Kék páva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kék páva
Peacock.displaying.better.800pix.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Pávaformák (Pavoninae)
Nem: Pavo
Faj: P. cristatus
Tudományos név
Pavo cristatus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az eredeti elterjedési területeAz eredeti elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kék páva témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék páva témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék páva témájú kategóriát.

Dürgő kakas oldalnézetben
Tojó

A kék páva vagy indiai páva (Pavo cristatus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Legközelebbi rokona a zöld páva (Pavo muticus).

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-India, Banglades, Nepál és Srí Lanka erdeiben vadon él.

India nemzeti madara.[1]

Nagy Sándor hozta először Európába, ahol csakhamar elterjedt mint háziállat.

Több országba betelepítették ma vadon is előfordul a következő területeken : Pakisztán, az Andamán-szigetek, Bahama-szigetek, Kalifornia, a Hawaii szigetek, Új-Zéland ;Ausztrália partjai mentén a Rottnest-sziget, a Heron-sziget és a King sziget. Sikertelen betelepítési kísérletek történtek Szent Ilona, Madeira, Tahiti és a Dominikai Köztársaság területén is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feje egészen a szem környékéig tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. Csőre viszonylag vastag: szárnyai rövidek, lekerekítettek. A hatodik evezőtoll a leghosszabb. 18 kormánytollas farkát képes legyezőszerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá módosult, színes felső farkfedőket melyek végén pompás kékes zománcos színű foltok, az úgy nevezett pávaszemek vannak. A csüdje a középső ujjnál hosszabb, táblás és a hímnél sarkantyúval ellátott. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta aranyos zöld, kék, hasa barnás-zöldes. A kakas dísztollainak kialakulása két éves korban kezdődik, teljesen kifejlett uszályát a 3-ik évben kapja. Csőre és lábai barnák. A tojó egyszerűbb színű, egyszínű barna, melle és hasa fehér. Hossza 110–125 cm (a nőstényé 95 cm), szárnyhossza 46 cm (40 cm), farkhossza a dísztollakkal elérheti a 150 cm-t (a nőstényé 33 cm). 30-40 fős csapatokban élnek, többnyire a földön tartózkodnak, magokból és rovarokból táplálkoznak. Húsa élvezhető. Hangja kellemetlen, rikácsoló pao-paoszerű. Mint díszmadár a kevélység és a nagyravágyás jelképe, s még példabeszéddé is vált: «kényes, büszke, mint a páva». 15-20 évig is elél. A fehér páva az eredeti élőhelyen is alkalmanként felbukkanó színmutáció, tollazata hófehér, ezért ezen példányai gyorsan a ragadozók zsákmányává váltak. Ezzel ellentétben az un. feketeszárnyú színváltozat már a tudatos szelektálásra épülő tenyésztői munka eredménye.

Testtömege: hím 4-6 kilogramm, tojó 2,7-4 kilogramm.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A költési szezon túlnyomórészt április és szeptember között van. Évente egyszer költ. Bokor alatt fészkel, 4-9, halványsárga, pettyes tojást rak, amelyet a tojó csak a legnagyobb szükségben hagy el. A kotlás 28 napig tart.

Különösen jó példa a nemek közötti szelekcióra a pávák esete, ahol a kakasok díszes farktollazatukkal próbálják elcsábítani a tojókat, akik pedig azt a kakast választják, amelynek a legpompásabb a farktollazata. Az eredmény: a kakasoknál olyan pompás farktollazat fejlődött ki, amely sok esetben hátrányt is jelenhet számukra. A tojó jellegtelensége viszont azért fontos, mert egy díszes tollazattal csak felhívná magára a ragadozók figyelmét, pedig neki kell felnevelni a fiókákat.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pávát az ókorban is igen jól ismerték, diszmadárként használták. Salamon király hajói Iphirból hozták. A rómaiaknál a Juno istennő szent madara volt. Itáliába főleg Karthágóból hozták be. Cicero idejében nagyon sok volt már Rómában, dísztollait legyezőként használták, húsát, főleg pedig agyvelejét és nyelvét csemegeként ették. Mint ismeretes, Nagy Károly nagyon szerette e madarat, tollát a lovagok és hölgyek díszül használták, csak később kapott divatra Angliában a pávatollas kalap. Kínai mandarinok rangfokozatának megállapítására és megkülönböztetésére pávatollakat használnak.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. National Bird. India.gov.in. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]