Ambulocetus
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Eocén | ||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Ambulocetus natans Thewissen et al., 1994[1] |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ambulocetus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ambulocetus témájú médiaállományokat. |
Az Ambulocetus az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjéhez, ezen belül az Archaeoceti alrendjéhez, az Ambulocetidae családjához tartozó kihalt nem. A család még egy ismert nemet (Himalayacetus) tartalmaz, az Ambulocetus nemnek egyetlen faja, az A. natans ismert.
Típuspéldánya a H-GSP 18.507 számú lelet, Pakisztán eocénjének lutetiai emeletében (50-49 millió évvel ezelőtt) keletkezett tengeri üledékes összletben, a Kuldana formációban. Ez a lelet erősen töredékes, ezért egy jobb megtartású maradványt, a H-GSP 9.209 számút is bevonták a fajleírásba.[2] A fajleíró Johannes Thewissen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tudnivalók
Az Ambulocetus (magyarul „sétáló cet”), egy 3 méter hosszú, alkatában krokodilszerű lény volt, és az első cetekhez tartozott. Az állat képes volt szárazföldön járni, de inkább a vízi élethez volt alkalmazkodva. Úszás közben nem úgy mozgott, mint a krokodilok (oldaliányban), hanem, mint a mai vidrák és cetek (fel-le). E tuladonsága az emlősök általános mozgássémájából ered, a gepárd futásától a nyúl szökdécseléséig minden emlős gerince ugyanúgy mozog.[3][4] Sem a szárazföldön, sem a tengeren nem volt fürge.
Valószínű, hogy vadászatkor a sekély vízben figyelte, ha egy állat jön vizet inni és ekkor rávette magát (krokodil módszer). A fül felépítése hasonló volt a mai cetek füléhez, velük érzékelte a vizben a hullámzásokat. Külső füle már eltűnt. Az orrcsont módosulása segítségével képes volt víz alatti nyelésre. Fogai hasonlóak voltak a delfinek és fogascetek fogaihoz. A fogak kémiai vizsgálata arra következtetett, hogy az Ambulocetus éppen olyan jól érezte magát a sós vízben, mint az édesvízben.
[szerkesztés] Lelőhelyek
Ambulocetus maradványokat Pakisztán területén találtak, csakúgy mint a Himalayacetus, Gandakasia és Pakicetus leleteit. 49 millió évvel ezelőtt, az eocén közepén, Pakisztán a Tethys-óceán sekély partján feküdt. Itt sokfajta, korai cetmaradványt találtak, ami arra enged következtetni, hogy a meleg Tethys tenger volt a bölcsője a cetek evoluciójának. Folyókban és folyótorkolatokban, a tenger északi partvidékén fordult elő, sós-, csökkentsós- és édesvízben. A Tethys üledékgyűjtőjében (geoszinklinális) ezidőben keletkezett az a nagy vastagságú üledékes rétegsor, ami ma a Himalája vonulatait alkotja.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ http://paleodb.org/cgi-bin/bridge.pl?action=checkTaxonInfo&taxon_no=36660&is_real_user=1 Paleobiology
- ↑ http://paleodb.org/cgi-bin/bridge.pl?action=checkTaxonInfo&taxon_no=62971&is_real_user=1 Típuspéldányok leírása (Paleobiology)
- ↑ Dawkins: Legnagyobb mutatvány, 316. old.
- ↑ Dawkins: Az ős meséje, 166. old.
[szerkesztés] Források
- WALKING WITH BEASTS review by Karen Marais
- Dawkins, Richard. A legnagyobb mutatvány: Az evolúció bizonyítékai. Nyitott Könyvműhely K. (2009). ISBN 978-963-9725-81-2
- Dawkins, Richard. Az Ős meséje: Zarándoklat az élet hajnalához. Partvonal K. (2006). ISBN 978-963-9644-08-3
- Paleobiology Database
