Coldplay

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coldplay
Coldplay-3.jpg
A Coldplay 2008-ban a BBC előtt
Információk
Eredet Anglia
Aktív évek 1997 - napjainkig
Műfaj alternatív rock
Kiadó Parlophone
Capitol
EMI
Tagok
Chris Martin
Jonny Buckland
Guy Berryman
Will Champion

A Coldplay weboldala

A Coldplay egy angol rockegyüttes, amely 1998 januárjában alakult. Tagjai: Chris Martin énekes-gitáros-zongorista, Jonny Buckland gitáros, Guy Berryman basszusgitáros és Will Champion dobos. Több mint 30 millió lemezt adtak el és olyan ismert slágereik vannak, mint például a Yellow, a Scientist, a Speed of Sound, Grammy-díjas Clocks, vagy a az ötödik stúdióalbumukról a "Paradise" . Az együttes egyébként jelenleg hét Grammy-díj birtokosa.

Világhírnévre a Yellow című dalukkal tettek szert, melyet debütáló albumuk, a Parachutes (2000) követett. 2002-ben jelent meg második albumuk A Rush of Blood to the Head címmel, amelyet a Rolling Stone magazin beválasztott minden idők 500 legjobb albuma közé. A következő stúdióalbumuk, az X&Y (2005) talán kevésbé lelkes, de még mindig pozitív fogadtatásban részesült. Negyedik stúdióalbumuk, a Viva la Vida or Death and All His Friends (2008), melynek társproducere Brian Eno volt, ismét pozitív fogadtatásra talált, az ötödik stúdióalbumukat, a "Mylo Xyloto"-t (2011), pedig egy kisebb stílus váltás jellemez.

Megalakulás és az első évek (1996–1999)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Martin, Berryman, Buckland és Champion a londoni egyetemen (University College) ismerték meg egymást, s 1996 szeptemberében ott alapították meg első együttesüket. Martin ókori történelmet tanult, Berryman előbb mérnöki tudományokat, majd építészetet – ám, ellentétben a többiekkel, ő tanulmányait végül nem fejezte be –, Buckland matematikát és csillagászatot és Champion pedig antropológiát.

Chris Martin és Jonny Buckland, akik már az egyetem első tanítási hetén megismerkedtek, kötöttek először barátságot. Előbb egy Pectoralz nevű együttesben játszottak, míg egyik évfolyamtársuk, Guy Berryman, hozzájuk nem csatlakozott. Majd, már négyesben együttest alapítottak Starfish néven. Kisebb klubokban léptek fel Camdenben. Phil Harveyt, Chris Martin barátját, aki szintén ókori történelmet tanult az egyetemen, kérték fel menedzserüknek. Martin szobatársa, Tim (akit ma Tim Rice-Oxley-ként ismerünk a Keane-ből) akkoriban egy Coldplay nevű bandában játszott, amelynek a nevét Philip Horkys verseskötete, a Childs Reflections, Cold Play ihlette. Viszont szerettek volna maguknak már egy új nevet – szerintük ugyanis a Coldplay túl lehangoló –, így aztán átadták Martinéknak a Coldplay együttesnevet.

1999 márciusában jelent meg a Safety EP, amelyből csak 500 példányt adtak ki. Többségük demo tape-ként szolgált, piacra csak 50 darab került belőle. Így ritkaságnak számít, gyűjtőknek való csemege. A Coldplay-t aztán szerződtette a független Fierce Panda Records. Az első EP, amit megjelentettek, a Brothers And Sisters volt, amelyet 1999 februárjában négy egymást követő nap alatt, egyszerre sikerült felvenniük. 1999 tavaszán a Coldplay aláírt a Parlophone-nál (amelyhez a mai napig szerződés köti őket) egy öt albumra szóló szerződést. Miután pályájukon először felléptek a Glanstonbury Festivalon, stúdióba vonultak, s felvették harmadik EP-jüket (The Blue Room), amelyből októberben 5000 darab került piacra. A felvételek alatt vita alakult ki az együttesen belül, amelynek következtében Martin kidobta Championt a bandából, majd később mégiscsak visszavette őt. Hogy többször ne történjen ilyen, a következő szabályok bevezetése mellett döntöttek: 1. A hasznot egymást közt megosztják. 2. Ha valaki drogozik, kizárják az együttesből.

Parachutes (1999–2001)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999 márciusában a Coldplay elkezdett debütáló lemezükön dolgozni, amit a Rockfield Studiosban vettek fel Ken Nelson brit producerrel. A carlingi NME turnén is játszottak, amely új előadókat vonultatott fel.[1] Három sláger nélküli EP után a Coldplay először ért el helyezést a Top 40-ban a "Shiver" című kislemezzel. A kislemezt 2000 márciusában adták ki, és 35. helyezést ért el a UK Singles Chart-on. 2000 júniusában indult az együttes első saját turnéja, és felléptek a Glastonbury Festival-on is. Ebben a hónapban jelent meg új kislemezük, a "Yellow", ami áttörés volt az együttes számára. A dal negyedik lett a UK Singles Chart-on és a Coldplay bekerült a köztudatba.

A Coldplay első teljes hosszúságú albuma, a Parachutes 2000 júliusában jelent meg, és első helyezést ért el a UK Albums Charton. A kritikusok is elismerően szóltak róla. A "Yellow"-t és a "Trouble-t" rendszeresen játszották a brit és az amerikai rádiók.[2] Az albumot nevezték a Mercury Music Prize-ra (2000), 2001-ben pedig elnyert egy Grammy-t. Összességében eddig világszerte több mint nyolc millió példány kelt el belőle. Nagy-Britanniában 33 hétig volt benne Top 10-ben. Martinék ezzel az LP-vel nevet szereztek maguknak. A kritikusok gyakran hasonlították a Coldplay-t a Radiohead együtteshez.

A Rush of Blood to the Head (2001–2004)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második albumjukat, amelynek A Rush of Blood to the Head a címe, a sokoldalúság jellemezi: több benne a rockos elem, s intellektuálisabb is, mint a debütáló album volt. Mindez nem csökkentette az együttes sikerét, s a kritikusoknak is tetszett. Az album két Grammy-t is kapott, mégpedig a Legjobb alternatív album és az In my Place-ért a Legjobb dal kategóriában. Mind a brit, mind a német albumok listáján első helyezést ért el. Az USA-ban ötödik lett. Messze meghaladta a debütáló albumuk sikerét, világszerte több mint 12 millió példány fogyott el belőle.

A Coldplay második turnésorozata, az A Rush of Blood to the Head Turné 2002 júniusától 2003 szeptemberéig tartott. Mind az öt kontinensen rendeztek koncerteket, és az együttes ismét fellépett a Glastonbury Festival-ön, továbbá a V2003 zenei fesztiválon és a Rock Werchter fesztiválon is. Sok koncert világítása és a kivetítő használata a U2 Elevation Tourjához volt hasonló.[3] A turnéból a Coldplay egy CD- és DVD-felvételt is készített Live 2003 címen, Sydney-ben, a Hordern Pavilion-ben.[4]

X&Y (2004–2006)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coldplay Live 2005

A Coldplay a 2004-es év nagy részét elvonulva, a rivaldafénytől távol töltötte; szüneteltették a turnézást, hogy elkészíthessék a harmadik albumjukat.[5] Az X&Y 2005 júniusában jelent meg Nagy-Britanniában és Európában.[6] A csúszás miatt az album csak a következő üzleti évben jelent meg, melynek következtében csökkent az EMI Music részesedése.[7][8] Az X&Y a 2005-ös év legjobban fogyó lemeze lett, 8,3 millió eladott példánnyal. Máig összesen több mint 10 millió példány fogyott belőle. A kislemezen megjelent Speed of Sounddal sikerült először világsikert aratniuk. A Coldplay felkerült vele az USA Billboard Chartsának első tíz helyezettje, valamint a német sikerlista első 20 helyezettje közé. A Speed of Sound 2005-ben megnyerte az MTV Europe Music Awardot a Legjobb dal kategóriában. Egyébként az X&Y albumon található Talk című dal a Kraftwerk német együttes Computer Love című művének az adaptációja.

2005. július 2-án felléptek a Live 8 koncerten Londonban. Az In My Place és a Fix You című saját dalaikon kívül előadták Richard Ashcrofttal együtt a The Verve-től a Bitter Sweet Symphony-t is.

Viva la Vida or Death and All His Friends (2006–2008)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A negyedik stúdióalbumhoz, a Viva la Vida or Death and All His Friends címűhöz, társproducerként bevették Brian Enót, aki az együttest, amely már a feloszlás gondolatával foglalkozott, kirángatta a kátyúból. Az album Magyarországon is 2008 nyarán jelent meg.

A Viva la Vida album stílusa alaposan eltér a Coldplay eddigi dalaitól. Van rajta két úgynevezett rejtett szám is, a Chinese Sleep Chant és a The Escapist. Az album borítóján Eugène Delacroix A szabadság vezeti a népet című 1830-as festménye látható. A festmény a francia nép szabadságvágyát fejezi ki. Történelmi háttere az úgynevezett júliusi forradalom, amelyben a francia polgárok véres összecsapások révén politikai jogokat vívtak ki maguknak abszolút uralkodójukkal, XVI. Lajossal szemben. Az album borítóján szereplő festményre a Viva la Vida felirat van mázolva.

A Coldplay 2008. június 16-án Londonból indult Viva La Vida című világturnéjára. Koncertek lesznek Nagy-Britannián kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban, Svédországban, Norvégiában, Svájcban, Olaszországban, Hollandiában és Belgiumban is. Magyarországon szeptember 23-án léptek fel a Papp László Budapest Sportarénában. A turné 2008. december 19-én Belfastban ért véget.

A lemez borítója a 2008-as év harmadik legjobb lemezborítója lett több magazin összesített listáján.[9]

Lost! EP, Kylie Minogue (2008–2009)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha csak digitális formában is, de 2008. november 11-én jelent meg a Coldplay “Lost!” című EP-je. A kislemezen az eredeti verzió mellett egy akusztikus, egy élő és egy Jay-Z-vel közösen készült verzió is helyet kapott.[10] 2008. Decemberében Chris Martin azt nyilatkozta, hogy feloszlatja az együttest: “Most 31 éves vagyok, és szerintem 33 éves kor fölött már nem kellene folytatniuk pályafutásukat a zenekaroknak. Ezért most még megpróbálunk mindent kihozni magunkból, a jövő év végéig mindent beleadunk, aztán befejezzük. Nem hiszem, hogy a hosszabb pihenő segíthetne. Még nem kezdtünk el kopaszodni, képesek vagyunk megvalósítani zenei elképzeléseiket, ezért most kell dolgoznunk, ameddig lehet” – nyilatkozta a Daily Starnak Martin.[11] Később azonban kiderült, hogy a Coldplay nem fog feloszlani. Chris Martin azt nyilatkozta a The Guardiannek, hogy az ötödik lemez munkálatait úgy kell folytatniuk, "mintha ez lenne az utolsó, mert csak így lehet tovább haladni." [12]

A Coldplay már nyáron beharangozta, hogy írtak és felvettek egy közös dalt Kylie Minogue ausztrál énekesnővel. 2008-as, milliós példányszámban eladott albumukra mégsem tették fel, mert az nem illett a lemez élet-halál tematikájába. Chris Martin azonban megerősítette, hogy a felvétel mindenképp hallható lesz egy 2009-ben megjelenő albumukon, különösen, mivel ez lesz a Coldplay első hivatalos “duettje”.

2008. december 4-én azonban a meglepetés teljes erejével nyilvánosságra hozták a dalt. A ‘Lhuna’ című szerzeményt a napokban debütáló Redwire honlapról lehet letölteni. A dal hangzásvilága egy farkasembert idéz, aki szomorú duettet énekel egy a csillagok és a Hold közt lebegő magányos szépséggel. A befolyt összeget életmentő gyógyszerek vásárlására fordítják, melyeket HIV vírussal fertőzött afrikai betegeknek juttatnak majd el. A site szerdánkent, heti rendszereséggel különleges felvételeket kínál fel letöltésre, a befolyt összeg felét pedig jótékony célokra fordítják.[13]

LeftRightLeftRightLeft, Brüno, új lemez (2009–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2009. január 5-étől a zenekar mindenki számára ingyenessé tette a ’Viva la Vida’ című megaslágerre készült legújabb remixet, melyet The Thin White Duke alias Stuart Price készített. Egyébként ő volt az, aki korábban a ‘Talk‘ nagy sikerű remixét is magának tudhatta.[14]

A Coldplay 2009. februárjában stúdióba vonult, hogy elkezdje következő lemeze munkálatait, ám Chris Martin nem tartott az együttessel. A frontembert kitették a zenekarból átmenetileg, ugyanis Brian Eno producer úgy vélte, nélküle jobban menne a munka. “A ‘Viva La Vida’ jó lemez volt. De tudom, hogy ennél is jobbra vagytok képesek” – írta a Coldplayhez címzett levelében Eno, mielőtt felvetette, hogy Martin nélkül kellene elkezdeni a próbákat.

A csapat két hétig dolgozott Martin nélkül, az énekes a váratlanul jött szabadidőt arra használta ki, hogy egy rövid szólóműsort vegyen fel az egyik londoni rádió számára. “Érdekes lesz, még sosem próbáltam ilyesmit” – mondta a közönségnek a szólószett előtt, amelynek során négy számot adott elő, félig zongora-, félig gitárkísérettel.[15]

Chris Martin elmondta: zenekara szeretné meghálálni a rajongóknak, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetben is lelkesen látogatják a koncertjeit. A hála egy ingyenes koncertlemezben materializálódhatna, ennek megjelentetése azonban nem volt egyszerű, mert szükséges volt hozzá az EMI kiadó beleegyezése is, vagy más egyéb úton kellett megkerülni a lemezcéget. Az elképzelések szerint csak az juthatna hozzá ingyen a kiadványhoz, aki koncertjegyet vesz, és elmegy a Coldplay fellépésére… - "Hosszú turné várható nyáron, ennek során jó lenne rögzíteni egy albumot, amit a recesszióra való tekintettel ingyen adnánk majd mindenkinek, aki eljön a fellépéseinkre. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan tudnánk ezt megvalósítani. A lemezszerződésünk miatt kicsit nehézkes és trükkös az ötlet kidolgozása, de nagyszerű lenne, ha sikerülne véghezvinni. Remek módja lenne annak, hogy köszönetet mondjunk mindenkinek, hiszen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, az emberek mégis sok pénzt költenek koncertekre. Terveink szerint mindenki, aki eljön a fellépéseinkre, ingyen hozzájuthatn a lemezhez" – nyilatkozta Martin.[16] Az ígéret meg is valósult, május közepétől a közönség minden tagja – a fesztiválfellépések kivételével – minden idei Coldplay-koncerten ingyen megkapja a ‘LeftRightLeftRightLeft’ című koncertalbumot, aki pedig nem jár ilyen eseményen, digitális formátumban ingyen letöltheti a lemezt a zenekar hivatalos honlapjáról. A kilencszámos lemez anyagát a tavalyi, Viva La Vida elnevezésű turné fellépésein rögzítették.

“Leginkább élőben szeretünk játszani. Ez az album egy köszönetnyilváníás a rajongók felé, akik lehetőséget adtak arra, hogy ez a lemez elkészülhessen” – áll az együttes közleményében.[17]

A Sacha Baron Cohen által megformált Brüno című film londoni bemutatói előtt – egyes mozikban – a Coldplay legújabb, ’Strawberry Swing’ című klipjét vetítették. A klipet Shynola rendezte (Radiohead, Blur, Beck), és a Brüno-ban egyébként Chris Martin is feltűnik, aki saját magát alakítja a filmben.[18]

A Nielsen SoundScan nevű információs rendszer adatai alapján a Coldplay lett az első zenekar a világon, amelynek albumait több mint egymillióan töltötték le az Egyesült Államokban. Chris Martinék jelenleg 1,38 millió letöltésnél járnak, ehhez jön hozzá az a további kétmillió Coldplay-album, amit a világ többi részén szereztek be a világhálóról…

Az összesítésbe a zenekar eddigi négy stúdiólemezét számolták bele, plusz egy koncertalbumot és egy EP-t. A Soundscan számításai nem teljesen akkurátusak, hiszen csak a hivatalosan internetes forgalomba hozott lemezeket vették górcső alá, így például kimaradt a szórásból a Radiohead 2007-es ‘In Rainbows’ lemeze, amelyet a zenekar honlapjáról lehetett letölteni, akár ingyen is.[19]

Stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy hatást tett a Coldplay-re a skót Travis. Chris Martin egy interjúban, mely a német SWR3-ban hangzott el, azt mondta, hogy a Travis nélkül ma valószínűleg nem is létezne a Coldplay.[20] A dalírásukon, különösen korábban, nagyon érezhető volt Jeff Buckley befolyása. Ez a leginkább a "Shiver" című számukon érezhető. Az újabb dalokat már a Radiohead és a U2 iránya is jellemzi. Ezeken kívül az Echo and the Bunnymen, illetve annak énekese, Ian McCulloch (akihez Chris Martint egyébként szoros barátság fűz), valamint a nemrég elhunyt Ex-Beatle, George Harrison határozta meg az együttes zenei világát. A "Viva la Vida" című albumon a "Violet Hill" című számon érezhető a Beatles hatása. Címét egy londoni utcáról kapta, amely az Abbey Road közelében található.

Közélet, jótékonyság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Coldplay évek óta támogatja az Oxfam segélyszervezetet. Chris Martin a legismertebb arca az Oxfam igazságos kereskedelmi kapcsolatokért folytatott Make Trade Fair kampányának. Az együttes mindig kiáll az Amnesty International céljaiért is. Szociális elkötelezettségüket mutatja az is, hogy felléptek különböző jótékony célú projektokban, mint például a Live 8 koncerten, a Band Aid 20 videójában. 2009-ben részt vett az ausztráliai bozóttüzek és áradások károsultjainak megsegítésére tartott Sound Relief koncerten.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kislemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brothers and Sisters, 1999 (nincs album)
  • Shiver, 2000 (Parachutes)
  • Yellow, 2000 (Parachutes)
  • Don't Panic, 2000 (Parachutes)
  • Trouble, 2001 (Parachutes)
  • In My Place, 2002 (A Rush of Blood to the Head)
  • The Scientist, 2002 (A Rush of Blood to the Head)
  • Clocks, 2003 (A Rush of Blood to the Head)
  • God Put a Smile Upon Your Face, 2003 (A Rush of Blood to the Head)
  • Speed of Sound, 2005 (X&Y)
  • Fix You, 2005 (X&Y)
  • Talk, 2005 (X&Y)
  • The Hardest Part, 2006 (X&Y)
  • Violet Hill, 2008 (Viva la Vida or Death and All His Friends)
  • Viva la Vida, 2008 (Viva la Vida or Death and All His Friends)
  • Lost!, 2008 (Viva la Vida or Death and All His Friends)
  • Life In Technicolor ii, 2009 (Viva la Vida or Death and All His Friends)
  • Strawberry Swing, 2009 (Viva la Vida or Death and All His Friends)
  • Christmas Lights, 2010 (nincs album)
  • Every Teardrop Is A Waterfall, 2011 (Mylo Xyloto)
  • Paradise, 2011 (Mylo Xyloto)
  • Charlie Brown, 2012 (Mylo Xyloto)
  • Princess Of China, 2012 (Mylo Xyloto)
  • Hurts Like Heaven, 2012 (Mylo Xyloto)
  • Up In Flames, 2012 (Mylo Xyloto)

EP és egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1998: Ode To Deodorant (demo kazetta)
  • 1998: Safety (EP) / Saját kiadás
  • 1999: Brothers & Sisters (EP) / Fierce Panda Records. 1999. április 2.
  • 1999: The Blue Room (EP) / Parlophone. 1999. október 11.)
  • 2001: Norwegian Live (EP) / Parlophone. 2001. augusztus 27.)
  • 2001: Mince Spies / Parlophone
  • 2008: Violet Hill. A Spell A Rebel Yell / Parlophone. 7-Zoll Vinyl.
  • 2008: Death Will Never Conquer (Ingyenesen letölthető MP3 a Coldplay.com-ról. 2008. július 14.)
  • 2008: Prospekt's March (EP) / Parlophone. 2008. november 24.
  • 2009: LeftRightLeftRightLeft (koncert album, ingyenesen letölthető)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • New Musical Express Award 2001. Legjobb kislemez: Yellow
  • New Musical Express Award 2001. Legjobb művész
  • New Musical Express Award 2001. Az év legjobb szezonja (Radio 1)
  • Grammy 2002. Legjobb alternatív zenei album: Parachutes
  • Grammy 2003. Együttes írta legjobb rockdal: In My Place
  • Grammy 2003. Legjobb alternatív album: A Rush of Blood to the Head
  • Grammy 2004. Az év lemeze: Clocks
  • MTV Europe Music Awards 2005. Legjobb brit/ír művész
  • MTV Europe Music Awards 2005. Legjobb dal: Speed of Sound
  • Brit Awards 2001. Legjobb album: Parachutes
  • Brit Awards 2001. Legjobb együttes
  • Brit Awards 2003. Legjobb album: A Rush of Blood to the Head
  • Brit Awards 2003. Legjobb együttes
  • Brit Awards 2005. Legjobb dal: Speed of Sound
  • Brit Awards 2005. Legjobb album: X&Y
  • Echo 2006. Nemzetközi együttes

Nyomtatott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stephen Davis: Coldplay: In Our Words. Little, Brown Book Group. 2004. ISBN 0-316-72861-6

Szinopszis: A Coldplay tagjai saját szavaikkal és Kevin Westenberg rockfényképész képeivel számolnak be a 2003-as világturnéjukról.

  • Martin Roach: Coldplay. Nobody Said It Was Easy. Bosworth. London, 2003. ISBN 0-7119-9810-8

Szinopszis: Az első monográfia a Coldplay együttesről.

Szinopszis: A bennfentes szerző arról ír, miként emelkedett sztárrá a Coldplay az USA-ban. Anekdoták, személyes portrék, 100 színes fénykép segítségével bepillantást enged a kulisszák mögé is.

DVD-dokumentáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Coldplay - The Coldplay Phenomenon. The Independent Review. DVD-videó. 2007. SPV124207 EAN/UPC kód: 0823880023064

Szinopszis: A dokumentáció a brit alternatív rockegyüttes karrierjét mutatja be. Bepillantást nyújt a kulisszák mögé is. Neves kritikusok és zenész pályatársak véleményét is közli a Coldplayről. Független, ugyanis az összeállítást, illetve annak készítőit az együttes tagjai semmilyen módon nem próbálták befolyásolni.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coldplay című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coldplay című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Weblinkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Verrico, Lisa (2000. január 21.). „NME Carling Premier Tour - Arts”, 44. o.  
  2. Leahey, Andrew: Coldplay > Biography. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. október 18.)
  3. Wener, Ben (2005. augusztus 22.). „Still a few steps short of greatness”, Cover. o.  
  4. Danby, Andrew: Coldplay Go Live. Rolling Stone, 2003. szeptember 4. (Hozzáférés: 2008. április 25.) „Concert album due in November”
  5. Maclean, Graeme: Changing the World at UKULA. Ukula. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
  6. BBC - Rock/Indie Review- Coldplay, X&Y. BBC, 2005. november 20. [2012. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
  7. EMI shares hit by profit warning. BBC News, 2005. február 7. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  8. Coldplay's X&Y is 'album of year'. BBC News, 2005. december 9. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
  9. Az év borítói ShortScore.net (2009. január 5.)
  10. Coldplay – Lost! EP ShortScore.net (2008. november 11.)
  11. Egy év múlva feloszlik a Coldplay (?) ShortScore.net (2008. november 23.)
  12. Coldplay will never split up”, The Guardian, 2008. december 3. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 12.) 
  13. Coldplay feat. Kylie ShortScore.net (2008. december 4.)
  14. Coldplay – ingyen ‘Viva la Vida’ ShortScore.net (2008. december 26.)
  15. Chris Martin-t kitették a Coldplay-ből! ShortScore.net (2009. február 2.)
  16. Ingyenes Coldplay lemez készül ShortScore.net (2009. február 19.)
  17. Itt az ígért ingyenlemez Chris Martinéktól ShortScore.net (2009. május 5.)
  18. Brüno szereti Coldplay ShortScore.net (2009. július 14.)
  19. Letöltésben a Coldplay az első milliomos ShortScore.net (2009. július 21.)
  20. SWR3.de: Travis: „The Boy With No Name“
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Coldplay témájú médiaállományokat.