Sisakos kazuár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sisakos kazuár
Casuarius casuariusAdjC1616.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Alosztály: Neornithes
Öregrend: Futómadár-szabásúak (Palaeognathae)
Rend: Struccalakúak (Struthioniformes)
Család: Kazuárfélék (Casuariidae)
Nem: Casuarius
Faj: C. casuarius
Tudományos név
Casuarius casuarius
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Déli kazuár

Elterjedés
Casuariuas casuarius Distribution map.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sisakos kazuár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos kazuár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos kazuár témájú kategóriát.

A sisakos kazuár vagy déli kazuár (Casuarius casuarius) a madarak osztályába, a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe és a kazuárfélék (Casuariidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália északi részén, Pápua Új-Guineában és az Indonéziához tartozó Aru-szigetek és Seram sűrű erdőiben él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Casuarius casuarius casuarius
  • Casuarius casuarius aruensis
  • Casuarius casuarius johnsoni
  • Casuarius casuarius sclateri
  • Casuarius casuarius bicarunculatus
  • Casuarius casuarius tricarunculatus
  • Casuarius casuarius bistriatus
  • Casuarius casuarius lateralis

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magassága 150-180 centiméter, súlya 17-70 kilogramm. A fején található sisak az erdei közlekedésben segíti: óvja fejét a csapódó ágaktól. Durva, szőrszerű tollai feketék, arca zöldeskék, a fej hátulsó része zöld, a nyak elől ibolyás, hátul lakkvörös, az írisz vörösbarna. Csőre rövid.

A többi kazuárfajtól két húsos, nyaki bőrlebenye alapján könnyen megkülönböztethető.

Lába szürkéssárga, három ujjal, amelyek közül a belsőn hatalmas, éles karom fejlődött ki (az állat ezt a pengeszerű fegyvert használja harcai során, amelyekre agresszív természete miatt gyakran kerül sor; ilyenkor veszélyes rúgásokat osztogat ellenfelének).

A feje közelről
Oldalról

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Casuarius casuarius.jpg

A többi kazuárféléhez hasonlóan, de a többi futómadártól igen szokatlan módon a trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetében él.

Miután főleg talajra hullott gyümölccsel táplálkozik, előnyben részesíti a vegyes erdőket, ahol folyamatosan biztosított a bőséges eleség. Emellett a mangroveerdőkben is előfordulhat. Az esőerdőkben a gyümölcsérési csúcs novembertől februárig tart, míg a nyíltabb, bozótos erdőrészletekben júliustól októberig – ez utóbbi egyúttal a párzási időszak is. Az alacsonyabban fekvő területeket jobban kedveli, de előfordulhat az eltérő magasságok közötti évszakos vándorlás is. A másodlagos erdők nem akadályozzák, csak elég sűrűek és nagyok legyenek, a partvidéki kultúrterületekről azonban már kiszorult.

Mindenevő: bár főképpen hullott gyümölcsöket fogyaszt, nem veti meg a kisebb melegvérűeket, hüllőket, gombát, dögöt, vagy bármi mást, amit a talajon talál és le tud nyelni. A kazuárok rendkívül fontos szerepet játszanak a növények terjesztésében, ugyanis az emésztőcsatornájukon áthaladó termések csak húsukat vesztik, de életképesen pottyannak ki a madárból. Már 21 olyan esőerdei növényfajt határoztak meg, amelyek magja csak akkor indul csírázásnak, ha előtte áthaladt egy kazuár bélrendszerén.

A kazuárok az év legnagyobb részén egyedül élnek a territóriumukon. Ha két kakas találkozik, heves gesztusokkal próbálják egymást meghátrálásra kényszeríteni. Ha nőstény és hím találkozik, rövid közjáték után a hím szokott kereket oldani, ami a tojók dominanciáját mutatja. A tyúkok és kakasok szexuális dimorfizmusa amúgy csekély, a tyúkok valamivel nagyobbak és élénkebb színűek.

Könnyen felingerelhető állat, rátámad az emberre is. Kiérdemelte a világ legveszélyesebb madara címet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Double-wattled Cassowary.jpg

A párzási időszak júniustól októberig tart. Ekkor a nőstények toleránsabbakká válnak a hímek irányába, sőt, egy-egy kiválasztott kakassal párba is állnak. A tojó fészekaljanként 3-8 tojást rak, a fiókák 47-54 nap múlva kelnek ki. A párkapcsolat csak néhány hétig tart, a nőstény lerakja a tojásait, majd odébbáll, hogy egy második fészekaljat hozzon össze. A költés, valamint a fiókák felnevelésének feladata tehát a kakasra hárul, míg a tojó átlagosan három fészekaljnyi tojást rak egy párzási időszak alatt.

A kezdetben csíkos rejtőszínnel ellátott fiókákat apjuk hevesen védelmezi. A fiatalok 3 hónaposan veszítik el csíkjaikat. Az apjuk 9 hónapos korukig vigyáz rájuk, majd a 16 hónapos korukra elkergeti őket. A fiatal kazuárok két és fél évesen nyerik el a felnőtt tollazatukat, körülbelül 4 évesen válnak ivaréretté. Hosszú ideig élnek, a rekord 61 év volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]