Barázdásbálna-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barázdásbálna-félék
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) Ausztrália vízében
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Család: Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae)
Gray, 1864
Nemek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Barázdásbálna-félék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barázdásbálna-félék témájú kategóriát.

Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
Bryde-bálna (Balaenoptera brydei)
Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus)

A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a cetek (Cetacea) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barázdásbálna-félék a világ összes óceánjában megtalálhatóak. A csukabálna csak az északi félteken él, míg a déli csukabálna csak a déli félteken található meg, de mindkét faj az elterjedési területén mindenütt fellelhető. A Bryde-bálna és a trópusi bálna kimondottan trópusi és szubtrópusi fajok, messze elkerülik a hideg sarki vizeket.

A Bryde-bálna és a trópusi bálna a partok közelében tartózkodnak, míg a hosszúszárnyú bálna csak vándorlása során jön a parthoz közel. A kék bálna és a déli csukabálna Antarktisz leghidegebb vízeibe is bemerészkednek. A tőkebálna a legészakibb részekre is beúszik, míg a közönséges barázdásbálna megelékszik a jéghatár közelében maradni. A hidegkedvelő fajok között is az idősebb példányok beljebb (sarkok felé) hatolnak, mint a fiatalok.

A barázdásbálnák télen a mérsékelt és trópusi vizekben ellik borjaikat, aztán nyáron a sarki övezetekhez vándorolnak, hogy planktonnal és krillel táplálkozzanak.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barázdásbálna-félék családjába két alcsalád tartozik, mindegyik egy-egy nemmel. Az első nembe 8, a másodikban pedig csak 1 faj tartozik. A filogenetikus rendszertan szerint a családba tartozó fajok parafiletikus csoportot alkotnak, emiatt rendszertani besorolásuk idővel változhat.

2003 novemberében felfedeztek egy új fajt, a Balaenoptera omurai-t, amely igen hasonlít a közönséges barázdásbálnára, de kisebb ennél. Az Indiai- és a Csendes-óceánokban él.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 9 barázdásbálna-faj közös jellemzője a redőzött torokbarázdák, amelyeknek segítségével ki tudják tágítani a toroktérfogatukat. Közülük a tőkebálnának vannak a legrövidebb barázdái.

A barázdásbálnák családja adta a valaha élt legnagyobb állatokat, köztük a kék bálnát, amelynek egyes példányai elérik a 140-150 tonna súlyt is. Két másik faj túlhaladja az 50 tonnát. A legkisebb fajuk is, a csukabálna eléri a 9 tonnás súlyt.

A bárázdásbálna-félék alakja, hatalmas testük ellenére, karcsú és hidrodinamikus; ez és a barázdák, különböztetik meg őket a tömzsibb testfelépítésű simabálnáktól. A barázdásbálnák mellúszói is keskenyebbek és hosszabbak, mint a simabálnáké. A test vége felé, a farok közelében egy kisebb hátúszó helyezkedik el.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálkozás közben a bálnák nagy mennyiségű vizet és táplálékot falnak be. Aztán a vizet a szilák és a nyelv segítségével kiszűrik. A barázdásbálnák tápláléka, fajtól függően lehet kisebb rákok, mint amilyen a krill vagy különböző halfajok, például heringek és szardíniák.[1]

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vemhesség 11 - 12 hónapig tart, emiatt az ellések és párzások körülbelül az év ugyanabban a szakában történnek meg. Az anyaállat egy borjat ellik, amelyet, fajtól függően, 6 - 12 hónap után választ el.[1] Egyes fajok 2 - 5 fős, kisebb csoportokba verődnek. A hosszúszárnyú bálna kedve szerint odaszegődhet egy csoporthoz vagy éppen magányosan jár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rorqual című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Gambell, Ray.szerk.: Macdonald, D: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 222–225. o (1984). ISBN 0-87196-871-1 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]