pecari tajacu angulatus
• Pecari tajacu bangsi
• Pecari tajacu crassus
• Pecari tajacu crusnigrum
• Pecari tajacu humeralis
• Pecari tajacu nanus
• Pecari tajacu nelsoni
• Pecari tajacu niger
• Pecari tajacu nigrescens
• Pecari tajacu patira
• Pecari tajacu sonoriensis
• Pecari tajacu tajacu
• Pecari tajacu torvus
• Pecari tajacu yucatanensis

Megjelenése

Az örvös pekari marmagassága 35-40 centiméter, testtömege 17-30 kilogramm. Törzse súlyos és testes, zömök, jellegzetes szürkésfehér szőrgallérral. Hátán, 20 centiméterre a faroktól szagmirigy van. Mindkét szeme alatt mirigy található, a szagokkal történő kommunikáció céljaira. Felső állcsontjában ülő rövid, barázdált agyarai segítségére vannak a növényzet feltúrásában, amikor kis gerinctelen állatokra vadászik. A vaddisznó agyarával ellentétben, a pekari agyara rövidebb és lefelé áll. Minden szájnyítás és -csukásnál élesedik az agyar. A pekari gyomra bonyolultabb, mint a vaddisznóé: négyrészes és lehetővé teszi a cellulóz nagy részének megemésztését.

Életmódja

Az örvös pekari társas lény, 14 főt elérő családközösségben, ritkán akár 50 egyedből álló csapatokban él. Ha jaguár vagy puma támadja meg a csapatot, a vezér kan, a támadó és családja közé áll, hogy az utóbbiak tért nyerhessenek a menekülésben. Tápláléka gyökerek, gyümölcsök, magvak, kaktuszok és gerinctelenek. Fogságban akár 24, szabad természetben 8-10 évig él.

Szaporodása

A koca 8-14, a kan 11 hónapos korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak ősszel van. A vemhesség 142-150 napig tart, ennek végén a koca 2-3 malacot ellik. A malacokat az egész családközösség gondozza. A pekari-malacok 2-3 hónapig szopnak, de már három hét után némi szilárd táplálékot is fogyasztanak.

Rokon fajok

Az örvös pekari legközelebbi rokona és a Pecari nem másik faja, az óriás pekari (Pecari maximus).

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14200078 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).