Helené

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A trójai Helené (Evelyn De Morgan festménye, 1898
A trójai Helené (Evelyn De Morgan festménye, 1898

Helené a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya. A Dioszkuroszok és Klütaimnésztra testvére, aki egy tojásból kikelve látta meg először a napvilágot Lakhedaimón városában.

[szerkesztés] Születése és házassága

Zeusz és Léda fürjalakban egyesültek. Léda tojásaiból két ikerpár kelt ki – Heléné és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polükleidész (Castor és Pollux), mindegyikből az egyiknek Zeusz volt az apja, a másiknak Tündareósz király, Léda férje.

A főisten ugyanis hattyú képében ejtette teherbe a szépséges Lédát. Léda Tündareosz, lakhedaimóni király felesége volt, így Helené királylányként született. Születésekor mint Zeusz leányát az istenek elhalmozták ajándékaikkal, de a legtöbbet Aphroditétól kapta, amikor a szépség és szerelem istennője a világ legszebb nőjévé változtatta élete folyamán. Amikor ez elterjedt a görög világban Thészeusz elhatározta, hogy elrabolja magának a még kislány szépséget. Peirithoosz segítségével sikerült is megszöktetnie Helenét az udvarból. Mivel még fiatal volt, így Aéthra gondjaira bízta. A Dioszkuroszok azonban bosszút fogadtak, és visszahozták Helenét Lakhedaimón városába.

Mikor Heléné felnőtt, több király versengett a kezéért. Tündareósz félt, hogy ha az egyikükhöz feleségül adja a lányt, a többi megharagszik és ellene fordul, ezért megígértette a királyokkal, hogy Helené leendő férjét mindenben támogatják. Ezután Menelaosz spártai király lett Helené férje; testvérét, Klütaimnésztrát Meneláosz testvére, Agamemnón vette feleségül. Helenének Meneláosztól egy lánya született, Hermione.

[szerkesztés] Szerepe a trójai háborúban

Thetisz és Péleusz esküvőjére minden istent meghívtak, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Ezét Erisz megsértődött és egy aranyalmát dobott le közéjük, amin az állt: „a legszebbnek”. Az istennők összevesztek az almán. Zeusz úgy ítélt, csak hárman méltók a címre: Héra (akit nem mert megsérteni), Athéné (a kedvenc leánya), valamint Aphrodité (aki valóban a legszebb istennő volt). Zeusz úgy döntött, a világ legszebb férfija, Párisz döntsön. Mindhárman megpróbálták megvesztegetni Páriszt: Héra az Ázsia feletti uralmat ígérte neki, Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának a szerelmét. Párisz nekiítélte az almát, ezért Héra bosszúból eltervezte Trója pusztulását.

Párisz Spártába ment, ahol visszaélve Menelaosz vendégszeretetével, megszöktette Helenét és Trójába vitte, közben kiderült ugyanis, hogy Párisz nem egyszerű pásztorfiú, hanem a trójai király fia, akit gyerekkorában kitettek, mert megjövendölték róla, hogy városa pusztulását fogja okozni.

Miután Párisz meghalt, Helené Déiphoboszhoz ment feleségül. A menyegző után pár nappal a görögök porig rombolták Tróját. Menelaosz, miután megpillantotta Helénét, megilletődött ellenállhatatlan szépségén és megbocsátott neki.

A mítosz egy másik változata szerint Párisz egy Aphrodité által szőtt csalfa álomképet vitt magával, míg az igazi Helené Egyiptomba menekült és hű maradt Meneláoszhoz.

Tündareosz már előre félt attól, hogy kinek a kegyeit válassza ki a sok kérő közül leánya számára, nem akart viszályt provokálni senki ellen. Amikor házasulandó korba lépett a hercegnő, Hellász legnagyobb hősei érkeztek, hogy elnyerjék kegyét. Így Odüsszeusz, Diomédész, Aiasz, Idomeneusz és Menelaosz is Tündareosz udvarában voltak. Odüsszeusz éppen ezért megkérte Tündareoszt, hogy eskesse meg a hősöket, hogy bárkié is lesz Helené keze, barátságban maradnak, sőt ha házasságukat bármi is megzavarná, kötelesek segíteni a győztesnek. Miután ez megtörtént, Helené választása Menelaoszra esett. Boldogan éltek több éven át, és megszületett leányuk, Hermióné is. Azonban Erisz aranyalmája megbolygatta az ő életüket is, hiszen Párisz, a trójai királyfi a legszebb nő kegyeit kérte Aphroditétól az almáért cserébe. Az istennő ezt a kérést teljesítette, és Párisz megszöktette Helenét. A lakhedaimóni egyezség szerint hamarosan összeállt a kor legnagyobb serege, Menelaosz bátyjának, Agamemnónnak a vezetése alatt, és hamarosan kitört a trójai háború. A legendák egy része azt mondja, hogy Helené valóban beleszeretett a trójai hercegbe Aphrodité hatására, és amikor a háborúnak vége lett, Menelaosz hazavitte magával, és ugyanúgy éltek tovább halálukig. Egy másik történet azt mondja, hogy Zeusz parancsára Hermész elvitte Helenét Egyiptomba, és egy szellemet hagyott a helyén, akit Parisz megszöktetett. A háború után Egyiptomban találkoztak újra Menelaosszal.

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Helené témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Helen%C3%A9
Személyes eszközök