Cson Duhvan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Cson Duhvan
Dél-Korea 5. elnöke
Hivatali idő
1980. szeptember 1. – 1988. február 25.
ElődPak Cshunghun
UtódNo Theu
Katonai pályafutása
Csatáivietnámi háború
Született1931. március 6.[1][2]
Necshon, Dél-Kjongszang[3]
Elhunyt2021. november 23. (90 évesen)
Szöul
PártDemokratikus Igazság Pártja (1981?–1988?)
SzüleiChun Sang-woo
HázastársaI Szundzsa
Gyermekei
  • Jeon Jae-guk
  • Jeon Jae-yong
  • Jeon Jae-man
Foglalkozáskatona
IskoláiKorea Military Academy
Halál okamielóma multiplex
Vallásbuddhizmus
(eredetileg katolicizmus)
Díjak
  • Grand Order of Mugunghwa
  • Order of the Rajamitrabhorn
Cson Duhvan aláírása
Cson Duhvan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cson Duhvan témájú médiaállományokat.

Cson Duhvan (hangul: 전두환, handzsa: 全斗煥, RR: Chun Doo-hwan?; Necshon, 1931. január 18. – Szöul, 2021. november 23.[4]) koreai tábornok, 1980. szeptember 1. és 1988. február 25. között a Koreai Köztársaság elnöke.[5]

Élete[szerkesztés]

Cson földművelő családba született. 1951-ben végezte el a műszaki szakiskolát Teguban, ezután beiratkozott a Koreai Katonai Akadémiára. Tanulmányait 1955-ben fejezte be, mint gyalogsági tiszt. 1958-ban feleségül vette I Szundzsát, I Gjudong dandártábornok leányát.

A hadseregben[szerkesztés]

Bár a koreai háború egyetlen ütközetében sem vett részt, a vietnámi háborúban egy koreai hadosztály parancsnoka lett Dél-Vietnámban. Gyorsan emelkedett a ranglétrán. Miután Pak Csong Hi 1962-ben magához ragadta a hatalmat, Cson lett a junta belügyminisztere, majd 1963-ban a KCIA (Koreai Központi Hírszerző Ügynökség) személyzeti főnöke. Ezt követően különféle hivatali tisztségeket töltött be, és 1978-ban tábornokká léptették elő.

Politikai pályán[szerkesztés]

Pak elnök 1979-es meggyilkolása után Cson vezette a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását. 1979 decemberében több gyanúsítottat letartóztattak – köztük vetélytársát, Csong Szunghva tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. Lényegében katonai puccsot hajtott végre a hadsereg egyik frakciójának élén, és Csong sok hívét eltávolította a hatalom közeléből.

Bár az elnök hivatalosan Cshö Gjuha (최규하) volt, a valódi hatalmat Cson gyakorolta, és 1980 áprilisában ő lett a KCIA főnöke. A hadsereg májusban a polgári kormányzás utolsó kulisszáitól is megszabadult, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Amikor augusztus 16-án Cshö elnök lemondott, helyére ideiglenesen Pak Cshunghun került, szeptember 1-jén pedig Cson lett az elnök. A rendkívüli állapot még érvényben volt, amikor Cson 1980 végén elfogadta az új alkotmányt, amely lehetővé tette, hogy kemény kézzel gyakorolja a hatalmat.

Nehézségek a kormányzásban[szerkesztés]

Elnökségét több válság nehezítette:

  • 1982-ben a kormányzatot is érintő korrupció miatt kénytelen volt minisztereinek felét leváltani
  • 1983-ban egy észak-koreai ügynökök által elkövetett merénylet miatt több magas rangú tanácsadójától és miniszterétől kellett megválnia.

Gazdasági programja[szerkesztés]

Cson a gazdasági növekedésre és a politikai stabilitás fenntartására törekedett; elnöksége alatt folytatódott Dél-Korea exportorientált gazdasági fejlődése, és az ország gyorsan iparosodott.

Politikai karrier vége[szerkesztés]

Az 1980-as alkotmány nem tette lehetővé, hogy Cson a hétéves elnökség leteltével továbbra is hivatalban maradjon. 1987-ben ő választotta ki No Theut (노태우), hogy saját Demokratikus Igazság Pártjának elnökjelöltje legyen. 1988-ban politikai zavargások arra kényszeríttették, hogy bocsánatot kérjen az elnöksége idején elkövetett hatalmi túlkapásokért. Ígéretet tett, hogy személyes vagyonát az államnak ajándékozza, és buddhista kolostorba vonult vissza.[6]

1995 decemberében letartoztatták, mivel idézésre nem jelent meg a bíróság előtt, hogy kihallgassák az 1979-es hatalomátvételének körülményeivel és az 1980-as diáklázadás leverésével kapcsolatban,[7] majd 1996 januárjában megvádolták, hogy hivatali ideje alatt titkos alapot hozott létre.[8] Még ugyanebben az évben a szöuli bíróság halálra ítélte, a vád az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangdzsui tüntetés elfojtásában játszott szerepe volt. 1997 végén amnesztiában részesült.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. ↑ Chun Doo Hwan. Encyclopædia Britannica, 2009. (Hozzáférés: 2009. november 2.)
  4. ↑ Chun Doo Hwan died
  5. ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub. Budapest, 2003.
  6. ↑ Britannica Hungarica világenciklopédia, 4. köt., [Bp.], Magyar Világ K., [1995].
  7. ↑ http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=50237 Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 1995. december 5. – Hírösszefoglaló
  8. ↑ http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=49166 Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 1996. január 16. – Hírösszefoglaló
  9. ↑ http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=117025&vokshir=1 Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben MTI: Államfők, diktátorok elleni halálos ítéletek – Magyar Hírlap, 2006. december 30.


Elődje:
Pak Cshunghun
Dél-Korea elnöke
1980–1988
 Utódja:
No Theu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cson_Duhvan&oldid=24413106”