Sziláscetek
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor 34–0 Ma | ||||||||||||||||||||
 Északfoki bálna (Eubalaena glacialis) |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
A sziláscetek (Mysticeti) a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok. Fogaik nincsenek. Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák fajainak egy része.
Szocális és táplálkozási viselkedésük összevethető legközelebbi szárazföldi rokonaik, a legelő életmódú párosujjú patások életmódjával. A legtöbb faj évszakos vándorlást mutat, fél éven keresztül a hidegebb északi vizekben táplálkoznak, majd fél évig gyakorlatilag koplalnak a melegebb vizekben, ahol az utódok születése történik és az utódnevelés.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
A rendszerezés alapja a szilák mérete és alakja.
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.
Simabálnák családja (Balaenidae) [szerkesztés]
- Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
- Előfordulás: északi sarkköri vizek.
- Nagyság: 14–18 m
- Tömeg: 60-100 t
- Északfoki bálna, északi simabálna vagy vizcayai bálna (Eubalaena glacialis)
- Előfordulás: Az északi félteke mérsékelt övi óceáni területei.
- Nagyság: 13–18 m
- Tömeg: 50-100 t
- Déli bálna vagy déli simabálna (Eubalaena australis)
- Előfordulás: A déli félteke mérsékelt övi és sarkköri vizei.
- Nagyság: 11–18 m
- Tömeg: 30-80 t
Az utóbbi kettőt gyakran egy fajnak tekintik.
Törpe simabálnák családja (Neobalaenidae) [szerkesztés]
- Törpe simabálna vagy törpebálna (Caperea marginata vagy Neobalaena marginata)
- Előfordulás: A déli félteke mérsékelt vizei, 30° és 52° között.
- Nagyság: 5.5-6,5 m
- Tömeg: 3-3.5 t
Szürke bálnák családja (Eschrichtiidae) [szerkesztés]
- Szürke bálna (Eschrichtius robustus vagy Eschrichtius gibbosus)
- Előfordulás: A Csendes-Óceán északi és keleti vizei.
- Nagyság: 12–14 m
- Tömeg: 15-35 t
Barázdásbálnák családja (Balaenopteridae) [szerkesztés]
- Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
- Előfordulás: Az északi félteke vizei.
- Nagyság: 7–10 m
- Tömeg: 5-15 t
- Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
- Előfordulás: Minden óceán, kivéve a sarkkörök vizei.
- Nagyság: 12–16 m
- Tömeg: 20-30 t
- Trópusi bálna (Balaenoptera edeni)
- Előfordulás: Trópusi és szubtrópusi vizek.
- Nagyság: 7–10 m
- Tömeg: 12-20 t
- Kék bálna (Balaenoptera musculus vagy Sibbaldius sulfureus)
- Előfordulás: Minden óceánban.
- Nagyság: 24–27 m
- Tömeg: 100-120 t
- A legnagyobb testű ismert állat a Földön.
- Közönséges barázdásbálna vagy hátúszós bálna (Balaenoptera physalus)
- Előfordulás: Minden óceánban.
- Nagyság: 18–22 m
- Tömeg: 30-80 t
- Hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae vagy Megaptera versabilis)
- Előfordulás: Minden óceánban.
- Nagyság: 11–15 m
- Tömeg: 25-30 t
- Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
- Előfordulás: Déli félteke vizei.
- Nagyság: 7–10 m
- Tömeg: 5-15 t
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Bernd Würsig (1988.). „A sziláscetek viselkedése”. Scientific American (magyar kiadás) (6), 58-65. o.
