Remora australis
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
rajz a halról és a tapadókorongjáról |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Remora australis (Bennett, 1840) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Remora australis témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Remora australis témájú médiaállományokat. |
A Remora australis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Echeneidae családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A Remora australis az összes trópusi és szubtrópusi tengervízben megtalálható. Nyugat-Atlanti-óceánban Texastól Brazíliáig; Kelet-Csendes-óceánban a Brit Columbia-i Vancouver-szigettől Chiléig. Az Indiai-óceán nagy részén is fellelhető.
Megjelenése [szerkesztés]
Legfeljebb 76 centiméter hosszú. Teste a sötét kéktől a szürkéig változik. Úszóit vékony, fehér csík szegélyez.
Életmódja [szerkesztés]
Nyílt tengeri halfaj, amely bálnákra és disznódelfin-félék tapadva él. Már észrevettek, felnőtt Remora australisokat, amelyek akár 3 hónapig is rátapadva ültek a trópusi delfineken (Stenella longirostris). Ez a hal, a gazdaállatok ürülékeit és kihányt táplálékait fogyassza.

