Liu Hsziang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerzett érmek
Liu xiang 2004.jpg
 Kína színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
arany
2004, Athén
110 m gát
Világbajnokság
arany
2007, Oszaka
110 m gát
ezüst
2005, Helsinki
110 m gát
bronz
2003, Párizs
110 m gát
ezüst
2011, Tegu
110 m gát
Fedett pályás világbajnokság
bronz
2003, Birmingham
60 m gát
ezüst
2004, Budapest
60 m gát
arany
2008, Valencia
60 m gát
ezüst
2012, Isztambul
60 m gát

Liu Hsziang (Sanghaj, 1983. július 13. – ) olimpiai és világbajnok kínai atléta.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2004-es athéni olimpián aranyérmes lett száztíz méteres gátfutáson. A szám döntőjében 12,91-es időt futott ami új olimpiai és világrekordnak számított. Pekingben a selejtezőben esett ki sérülés miatt.

Háromszoros világbajnoki érmes szabadtéren. 2003-ban Párizsban bronz-, 2005-ben Helsinkiben ezüst-, 2007-ben Oszakában pedig aranyérmes lett száztíz gáton. A fedett pályás világbajnokságon a hatvan méteres gátfutás számában világbajnok lett 2008-ban.

2012-ben a londoni olimpián a 110 méteres gátfutás előfutamában rajthoz állt, és el is rajtol ugyan, de már az első gáton bukott, és – csakúgy mint négy évvel korábban Pekingben – ismét Achilles-ín-szakadást szenvedett.[1]

Egyéni legjobbjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabadtér

  • 110 méter gát – 12,88

Fedett

  • 50 méter gát – 6,44
  • 60 méter gát – 7,42

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség, hogy 2008-ban Pekingben, majd 2012-ben Londonban is ugyanaz, 1356-os volt a rajtszáma. A londoni olimpia 110 gátjának előfutamában a magyar Baji Balázs rajtolt mellőle. Amikor Liu felbukott és a futam után egy lábon ugrált le a pályáról, a magyar sportoló fogadta, s magasba tartotta karját. Ezzel a gesztussal – saját bevallása szerint[a 1] – Baji a világbajnok iránti tiszteletét kívánta kifejezni.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nemzeti Sport: „…nagy bajnok, világcsúcstartó volt, a tiszteletemet akartam így kifejezni. Ha nyer, nyilván más lett volna a helyzet, de megsérült, ezért tettem ezt a gesztust…”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b London light. In.: Nemzeti Sport. 110. évf., 216. sz., 28. p. – 2012. augusztus 8., szerda

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]