Malajzia kultúrája
Malajzia kultúrája az ország különböző népének változatos kultúrájára épül. A régióban elsőként az őslakos törzsek éltek, amelyek továbbra is fennmaradnak; őket követték a malájok, akik az ókorban átmentek Ázsia szárazföldjére. Később kínai és indiai kulturális befolyások jelezték, amikor megkezdődött a kereskedelem ezen országokkal, és elindult a bevándorlás is ezen országokból. A malajziai kultúrát erősen befolyásoló kultúrák közé tartozik még a perzsa, az arab és a brit is.
A maláj kultúra nagyjából azonos az egész országban, de a szokások és hiedelmek etnikai csoportokként váltakoznak. A malájok gyakorlatilag valamennyien muzulmánok, az indiaiak általában hinduk vagy muzulmánok, a kínaiak többnyire buddhisták és taoisták, illetve szinte minden vallási csoportban megtalálhatók. Az országban élő sok különféle etnikai hovatartozás mindegyikéne megvan a maga egyedi és sajátos kulturális identitása, gyakran némi keresztezéssel.
|
Képek
|
Etnikumok[szerkesztés]
A maláj államok etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.[1][2] Rendezhető táblázat:
| Állam | Népesség | (Bumiputra) (%) |
Kínai (%) | Indiai (%) |
|---|---|---|---|---|
| Johor | 3,348,283 | 58.9 | 33.6 | 7.1 |
| Kedah | 1,890,098 | 77.9 | 13.6 | 7.3 |
| Kelantan | 1,459,994 | 95.7 | 3.4 | 0.3 |
| Malacca | 788,706 | 66.9 | 26.4 | 6.2 |
| Negeri Sembilan | 997,071 | 61.3 | 23.2 | 15.2 |
| Pahang | 1,443,365 | 79.0 | 16.2 | 4.4 |
| Penang | 1,520,143 | 43.6 | 45.6 | 10.4 |
| Perak | 2,258,428 | 57.0 | 30.4 | 12.2 |
| Perlis | 227,025 | 88.4 | 8.0 | 1.2 |
| Selangor | 5,411,324 | 57.1 | 28.6 | 13.5 |
| Terengganu | 1,015,776 | 97.0 | 2.6 | 0.2 |
| Sabah | 3,117,405 | 84.8 | 12.8 | 0.3 |
| Sarawak | 2,420,009 | 74.8 | 24.5 | 0.3 |
| FT Kuala Lumpur | 1,627,172 | 45.9 | 43.2 | 10.3 |
| FT Labuan | 86,908 | 83.7 | 13.4 | 0.9 |
| FT Putrajaya | 67,964 | 98.0 | 0.7 | 1.2 |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Az oktatási rendszer fel van osztva óvodai (előiskola), alapfokú, középfokú, magasabb középfokú és felsőfokú oktatásra. Ezt tovább osztják állami és magánképzésre.
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO a világ kulturális örökségeként tartja számon a Malacca-szoros történelmi városait: Melaka és George Town városokat.
Tudomány[szerkesztés]
Az ország a félvezető eszközök, elektromos cikkek, információs és kommunikációs termékek egyik fontos exportőre a világon.[3] Az innovációt Malajziában a nagy külföldi multinacionális vállalatok uralják.
Művészetek[szerkesztés]
A művészet régi hagyományokkal rendelkezik. A tradicionális művészet főleg olyan területeken összpontosult, mint a faragás, a kovácsolás és a szövés. Az iszlám tabuk az embereket ábrázoló alkotásokat a 20. század közepéig korlátozták. Az előadóművészet népszerű, és gyakran indiai befolyást mutatnak. Az építészetben különböző befolyások figyelhetők meg, a malajziai népek és más országok kultúráiból.
Zene[szerkesztés]
|
Képek hangszerekről
|
A kínai és az indiai eredetű malajziaiaknak saját zeneviláguk van, a félszigeti és a kelet-malajziai őslakos törzsek pedig egyedi tradicionális hangszerekkel rendelkeznek.[4]
A malajziai zene nagyrészt ütős hangszerekre épül. Legalább 14 típusú tradicionális dob van.[5] Más hangszerek közé tartozik a rebab (vonós hangszer), a serunai (oboa-szerű hangszer), a seruling (fuvola) és a trombiták. Kelet-Malajziában (Borneó) az olyan idiofon hangszereket, mint a gong, az agung és a kulintang, gyakran használják olyan szertartásokon, mint a temetés és az esküvő.[6]
Az ország két hagyományos zenekara: az indonéziai eredetű gamelán és a nobat. Malajzián belül a legnagyobb előadóművészeti helyszín a Petronas filharmonikus terme. A rezidens zenekar a Malajziai Filharmonikus Zenekar.[7]
Hagyományos helyi zenei eszközök:
- aerofon hangszerek: bungkau, sompoton, seruling (suling), turali (tuah)
- kordofon hangszerek: gagayan (sundatang), qanbūs (gambus), karaniing, krem, tongkungon, sape (sapeh)
- idiofon hangszerek: agung, gong, kulintangan, togunggak
- membranofon hangszerek: gendang (tontog), kompang (rebana), mirwās (marwas)
- kompang: Kézidob, hasonló mint a tamburin. A legnépszerűbb maláj hagyományos zenei eszköz, széles körben használják a különböző társadalmi események, mint például a nemzeti ünnep, felvonulások és esküvők során.
- gambus: Lantféle, hasonló hangot ad mint a csembaló.
- szape(h): Hagyományos lant Sarawak közösségeiben. Zenei aláfestésül szolgál olyan táncokhoz, mint például a Ngajat és Datun Julud.
Tánc[szerkesztés]
Hagyományos táncok az országban:[8]
- Joget. Malajzia legnépszerűbb hagyományos tánca. A zenei aláfestés és a lépések hasonló mint a csacsacsa.
- Tarian Lilin. Más néven gyertya-tánc. Nők táncolják, akik mozgás közben gyertyákat tartanak a két kezükben.
- Silat. Az egyik legrégebbi maláj harcművészeti és egyben táncolható művészeti forma.
- Malaj Mak Yong. A dél-thaiföldi Pattani térségből származó táncstílus.
- Kuda Kepang. Johor államban a jávai bevándorlók által létrehozott táncstílus.
- Zapin. Johor állam népszerű tánca.
- Kínai oroszlántánc. Általában a kínai újévi fesztiválkor látható. A tánc energikus és szórakoztató.
- A kínai sárkánytánc
- Bharata Natyam, klasszikus indiai tánc
- Bhangra, élénk népzene és tánc az indiai szikh közösségből. Eredetileg szüreti tánc.
- Bambusz-tánc. Népszerű és szórakoztató hagyományos tánc. Két hosszú bambusz rudat tartanak vízszintesen a föld fölött, boka magasságban. Ezeket kell a táncosoknak taps és dobpergés közben átugrálni.
- Melaka Farapeira. Portugál eredetű, pörgős, vidám tánc, általában gitárral és dobokkal kísért, a táncoló párok hagyományos portugál jelmezekbe öltözve.
- Branyo. Portugál eredetű néptánc
- Ngajat, Sabah és Sarawak hagyományos tánca. Ez az eredetileg harci táncot általában Gawai Kenyalang vagy a "Szarvascsőrű (Hornbill)-madár-fesztivál" idején láthatjuk.
- Datun Julud, Sarawak Kenyah törzsi nőinek hagyományos tánca.
- Sumaza, Sabah Kadazan törzsi embereinek tánca. Rendszerint vallási szertartásokon és társadalmi eseményeken táncolják.
- Orang Asli a maláj-félsziget hagyományos törzsi tánca.
Építészet[szerkesztés]
|
Építészeti képek   .jpg)         .jpg) .jpg) |
A malajziai építészet sok stílus kombinációja, az iszlám és a kínai építészettől kezdve az európai gyarmatosítók stílusáig.[4] Az eredeti maláj építészet megváltozott ezen befolyások miatt. A félszigeten az északi házak hasonlóak a thaiföldiekhez, míg a déliek hasonlóak a jávaiakhoz.
A hagyományos építészet fő stílusai:[9]
- Maláj.
- Kínai. Malajziában a kínai építészetnek két fő típusa van: a hagyományos és a Baba-Nyonya (Peranakan).
- Indiai. A legtöbb malajziai indiai Dél-Indiából származik és a hindu templomaik is ennek a régiónak az építészetét mutatják.
- Borneó (Sabah és Sarawak) bennszülött népeinek építészete.
- A gyarmatosítók építészete (1511-1957)
- Portugál. A portugál építészet egyik szép példája az A'Famosa erőd Melakkában
- Holland
- Brit
A gyarmati, kínai és indiai építészet legszebb példáit Melakka és George Town városokban láthatjuk.
Borneói hosszúházak[szerkesztés]
A borneói dajakok hagyományos életet élő törzsei az év nagy részében vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak (folytattak), az esős évszakban pedig a lamin nevű közösségi hosszúházakban gyűlnek (-tek) össze. Ezeket cölöpökre építették, hogy távol tartsák a veszélyes állatokat és az áradást. Az épületeik fatetejére vésett szimbólumai spirituális védelmet nyújtanak.[10] Sok iban hosszúház mérete a 200 méter hosszúságot is meghaladja,[11] és minden, az épületben élő család lakrészének külön ajtaja van. Így például ha egy hosszúháznak 200 ajtaja van, akkor 200 család lakik (lakott) benne.
Hagyományok[szerkesztés]
Név[szerkesztés]
A malájok nem használnak családi nevet. Az első név a saját nevük, a második az apai név.[12]
Társadalom[szerkesztés]
A lakosság többsége a Korán tanítása szerint él. Erkölcsi kódexük az udvariasságon, a tiszteleten (különösen a szülők és az idősebbek tiszteletén) valamint a másokkal fenntartandó harmónia igényén alapul. A malájok mindent megtesznek, hogy jól végezzék a munkájukat. Ha nem járnak sikerrel, vagy ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy szeretnék, azt jórészt a sorsnak és Allah akaratának tudják be.
A lakosság 2. legnagyobb csoportját kitevő kínaiak magatartását is erőteljesen meghatározzák a vallásuk tanai, melynek alapja a szerénység, az udvariasság, a család iránti kötelesség, a baráti hűség. A magasabb státuszú és idősebb személyeket tisztelet övezi.
Illemtan, szokások[szerkesztés]
- Ne intsünk magunkhoz maláj személyt (kivéve a taxisofőröket) és ne mutassunk senkire egyetlen ujjal.
- Ne mutassuk a talpunkat senki felé. A lábfej a test legalsó és alsóbbrendű része. Ugyanezért ne mutassunk senki felé a lábunkkal vagy a talpunkkal.
- A fejet szentnek tekintik. Ne érintsük meg senkinek a fejét, még egy kisgyerekét sem.
- Ne használjuk a bal kezünket evéshez, ha megérintünk valakit vagy ha átadunk és átveszünk valamit. A bal kéz tisztátalannak számít.
- Ha vendégül látjuk maláj partnerünk; ne kínáljunk neki szeszes italt vagy sertéshúst.
- A muzulmánoknak tilos kutyákkal érintkezni és a kutyát ábrázoló kép is tisztátalannak minősül.
- Üzleti szituációkban soha ne csókoljunk meg vagy ne öleljünk át másik nembeli személyt.
Étkezési szokások[szerkesztés]
A hatalmas kínai közösség pálcikával eszik és nem tartózkodik a a disznóhústól sem; a maláj népesség kézzel-kanállal eszik, de mint muszlimok, számukra tilos a sertéshús fogyasztás; a hinduknak a marhahús a tilos és gyakran kézzel nyúlnak a közös tálba és kézzel is esznek. [13]
Gasztronómia[szerkesztés]
Malajzia konyhája tükrözi lakosságának többnemzetiségű felépítését, és a sokszínűség határozza meg. A környező területek kultúrája nagymértékben befolyásolta a malajziai konyhát, a kínai, az indiai, a thaiföldi, a jávai és a szumátriai konyhák nagy befolyással bírtak.[14] Ennek nagy része annak köszönhető, hogy Malajzia az ősi fűszerútvonal része.[15] A konyha nagyon hasonlít Szingapúr és Brunei ételeire,[16] és hasonló a filippínói konyhához.[4] A malajziai államok különféle ételeket készítenek,[17] és az ország mai ételei gyakran különböznek az eredeti konyha ételeitől.
Sport[szerkesztés]
Malajziában a népszerű sportágak közé tartozik a tollaslabda, a teke, a futball, a squash és a gyeplabda.[18] Jellemző még a sepak takraw, a rögbi is. Az országban rendeznek MotoGP és Formula–1 versenyeket.
A wau a sárkányreptetés hagyományos formája, bonyolult tervekkel létrehozott sárkányokkal.
Malajzia tengerpartjain népszerű a búvárkodás, a vitorlázás, valamint az egyéb vízi sportok. A vadvízi evezés és a túrázás szintén jellemző.[19]
Ünnepek[szerkesztés]
Minden nagyobb etnikumnak és vallásnak a legnagyobb ünnepeit hivatalos ünnepnapoknak nyilvánították. A hivatalos ünnepek államonként különböznek; a legelterjedtebb a Merdeka nap (Hari Merdeka), amely az ország függetlenségét ünnepli.
Ünnepek[szerkesztés]
Országos szintű ünnepek:
| Időpont | Ünnep | Megjegyzés |
| Január-Február | Kínai újév | 2 napos |
| Január-Március | Mawlid | Mohamed próféta születésnapja |
| Május 1. | A munka ünnepe | |
| Május | Vészák | Buddha születésnapja |
| Június | Agong emléknapja | a király születésnapja |
| Aug 31 - Szept. 1 | Hari Merdeka | az ország függetlenségének ünnepe |
| Szeptember 16 | Malajzia-nap (Hari Malaysia) |
|
| Október-November | Diwali | kivéve Sarawak |
| December | Karácsony | |
| változó | Eid ul-Fitr | 2 napos |
| változó | Hari Raya Aidiladha | |
| változó | iszlám újév |
Fesztiválok[szerkesztés]
|
Muszlim
Keresztény |
Hindu
Szikh
Buddhizmus |
 Taoizmus
Kínai
Borneó
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Department of Statistics Malaysia 2010 census
- ↑ Department of Statistics Malaysia. statistics.gov.my. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
- ↑ "Malaysia". United States State Department. 14 July 2010. Retrieved 14 September 2010.
- ↑ a b c Marshall Cavendish Corporation (2008). World and Its Peoples: Malaysia, Philippines, Singapore, and Brunei. New York: Marshall Cavendish Corporation. pp. 1218–1222. ISBN 9780761476429.
- ↑ Asiapac Editorial (2003). Gateway to Malay Culture. Singapore: Asiapac Books Ptd Ltd. p. 110. ISBN 981-229-326-4.
- ↑ Patricia Ann Matusky, Sooi Beng Tan (2004), The Music of Malaysia: The Classical, Folk, and Syncretic Traditions, Ashgate Publishing. Ltd., pp. 177–187, ISBN 9780754608318, retrieved 1 November 2010
- ↑ "Meet the MPO". Malaysian Philharmonic Orchestra. Archived from the original on 28 August 2007.
- ↑ http://www.tourism.gov.my/en/us/about-malaysia/culture-n-heritage/music-and-dance
- ↑ Archivált másolat. [2015. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Reader's Digest: Mindennapi élet az ókortól napjainkig, 2006
- ↑ Archivált másolat. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ a b Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
- ↑ Láng Kiadó: Világútlevél
- ↑ Marshall Cavendish Corporation (2008). World and Its Peoples: Malaysia, Philippines, Singapore, and Brunei. New York: Marshall Cavendish Corporation. pp. 1218–1222. ISBN 9780761476429.
- ↑ "Far Eastern cuisine: Fancy a Malaysian? – Features, Food & Drink". London: The Independent. 13 October 2010. Retrieved 3 November 2010
- ↑ Richmond, Simon (2010). Malaysia, Singapore & Brunei. Lonely Planet. pp. 70, 72. ISBN 9781741048872.
- ↑ Richmond, Simon (2010). Malaysia, Singapore & Brunei. Lonely Planet. pp. 70, 72. ISBN 9781741048872.
- ↑ Sports and recreation. Tourism Malaysia. [2009. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
- ↑ „Sport Tourism in Malaysia | Travel Tips - USATODAY.com”, Traveltips.usatoday.com (Hozzáférés: 2010. november 3.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Culture of Malaysia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
