Rövidre zárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A rövidre zárás, vagy rövidzárlat elektronikai fogalom, ahol két adott áramköri pont közötti összeköttetés ellenállása nagyon kicsi, elhanyagolható nagyságú.

Véletlenszerű rövidre zárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rövidre zárás közvetlenül összeköti a két pontot. Mivel a rövidzár ellenállása nagyon kicsi, azon keresztül nagyon nagy áram folyhat, a két pont közötti feszültségkülönbségnek megfelelően. Az átfolyó áram hővé alakul, mely felmelegíti, esetenként elégetheti a rövidzárt, vagy a vezetékeket. További veszélyt jelenthet, ha nyomtatott áramköri lemezeknél a zárlat hatására az áramköri lemez elkezd szenesedni. Mivel a szénvezető, a szigetelési ellenállás drasztikusan lecsökken. A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket (például olvadóbiztosítókat) szerelnek az áramkörökbe.

Nulla ohmos ellenállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyomtatott áramköri lemezeknél (NYÁK) használják. Kivitelét tekintve megegyezik a szabványos ohmos ellenállások kivitelével, de a tényleges ellenállása mOhm nagyságrendű. Az áramkör két pontját köti össze, lehetővé téve az egységes kinézetet, ugyanakkor elkerülve a szintbeli kereszteződéseket.

Áramváltók rövidre zárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az áramváltóknál előírás a szekunder kapcsok rövidre zárása. Terhelés alatt egy kis ellenállást képviselő berendezéssel, vagy műszerrel gyakorlatilag rövidre zárják a szekunder kapcsokat. Ha a kört megszakítják, a teljes primer áram az áramváltó vasát gerjeszti, ami a szekunder kapcsokon magas, akár életveszélyes feszültséget hozhat létre.

Transzformátorok rövidre zárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Transzformátorok mérésekor használják. A szekunder (kisfeszültségű) oldalt kis ellenállású berendezéssel, vagy műszerrel rövidre zárják. A primer oldalon felvett teljesítmény igen jó közelítéssel a primer és szekunder tekercsveszteség összegével lesz egyenlő. Rövidrezáráskor, mivel a szekunder feszültség elenyészően kicsi, és ugyanígy elhanyagolható a transzformátor indukált feszültsége is tehát négyzetesen kicsi a vasveszteség az üzemi állapothoz képest.

Kapacitások rövidre zárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy kapacitást villamosan valamilyen feszültségre feltöltenek, és nincs terhelve, a felhalmozott töltések (eltekintve a dielektrikumon folyó szivárgó áramtól) megmaradnak a kapacitáson. Ez veszélyes áramütést okozhat. A kapacitás rövidre zárásával a töltést ki kell egyenlíteni, a rajta lévő potenciálkülönbséget megszüntetni.

Kábelek szigetelési ellenállásának mérésekor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetelési ellenállást szabványos mérőfeszültséggel (500-1000-2500-5000 V egyenfeszültség) végzik. A szigetelésvizsgálót a kábelre kapcsolva, azt kondenzátor módjára feltölti. A mérés befejezése után a kondenzátornál leírtak szerint a töltést ki kell egyenlíteni.

Galvanométereknél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengőtekercses galvanométereknél lényeges a nagy érzékenység, és a rövid beállási idő. Szállításkor a bemenő kapcsokat rövidrezárva a lengőrész elmozdulásakor az állandó mágnes a lengőtekercs meneteiben feszültséget indukál, és a gyakorlatilag nulla külsőköri ellenállás miatt a körben áram folyik, mely Lenz-törvénye értelmében akadályozza az elmozdulást.

Átívelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rövidre zárás speciális esete az átívelés. Ekkor ugyanis nem szükséges, hogy a vezetők fémesen érintkezzenek, a feszültség számára a levegő elektromos vezetőnek számíthat, így azon át is létrejöhet a rövidzárlat. Az átíveléshez minimum 327 V feszültség szükséges. 20 kV nagyságú feszültség 1 cm száraz levegő átívelésére képes. A nagyfeszültség hatására a levegő ionizálódik, és az átívelés fenntartásához már kisebb feszültség, vagy nagyobb távolság is elegendő. A levegő nedvességtartalma, a felületek szennyezettsége és a csúcshatás az átívelés kockázatát növeli. Ekkor alacsonyabb feszültség, vagy nagyobb távolság esetén is bekövetkezhet. Ezért is tilos a nagyfeszültségű vezetékeket megközelíteni.

A nagyfeszültségű rövidzárlatnak egy igen látványos természeti megnyilvánulása a villám.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések (Műszaki Könyvkiadó, 1962)
  • Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet (2006)
  • Túláram elleni védelem