Szabadtéri atlétikai világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabadtéri atlétikai világbajnokság
(IAAF World Championships in Athletics)
Adatok
Sportág Atlétika
Kontinens Nemzetközi (IAAF)
Időpont kétévente (páratlan években)
Első esemény 1983

Honlap Hivatalos honlap

A szabadtéri atlétikai világbajnokság a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által szervezett, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi atlétikaverseny. Az első világbajnokságot 1983-ban rendezték, 1993 óta kétévente kerül sor az eseményre.

A következő világbajnokságra 2013-ban kerül sor Moszkvában.

Versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világbajnokságon 41 versenyszámot rendeztek.

Síkfutásban a férfiaknál 100, 200, 400, 800, 1500, 5000, 10 000 méteres, a nőknél 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 méteres távokat, illetve a férfiaknál és a nőknél is egyaránt 4x100 méter és 4x400 méter váltófutást is rendeztek. A férfiaknál 3000 méteres akadályfutás versenyszám is volt. Gátfutásban a férfiaknál a 110 és 400 méteres, a nőknél a 100 és 400 méteres távok szerepeltek a programban. Gyaloglásban csak a férfiaknál rendeztek versenyeket, 20 és 50 km-es távokon. Maratonfutásban a férfiak és nők számára is rendeztek versenyt.

Az ügyességi számokban a férfiaknál és a nőknél is már az első világbajnokságon szerepelt a súlylökés, magasugrás, távolugrás, gerelyhajítás és a diszkoszvetés. Csak a férfiaknál rendeztek azonban hármasugrás, rúdugrás, és kalapácsvetés versenyszámokat. Összetett versenyként a férfiaknál a tízpróba, a nőknél a hétpróba szerepelt a programban.

  • 1987-ben a programba került a női 10000 m-es síkfutás, és a női 20 km-es gyaloglás.
  • Az 1993-as világbajnokságon női hármasugrásban is már világbajnokot avattak.
  • 1995-től a női 3000 m-es síkfutást felváltotta az 5000 méteres táv.
  • 1999-ben a női kalapácsvetés és a rúdugrás is bekerült a programba. A női 20 km-es gyaloglást rövidebb, 10 km-es táv váltotta fel.
  • 2005-ös világbajnokságon egy újabb versenyszám, a női 3000 m-es akadályfutás került a versenyszámok közé.

Jelenleg összesen 47 versenyszámot rendeznek a világbajnokságon.

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Dátum Város Ország Helyszín Verseny-
számok
Versenyzők
1983 augusztus 7. – augusztus 14. Helsinki  Finnország Olimpiai Stadion 41 1355
1987 augusztus 28. – szeptember 6. Róma  Olaszország Olimpiai Stadion 43 1451
1991 augusztus 23. – szeptember 1. Tokió  Japán Olimpiai Stadion 43 1517
1993 augusztus 13. – augusztus 22. Stuttgart  Németország Mercedes-Benz Arena 44 1689
1995 augusztus 5. – augusztus 13. Göteborg  Svédország Ullevi Stadion 44 1804
1997 augusztus 1. – augusztus 10. Athén  Görögország Olimpiai Stadion 44 1882
1999 augusztus 20. – augusztus 29. Sevilla  Spanyolország Estadio Olímpico de la Cartuja 46 1821
2001 augusztus 3. – augusztus 12. Edmonton  Kanada Commonwealth Stadium 46 1677
2003 augusztus 23. – augusztus 31. Párizs  Franciaország Stade de France 46 1679
2005 augusztus 6. – augusztus 14. Helsinki  Finnország Olimpiai Stadion 47 1688
2007 augusztus 24. – szeptember 2. Oszaka  Japán Nagai Stadion 47 1981
2009 augusztus 15. – augusztus 23. Berlin  Németország Olimpiai Stadion 47 2101
2011 augusztus 27. – szeptember 4. Tegu  Dél-Korea Tegu Stadion 47 1867
2013 augusztus 10. – augusztus 18. Moszkva  Oroszország Luzsnyiki Stadion 47 1970
2015 augusztus 22. – augusztus 30. Peking  Kína Pekingi Nemzeti Stadion
2017 augusztus 5. – augusztus 13. London  Nagy-Britannia Olimpiai Stadion

Magyar szereplés a világbajnokságokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Helyezés
az éremtáblázaton
Arany Ezüst Bronz Összesen
2013 26. 0 1 0 1
2011 21. 0 1 0 1
2009 0 0 0 0
2007 0 0 0 0
2005 33. 0 0 1 1
2003 26. 0 2 0 2
2001 0 0 0 0
1999 29. 0 1 0 1
1997 0 0 0 0
1995 36. 0 0 2 2
1993 29. 0 0 1 1
1991 18. 0 1 1 2
1987 0 0 0 0
1983 0 0 0 0
Összesen 0 6 5 11

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap