Sri Pada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Srí Lanka elhelyezkedése a Csendes-óceánon
A Sri Pada (Ádám-csúcs)

Sri Pada szent hegy Srí Lanka (Ceylon) szigetén. A Föld egyetlen olyan szent hegye, melyet a világvallások hívői egyöntetűen tiszteletben tartanak.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szingalézül Sri Pada (Szent Lábnyom), tamil nyelven Sivanolipatha Malai (Siva lábnyoma), portugálul Pico de Adam (Ádám-csúcs), arabul Al-Rohoun.

Egyéb elnevezései: szanszkritül Samantakuta, szingalézül Samanelakhanda, a Sámán hegye, aki az 5. századi ceyloni krónika, a Mahavamsa szerint a sziget négy védelmezőjének egyike volt.

Sri Pada a középhegység délnyugati részén található, Adams jelöléssel. (XIX. sz. térkép)

A Szent Hegy helye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Koordináták: 6°49'É – 80°30'Ny
  • Hely : Srí Lanka, Sabaragamuwa tartomány, Ratnapura városától 16 km északkeletre.
  • Magassága : 2243 méter, Srí Lanka második legmagasabb hegye

A Szent Hegy története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegy Ptolemaiosz Geográfia művében fordul elő először, Valspada néven.

Szent hegye hindu, buddhista, keresztény és muszlim zarándokoknak.

Az első forrás a Kr. u. 1100-as évek elején említi a Szent Lábnyomot, amely a hagyományok szerint a történelmi Buddha lábnyoma.

A zarándoklat leglátogatottabb ideje a decemberi teliholdtól a buddhista Vészák-ünnepségig (májusi telihold) tart. A cél, valamelyik napkeltekor elérni a csúcsot. Ekkor a hegy árnyéka tökéletes háromszögként vetül a környező égboltra, amely hirtelen eltűnik, ahogy a Nap felkél. A körvonal azért is különös jelentőségű, mivel maga a hegy nem annyira szabályos alakú, mint az árnyéka. Az év többi hónapjaiban a hegyet rendszerint sűrű felhőtakaró veszi körül. Lásd [1].

A kónikus hegy egy megközelítőleg 8-szor 24 méteres fennsíkban végződik, ahol különös látvány fogadja a zarándokot: egy hatalmas, lábnyom formájú sziklatömb, melynek mérete kb. 170-szer 70 centiméter. Az ereklye a Föld hívői számára mást és mást jelent.

Déli (mahájána) buddhisták szerint Buddha lábnyoma, aki háromszor járt a szigeten, és utolsó megjelenésekor hagyta azt maga után; írja a Mahavamsa.
Dél-indiai hinduk szerint Siva isten lábnyoma.
Az 1505 körül bevándorolt portugál keresztények legendája alapján Szent Tamás apostol ereklyéje, akinek lába mennybemenetele előtt itt taposta utoljára a Földet.
Iszlám hívők szerint az első ember, Ádám lábnyoma, aki Földre érkezésekor először a szigetre, itt tette a lábát. Innen a hegy portugálul és angolul elterjedt neve a Pico de Adam illetve Adam's Peak: Ádám-csúcs.

A legenda azt is elmondja, hogy Ádámnak Allah azért jelölte ki ezt a helyet, mivel ez volt az a sziget, mely a legjobban hasonlított a Paradicsomra. Erről írt gyönyörűen Giovanni de Marignolli 1335-ben:

„Taprobane a Paradicsomtól negyven mérföld, ahol már hallani forrásainak hangját…”

Az arab legendának pedig egyenes folytatása, miszerint a hegyen évszázadok óta találhatók drágakövek, a Paradicsomból kiűzetett Ádám és Éva könnyeinek kikristályosodásai. A buddhisták szerint, amikor Buddha odalátogatott, és rendkívüli szegénységet talált, megajándékozta a szigetlakókat. Innen a hegy arab elnevezése az Al-Rohun, illetve a szanszkrit Ratnagiri: Gyémánthegy. Egy XIV. századi perzsa legenda szerint a sziget minden fűszerét és virágát Allah teremtette, midőn Ádám a szigetre érkezik, semmiben ne szenvedjen hiányt.

A Szent Hegy híres utazói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kr. u. 59 körül nesztoriánus keresztények érkeztek Perzsiából
  • 324 körül Nagy Sándor, Iskander járt a szigeten
  • 410-es évek, Fa-Hszien, kínai szerzetes töltött két évet a szigeten
  • 655 Punyopaya, indiai szerzetes
  • 851 Sulaiman, arab kereskedő
  • 929 Abu Abdullah Khafif, arab
  • 1280-as évek, Al Qazwini, arab
  • 1292 Marco Polo (saját leírásában nem említi)
  • 1327 körül Friar Odoric, olasz szerzetes
  • 1344 Ibn Battúta, arab utazó
  • 1340-es évek, Friar Marignolli, olasz szerzetes
  • XV. sz. közepe Fra Mauro, olasz szerzetes, térképész

A Szent Hegy az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A misztikus Lemuria is szerepel, mint a mai Srí Lanka szigetének helyén.
  • A Pistis Sophia, II. századi gnosztikus mű.
  • Rámájana és Mahábhárata, indiai hősköltemények
  • Mahavamsa, V. századi ceyloni krónika
  • Manimegalai, VI. századi tamil költemény.
  • Al Tabari, IX. sz.
  • Anargharaghava, IX. századi szanszkrit költemény. Rama repülő szekerén megy a hegycsúcsra Sita-hoz, asszonyához.
  • Balaramayana, IX. századi szanszkrit költemény. A sziget királya Rohana, a Gyémánthegy Ura.
  • Rajataragani, XI. századi költemény Kashmírból. Megavahana király, aki felmegy a hegycsúcsra.
  • Sumantakutavannana, XIII. századi páli költemény.
  • Salalihini Sandesa, XV. századi szingaléz költemény.
  • Suvul Sandesa, XVI. századi szingaléz költemény.
  • Ezeregyéjszaka meséiSzinbád történetei, hatodik utazás
  • A XX. században Arthur C. Clarke regényében, a The Fountains of Paradise-ban bukkan fel a hegy, számos, korabeli forrás megidézésével.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • William Skeen: Adam's Peak (Colombo, 1870; New Delhi, 1997)
  • Senarath Paranavitana: The God of Adam's Peak (Ascona, 1958)
  • Markus Aksland: The Sacred footprint (Bangkok, 2001)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]